"A kétkedések kora véget ért. Ettől a pillanattól kezdve politikailag helytelennek nyilvánítom a cinizmusnak minden olyan megnyilvánulását, hogy New York nem kormányozható, New York nem irányítható, New York nem ér semmit" – mondta Rudolph William Giuliani, az Egyesült Államok volt főügyésze, amikor 1994. január elsején letette a hivatali esküt, mint New York város 107. polgármestere. A szavakat pedig tettek követték, és az új seprő jól sepert! A bűnözési arányszám rövid idő alatt olyan esést mutatott, amilyenre kevés példa volt. A többség örült, a kisebbség elmarasztalta túlzott szigoráért. Ám a város képe megváltozott nemcsak a közbiztonság tekintetében, de a tisztaságot illetően is. Rövidesen mindenki úgy tekintett New Yorkra, mint a világ fővárosára, és valóban az is lett Giuliani kormányzása alatt. Munkáját újraválasztásával értékelték a polgárok. 

Argentína új elnöke, Eduardo Duhalde megértést kért a nemzetközi közösségtől, mivel az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem képes visszafizetni hatalmas külföldi tartozását. A kedden, egy maratoni parlamenti ülésen megválasztott új argentin elnök kijelentette: "Ez az igazság pillanata – Argentína kimerült, az ország csődbe jutott." A peronista Eduardo Duhalde két hét alatt az ötödik elnök a dél-amerikai országban, ahol a gazdasági válság által kiváltott zavargások december 20-án Fernando de la Rúa elnök lemondásához vezettek.

A terrorizmus ellen meghirdetett háborúban az Egyesült Államoknak nem csupán a terroristákkal, hanem újonnan szerzett szövetségeseivel is meg kell küzdenie. Szaúd-Arábia és Pakisztán is kötéltáncot lejtve próbál kedvében járni mind a nyugati világnak, mind pedig belső, radikális ellenzékének. Elképzelhető, hogy az egyre sokasodó konfliktusok nyomán csak idő kérdése, hogy az USA mikor marad magára nemes küzdelmében. 

Jelen pillanatban még nem világos, hogy egy zseniális külpolitikai húzás volt-e Orbán Viktortól a román kollégájával tavaly év végén megkötött egyezség, vagy még senkit nem vezetett így meg az amúgy dörzsöltségéről közismert román diplomácia a rendszerváltás óta, mint a magyar miniszterelnököt. A kérdésre Magyarországon a politikusok pártállásuktól függően válaszolnak: jobboldalon az előző, baloldalon az utóbbi a válasz. 

– A státustörvény bevezetése feszült helyzetet teremtett a román–magyar viszonyban. Önök szerint jogosak voltak-e a román félnek a törvénnyel szembeni aggályai?– Mindkét oldalról rendkívül eltúlozták ennek a törvénynek a jelentőségét. Romániában az utóbbi időben ez a vita már-már politikai hisztériává fokozódott. Az én véleményem szerint a törvény eredeti formájában sem sértette a román érdekeket.– Milyen helyzetet teremt a román politikai életben a most aláírt román–magyar egyetértési dokumentum?– Ez az egyezmény feloldotta a feszültségeket és jótékony hatással volt az országon belül a románok és magyarok viszonyában. Mi ezt elsőrendűen fontos érdeknek tekintettük, ezért is támogattuk az egyezség megkötését. A két ország viszonyában ugyanilyen hozadéka lesz ennek a megállapodásnak.  A státustörvény megszavazása óta annyira feszültté vált a román kormánypárttal a kapcsolatunk, hogy nem is nagyon beszélhettünk volna arról, hogy meghosszabbítjuk az együttműködést. A december 22-én aláírt egyezmény feloldotta ezeket a feszültségeket. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan meg fogjuk hosszabbítani a kormány külső támogatásáról kötött együttműködést, jelen pillanatban azonban újra megvan ennek a politikai környezete. Az együttműködést akkor hosszabbítjuk meg, ha megfelelő feltételeket tudunk kialakítani. – Mi a véleménye a státustörvény munkavállalási részének kiterjesztéséről?– Ennek a törvénynek elsősorban a szülőföldön maradáshoz kell hozzájárulnia, központi kérdése vagy leglényegesebb rendelkezése semmiképpen sem a munkavállalással kapcsolatos, ezért az RMDSZ egyetért a kompromisszummal. Én megmondom őszintén – bár nekem nehéz ebbe beleszólnom –, nem hiszem, hogy ez a magyarországi munkaerőpiacot felborítaná. Egy idénymunka lehetőség, amit eddig feketemunkával végeztek, legfeljebb oda fog vezetni, hogy a feketemunka egy része "kifehérül". A megkötött egyezséget helyesnek tartjuk, mert ez az erdélyi magyarságnak rendkívül sokat segített, hiszen egy ideig úgy nézett ki, hogy Romániában nem lesz lehetséges a státustörvény alkalmazása.

Civil szervezet elnökeként véleményt nyilvánított – ezért állami tisztségétől is megfosztották Hegedűs Andrást, volt vezető ügyészt, aki – sajtóinformációk szerint – most az Ügyészek Országos Egyesületének elnöki tisztségéről is lemondott társával, Fejes Péter alelnökkel együtt. Ők ketten fogalmazták meg azt a politikai véleményeket is tartalmazó nyilatkozatot, amely az igazságszolgáltatás politikától való befolyásoltsága ellen tiltakozott. A botrány nem csillapodik.

A Taizé központú keresztény közösséget az ökumenizmus jegyében hozta létre "Roger testvér" 1940-ben. A közösség 1978-ban indította el a "Bizalom országútját", melynek révén találkozókat szerveznek Európa nagyvárosaiban. Az idén Budapestre esett a választás, ahol a napi imaösszejövetelek mellett különböző fakultatív programokat kínáltak a hetvenezer résztvevő számára. Az ötnapos program végén itt szilveszterezett a tucatnyi országból érkezett fiatal hívő.