Tévedtek azok, akik szerint a gúlába kényszerített iraki foglyok megaláztatása a háború morális mélypontját jelentette. Miközben az európai politikusok nagy része a közelmúltban kirobbant börtönbotrány képein szörnyülködött, az al-Kaida iraki terrorosztaga gondoskodott arról, hogy megmutassa: milyen az igazi horror. A héten egy arab nyelv? internetoldalon videofelvételt adtak közre egy amerikai civil túsz kivégzéséről, amint álarcosok lefejezik a fiatalembert, és fejét diadalittasan tartják a kamera elé. Ugyancsak a héten palesztinok Gázában hat meggyilkolt katona darabokra szedett testrészeivel igyekeznek kivonulásra bírni az izraeli hadsereget. A legutóbbi támadás nem messze attól a helytől történt, ahol néhány napja egy palesztin fegyveres hidegvérrel egyesével kivégzett négy izraeli kislányt és terhes édesanyjukat.

Az amerikai választási hadjárat szokatlan keménységéből azt hihetnénk, hogy már szeptember táján járunk, jóval az elnökjelölő nagygyűlések után. A Bush-kampány éppen azon fáradozik, hogy ingadozó, gyengekezű embernek lefestve lehetetlenné tegye a választópolgárság szemében John Kerry demokrata párti jelöltet.  A republikánusok mindent megtesznek, hogy ellensúlyozzák azoknak a közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, amelyek az utóbbi hetekben az elnök támogatottságának komoly csökkenését mutatták.

Az amerikai fegyőrök által megalázott iraki foglyokkal kapcsolatos botrányt követően a Fidesz radikálisan megváltoztatta a magyar katonák iraki szerepvállalásával kapcsolatos addigi álláspontját. Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője május 5-én, az amerikai nagykövettel történt találkozója után még megerősítette, hogy a kérdés nem válhat kampánytémává, és amíg a magyar csapatok el tudják látni feladatukat, addig a Fidesz nem támogatja idő előtti hazarendelésüket. Mégis néhány nappal később Orbán Viktor már úgy fogalmazott: "mivel emberileg és erkölcsileg vállalhatatlan dolgok történnek Irakban", a Fidesz kivonná a magyar katonákat. Az ellenzéki párt véleményében beállt változást követően kedden este került nyilvánosságra egy amerikai civil férfi brutális kivégzéséről készült videofelvétel. Az elkövetők – feltételezhetően az al-Kaida terroristái – az iraki foglyok bántalmazása miatti bosszúként kommentálták a megrázó képsorokat. 

Évente több mint 330 millió forintot költenek a költségvetésből az országgyűlési képviselők szállásköltségeinek fedezésére. A fejenként 99 ezer forintos havi juttatás a vidéki honatyák munkáját lenne hivatott megkönnyíteni, ám azt olyanok is felveszik, akiknek Budapesten vagy a főváros közelében van lakásuk. Az összeg elköltését nem kell számlákkal igazolni. 

Az Európai Parlament negyven képviselője Kósáné Kovács Magda szocialista politikus Vatikánnal kapcsolatos kijelentéseinek magyarországi következményeire hivatkozva levelet fogalmazott meg az Európai Tanács elnöke számára. Az aláíró képviselők között mind néppárti képviselők, mind vallási vezetők, mind emberi jogi vezetők neve is megtalálható, akik az európai alkotmány Vatikánnal foglalkozó 51. cikkelyének törlését kezdeményezik. "Ez a cikkely (51.) alkotmányosítja azt a privilegizált jogállást, amit a katolikus egyház jelenleg is élvez az Európai Unióban" – érvelnek a képviselők Berti Achernnek, az Európai Tanács soros ír elnökének címzett levelükben, amellyel egy időben a Magyar Szocialista Párt elnökének is továbbították gratulációjukat a Kósáné Kovács Magdának nyújtott támogatásért, szintén negyven aláírással. 

New York-i barátaim régen mindig azt mondták, hogy az új megtérő nagy érték. Azt mondták, hogy az új megtérő új lendületet és mélyebb megértést adhat a régebbi hívőknek. Ebben reménykedve osztom most meg rögös utazásom történetét.

Több millió dollárnyi közpénz tűnt el az előző kormány idején az erdélyi magyarság támogatásának örve alatt – állítja a Heteknek adott interjúban Tibori Szabó Zoltán, Pulitzer-díjas erdélyi újságíró.

Erdélyi Zsuzsanna közgazdasági diplomával rendelkezik. Dolgozott a külkereskedelemben, az Állami Vagyonügynökségnél, később a Magyar Államkincstárban. Az 1998-as kormányváltást követően a magánszférában helyezkedett el. 

Magyarországon új időszámítás vette kezdetét május elsejével. A változások ma még nehezen prognosztizálhatók, de annyi bizonyos, a magyar élelmiszerpiac nem marad ugyanolyan, mint eddig volt. Az EU-tagsággal az uniós áruk eddiginél fokozottabb megjelenése és ezzel erősebb árverseny várható, ami a hazai gyártók számára tragikus következményekkel járhat. Amennyiben nem építenek ki időben megfelelő stratégiát, és nem reagálnak elég gyorsan a megváltozott helyzetre, úgy könynyen csődbe mehetnek – állítják a Heteknek nyilatkozó szakemberek. A változások a pénztárcánkra is befolyással lehetnek, akárcsak fogyasztói szokásainkra, de hogy többet vagy kevesebbet kell majd fizetnünk a kasszánál, ma nehéz lenne megmondani. Az előrejelzések azt mutatják, hogy iparáganként változó helyzet elé nézünk. 

Egyre sürgetőbbé válik hazánkban az adócsökkentés. Szakemberek szerint ma egy átlagos magyar alkalmazott a havi keresetének mindössze 33 százaléka felett tud szabadon rendelkezni, a többi különféle adócímeken keresztül az állam zsebébe kerül. Jó jelnek számít, hogy a kormány több ízben is hangot adott adócsökkentési szándékának. Jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezésében – szakmai szervezetek bevonásával – tervek készülnek az adócsökkentésre.

Az Európai Unió a keleti bővítés után lezárt egy korszakot, és egy új korszak kezdődött Európa életében. A kérdés csak az, milyen lesz ez az új Európa. Egyes elemzők szerint a Kelet lenyeli a Nyugatot, és Európa soha többé nem lesz olyan vonzó kontinens, mint a háború utáni Nyugat-Európa volt. A Newsweek nemzetközi hírmagazin "Európa vége" címmel jelentetett meg cikket közvetlenül a bővítés után, amelyben meglehetősen pesszimista jövőképet festett le. A lap elemzői szerint Európában magas a munkanélküliség, túlburjánzott a bürokrácia, és a keleti régió elmaradott gazdasága miatt a kibővült Európa a gazdasági és politikai összeomlás előtt áll. Ám mielőtt bárki is eltemetné az öreg kontinenst, érdemes figyelembe venni egy másik trendet is, mégpedig azt, hogy az amerikai cégek minden eddiginél aktívabban fektetnek be az Európai Unióban Keleten és Nyugaton egyaránt. A multik inkább a lehetőségeket látják az EU-ban, és többen kijelentették, hogy Amerika számára Európa most már Kínánál is sokkal fontosabb partner. Az pedig a jövőben dől el, hogy az elméleti közgazdászok, a "pesszimista európaiak" vagy az amerikai multik prognózisa-e a helyes.

Amerikában túl jó makrogazdasági adatok láttak napvilágot a héten. A szolgáltatóipari bizalmi index és a munkanélküliségi adatok is kedvezőbbek lettek a vártnál, így a befektetők arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kamatemelés eszközéhez nyúlhat. A Bank of England 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte az angol irányadó kamatlábat, míg az Európai Központi Bank változatlanul hagyta az eurózóna kamatszintjét, ezzel gyakorlatilag kizárt, hogy ebben a gazdasági ciklusban még kamatot csökkentsen. Mindezt tetézte, hogy az olaj ára az öbölháború óta nem látott magasságba, 40 dollár fölé emelkedett. 

Történelmi lehetőség előtt az AIDS elleni küzdelem – állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a most kiadott, 2004-es jelentésében. Minden eddiginél több pénz, politikai akarat és figyelem jut  a gyilkos kór leküzdéséért folytatott harcra, ugyanakkor soha annyi embernek nem kellett szembenéznie a halállal e betegség következtében, mint napjainkban. Éppen ezért olyan nemzetközi összefogást sürget a szervezet, amely "akár a történelem menetét is megváltoztathatja".

Május 9-én, amikor Oroszországban a fasizmus feletti győzelmet ünneplik, Csecsenföldön újabb merényletre került sor, amelyben hat ember meghalt, hatvanhárom pedig megsebesült. A fő hír azonban az, hogy az áldozatok között van Ahmat Kadirov, a csecsen köztársaság elnöke, valamint Huszejn Iszajev, az Állami Tanács vezetője is – amiből egyes orosz médiumok mindjárt le is vonták azt a következtetést, hogy a felrobbantott dísztribünnel együtt az a hatalmi rendszer is összeomlott, melyet a Kreml kiépített Csecsenföldön az évek során.

Horvátország évről évre fókuszba kerül, nemcsak azért, mert nem tudunk betelni a szépségével, hanem azért, mert az infrastruktúra területén olyan sok változás, fejlődés és befektetés történik két szezon között, amelyet mi magyarok csak sóvárogva szemlélünk. Az ország népszerűsége dinamikusan nő, az európai országok közül azon kevesek egyike, ahol 2003-ban is növekedett a turistaforgalom, a nemzetközi szakértők által legforróbb mediterrán desztinációnak kikiáltva. Ezt bizonyítja, hogy a híres ausztrál útikönyvkiadó, a Lonely Planet idén Horvátországot választotta a legvonzóbb európai turisztikai célországgá, az összesített listán pedig Új-Zéland, Ausztrália és Peru mögött a negyedik helyen áll.  A délen található városok és szigetek jelentős hányada a világörökség része, páratlan kikapcsolódást nyújtva az oda látogatóknak a kultúrától a legkülönbözőbb sportokig.