Hazatért Chilébe Augusto Pinochet, miután Jack Straw brit belügyminiszter úgy döntött: nem tesznek eleget a volt chilei diktátor kiadatását szorgalmazó országok kérésének. Ezzel úgy tűnik, pont kerül a másfél éves nemzetközi vita végére.

Az Egyesült Államok több száz katonát küld Mozambikba segítségül az országban hetek óta zajló áradások miatt – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. Tizenhárom segélyszállítmánynyal megpakolt C–130-as szállítógép repül a szerencsétlenül járt afrikai országba, hat speciális helikopter és 550 katona pedig azoknak az ezreknek a kimentésében segít, akik már majdnem egy hete háztetőkön és fákon várakoznak éhezve. A mentőhelikopterek élelmiszert és ivóvíztartályokat dobnak le azoknak, akiket nem tudnak azonnal elvinni. "Ha a világ kormányai segíteni szeretnének, akkor azt most kell tenni, nem holnap és nem holnapután" – figyelmeztetett Carol Bellamy, az Európai Unió Gyermek Alapítványának vezetője. "Rettenetes – mondja Michelle Quintaglie, a World Food Program segélyszervezet munkatársa. – Olyanokat kell hely hiányában hátrahagyni, akikről tudjuk, hogy holnap már nem lesznek ott." A mentésre érkező helikopterek nem mindenkin tudnak segíteni: egy asszony az emberekkel zsúfolt, már felszálló helikopter után dobta kisgyermekét, hogy elvigyék. Ő maga ott maradt, sorsáról nem tudnak.

Amerikai hírforrások szerint Madeleine Albright külügyminiszter asszony fontolóra veszi a lehetőséget, hogy megpályázza a cseh köztársasági elnöki címet. A meglepő felkérés magától Vaclav Haveltől származik.

Február 25-én a német tévécsatornákon egy képsort vetítettek le: nagy gödör, tele csecsenek holttesteivel, valamint orosz katonák, akik éppen a testek elföldelésével vannak elfoglalva. Még aznap több európai adó is bemutatta ugyanezt a videofelvételt. Mindezt annak bizonyítékaként tették, hogy az orosz katonák kivégzik a fogságba esett csecsen fegyvereseket.

1999. február 4-én hajnali háromnegyed egy tájban a New York-i rendőrség bűnügyi osztályának négy polgári ruhás detektívje éppen egy nemi erőszak tettese után nyomozott, amikor észrevették Amadou Diallót lakóházának bejáratánál. "Ahogyan a tekintete le-fel járt a háztömbön, valamiképpen gyanússá tette. Amint közeledtünk, behúzódott a ház előcsarnokába, mint aki nem akarja, hogy meglássák… Azután megfordult, a keze az ajtókilincsen volt, majd a jobboldaláról egy fekete tárgyat húzott elő… olyannak látszott, mint egy fekete fegyver závárja… Azt hittem, hogy lőni készült a társamra, és elsütöttem a fegyveremet" – vallotta az egyik rendőr.

Lapzártánkig nem született válasz arra a hét eleje óta folyó találgatásra: lemond-e Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Több országos napilap szerint igen, méghozzá elsősorban azért, mert a kormány figyelmen kívül hagyta a médiakuratóriumokkal kapcsolatos állásfoglalását. A lapunknak nyilatkozó Halmai Gábor alkotmányjogász és Enyedi Zsolt politológus szerint Györgyi döntése a kialakult alkotmányellenes helyzetben nem lenne meglepő, emellett hazánk nemzetközi megítélése ismét komoly veszélybe került.

A laikus számára kissé ellentmondásosnak tűnhet a különbözőség a közvélemény-kutató intézetek utóbbi hónapban kiadott pártpreferencia-grafikonjai közt. Egyesek stagnáló állapotokat jeleznek, mások kisebb fordulatokat mutatnak. Általánosságban azonban elmondható, hogy az utóbbi hónapokban nem történt komoly átrendeződés.

Tizenévesek randalíroztak a nagyatádi zsidó temetőben az elmúlt napokban, hetekben. A nagyatádi rendőrkapitányság a temető kerítését felújító vállalkozó bejelentésére kezdett nagyszabású nyomozásba kedden. Lapunk kérdésére Tamás Péter, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) munkatársa elmondta, hogy a 4 millió forintos kárról szóló szakértői becslést megelőzte egy a rendőrség által telefonon bekért sírköves szakvéleménye, amely 1 millió forintról szólt. "Mikor azonban mondtam ott az egyik őrnagynak, hogyha csak ennyi, akkor én azt most kifizetném, és azonnal el is lehet kezdeni a helyreállítást, végre elkezdtek gondolkodni a helyszíni kárfelmérés lehetőségéről is" – emlékszik vissza Tamás Péter. A későbbi 4 milliós kárról szóló becslés mindössze a helyreállítás munkadíját lenne képes fedezni a Mazsihisz munkatársa szerint, az anyagköltséget már nem. A tényleges 8-10 milliós kár annak a 106 sírkőnek a feldöntését foglalja magában, amelyek közül a fiatalok néhányat össze is törtek. Szegvári József a nyomozás vezetője a három beismerő vallomás után úgy nyilatkozott, hogy azokban több volt a közöny, mint a bűnbánat. A másik két gyanúsított kihallgatása még zajlik. A nyomozás vezetői szerint a gyerekeket nem vallási motívumok vezették tettük elkövetésekor, és erre a feltételezésre hajlik a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége is. Tamás Péter az elkövetők szociális hátterét egyszerűen tragédiának nevezte. Nyilatkozatában a Mazsihisz megrendítőnek nevezi a fiatalság mai nevelési és pszichikai állapotát, hogy "meggondolás nélkül rombolják le halottak síremlékeit". A Mazsihisz elnöke úgy véli: "A sírgyalázások komolyabb összefüggésekre is rávilágítanak, hiszen most egy csapat talán nem is büntethető kiskorú meghökkentő garázdálkodásának vagyunk tanúi, azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a környék felnőtt lakossága és a szülők szótlanul tűrték a hónapokig tartó folyamatos kegyeletsértést". Mint azt lapunknak Tamás Péter megerősítette, a szomszédos lakótelepről ugyanis tisztán belátni a temetőbe. Egy nappal azt követően pedig, hogy értesültek a nagyatádi temetőrongálásról a barcsi izraelita temetővel kapcsolatosan is bejelentést kaptak. Ez utóbbi temetőben értékét tekintve "jóval kisebb" – becslések szerint ötszázezer forintnyi – kárt okoztak ismeretlen tettesek, akik ugyancsak megrongáltak síremlékeket. A nagyatádi és a barcsi temetőt egyébként a múlt évben hozatta rendbe a zsidó hitközség több millió forintért. A fiatalkorúak esetében a rendőrség vádemelési javaslatot fog benyújtani a bíróságnak. A büntetőperek lezárása után a Mazsihisz teljes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igénnyel fog fellépni a nagyatádi izraelita temetőben történt rongálások elkövetőivel szemben, hiszen a sírkövek 95 százalékának tulajdonosa a szervezet. Tamás Péter azonban vajmi kevés esélyt lát arra, hogy a rongáló fiatalok szülei ki tudnák venni részüket a kártérítésből.

42 ezren emelték fel a kagylót a TV 2 Napló cím? műsorában feltett kérdésre, amely azt firtatta, hogy jól vagy rosszul vizsgázott-e a Környezetvédelmi Minisztérium (KM) a tiszai ciánszennyezés kapcsán. A "társadalmi megmozdulás" akkor vált botrányszagúvá, amikor kiderült, hogy a Pepó Pálra leadott 14 ezer "jól vizsgázott" szavazatot tíz készülékről bonyolították le.

A múlt hét végén II. János Pál pápa háromnapos látogatást tett Egyiptomban. Az Izraelt, Jordániát és palesztin területeket is érintő millenniumi zarándoklat első állomásaként az észak-afrikai országban a vatikáni egyházfő elsősorban a világvallások közti megbékélést sürgette, melynek érdekében a Vatikán is hajlandó némi engedményt tenni. A Szentszék kritikusai viszont úgy vélik: az egyházfő látogatása csupán további bizonyíték arra, hogy a Vatikán befolyásának növelésére törekszik, s egyre mélyebben kíván beavatkozni a közel-keleti politika alakításába.

Oluszegun Obaszanjo nigériai elnök kormánya és a muszlimok lakta Észak-Nigéria vezetői a héten megegyeztek: mégsem kerül bevezetésre az országban az iszlám törvény, amely körül a múlt héten véres dráma robbant ki az afrikai országban. Az egyelőre nem hivatalos megegyezés értelmében ott, ahol az iszlám törvény, a sárija érvényben van, az ítéleteket egyelőre nem hajtják végre; ott pedig, ahol most szeretnék bevezetni, várni fognak ezzel – közölte a CNN.