Moszkvában különös figyelmet szentelnek a Biztonsági Tanács megoldási tervének
és a békemegállapodás feltételeinek, melyet Németországban a "Nyolcak" képviselői
dolgoztak ki. Az oroszokat nem csak Jugoszlávia sorsa érdekli. Arról is szó van, hogy
Oroszország diplomáciai erőfeszítései nem hiúsulhatnak meg, s ebből következik,
hogy az ország tekintélyét még egy alkalommal nem érheti vereség nemzetközi
szinten.
Maguk az oroszok sem egyértelműen ítélték meg országuk béketeremtő erőfeszítéseit.
Sokan úgy tartják, hogy Moszkvának nem sikerült érvényesítenie érdekeit és újból
elvesztette a lehetőséget. Múlt héten nagy bonyodalmat okozott, amikor Haritonov, az
Agrárpárt elnöke bejelentette, hogy "Csernomirgyin kicsiben megismétli az 1938-as müncheni
egyezményt". Utána a baloldal nyíltan meggyanúsította Jelcin balkáni megbízottját
Oroszország, illetve Jugoszlávia érdekeinek elárulásával, és javasolta, hogy váltsák
le az orosz delegációt. Június 9-én, amikor a Biztonsági Tanács elkezdte vizsgálni
a "Nyolcak" javaslatát, a duma kimondta, hogy az orosz delegáció nem tanúsított
megfelelő határozottságot a tárgyalásokon.
Hozzá kell fűznünk, hogy az oroszországi baloldaliak kezdettől fogva szkeptikusan néztek
Csernomirgyinre. Mikor az első reménykeltő eredménnyel Belgrádból visszatért, a küldöttek
nagy része nem kívánta meghallgatni beszámolóját a dumában. Szeleznyev, a duma házelnöke
Csernomirgyint gúnyosan "békegalambnak" nevezte.
Bár sok tekintetben éppen Csernomirgyinnek köszönhető, hogy a balkáni válság békés
úton történő rendezése újból szóba jöhetett, a tárgyalások eredményei
Oroszország-szerte komoly vitákat eredményeztek. Lukin, az ebben a kérdésben illetékes
dumabeli bizottság elnöke azzal vádolja a NATO tábornokait, hogy a saját győzelmükként
akarják elkönyvelni azt, hogy a délszlávokra elfogadhatatlan politikai feltételeket kényszerítenek.
Az antikommunista Borisz Berezovszkij szerint viszont a tárgyalások eredménye az
oroszországi diplomácia sikere, amelyben Csernomirgyin aktív szerepet játszott.
Zjuganov, a kommunisták vezetője éppen az ellenkezőjében biztos, és Csernomirgyint
"szuperprovokátornak" nevezi. Jelcin visszahívásának kezdeményezője, Iljuhin még
hozzáteszi, hogy a különmegbízott "tehetségtelen diplomata", és aki benne bízott
"kezdettől fogva kudarcra volt ítélve". Csalódásának nemcsak a baloldal, hanem néhány
katonai szakember is hangot ad. Köztük a tárgyalásokon részt vett Ivasov tábornok is
úgy gondolja, hogy a jugoszláv erők Koszovóból történő kivonása az ott élő
szerb tömegek kiirtásához vezet. Ivasov szerint az oroszországi delegáció engedményeket
tett és függőségbe került a NATO-tól.
Oroszország kitartása mindenesetre meghozta a maga gyümölcsét: a rendezés az ENSZ,
és nem a NATO égisze alatt megy végbe. Az USA beleegyezett a szerb erők egy részének
Koszovó határterületeinél való megtartásába. Az oroszországi csapatok bevonulnak
Koszovóba és nem esnek a
NATO fennhatósága alá. Számuk elérheti a 10 ezer főt. Valószínű, hogy fő
feladatuk az ott maradt szerbek védelme lesz.