A Beérsevában elkövetett palesztin merénylet nem akadályozta meg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Jasszer Arafatot, a palesztin hatóság elnökét abban, hogy tovább folytassák maratoni tárgyalásaikat a közel-keleti békefolyamatról az amerikai Marylandben. Az USA szerdán új javaslattal állt elő, hogy a megrekedt tárgyalássorozat ne fejeződjön be eredménytelenül. Olyan átmeneti egyezséget javasolt, amely megnyithatja az utat az oslói egyezményben előírt végső rendezés felé. Az öt éve megszabott határidőig csupán fél év maradt hátra.

Nagy-Britanniában madridi kérésre őrizetbe vették Augusto Pinochet volt chilei diktátort. Pinochet kiadatását két spanyol vizsgálóbíró kérte, akik honfitársaik megkínzásának és meggyilkolásának vádjával kívánják kihallgatni őt. A nyugalmazott tábornok diplomáciai útlevéllel utazott gyógykezelésre Angliába.

Kedden Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szövetség 90/Zöldek képviselői aláírták a koalíciós megállapodást. A feltehetőleg október 27–én hivatalba lépő piros-zöld kormány ezzel Németország történelmében az első szociáldemokrata-zöld kabinet lesz. A koalíciós partner Zöldek az új kormányban három tárcát kaptak. Ezek szerint a külügyminisztérium (a magyar származású Joschka Fischer, aki egyben Németország új alkancellárja is lesz), illetve a környezetvédelmi (Jürgen Trittin) és az egészségügyi minisztérium (Andrea Fischer) kerül majd zöld irányítás alá. A koalíciós egyezkedéseknek azonban egyik önmagán jóval túlmutató meglepetése az volt, hogy egy nappal a dokumentum aláírása előtt a gazdasági miniszteri poszt várományosa, a multimilliomos vállalkozó Jost Stollman váratlanul visszalépett.

Közel három hét telt el azóta, hogy Törökország és Szíria között kiélesedett a hosszú idő óta lappangó feszültség annak következtében, hogy Ankara kurd szeparatista csoportok támogatásával vádolta meg a szír kormányzatot. A héten a két ország képviselői először ültek tárgyalóasztalhoz a viszály kiéleződése óta. A találkozót megelőzően Szulejman Demirel török államfő így nyilatkozott: "Mi eddig mindent megtettünk a békés rendezés ügyében, és most utoljára próbálkozunk." Figyelmeztetett, hogy senkinek nem ajánlatos próbára tenni a török fegyveres arzenált.

Az amerikai nagy hatótávolságú rakéták csendes, kulcsfontosságú résztvevői voltak a Koszovóval kapcsolatos tárgyalásoknak. Az Egyesült Államok már felhasználta rakétáit arra, hogy Bagdadban áramszünetet okozzon az Öböl-háború idején, hogy bosszút álljon terroristákon és bérgyilkosokon, és hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a szerbeket Daytonban. A szerbek és Szlobodán Milosevics jugoszláv elnök most ismét a rakéták útjába álltak. A NATO figyelmeztetett: amennyiben folytatódik a koszovói albánok mészárlása, a szerb katonák és a különleges rendőrség pedig nem vonulnak ki, a rakéták repülnek. A NATO egy olyan támadást dolgozott ki, amelynek kezdetén az amerikai hadihajókról és tengeralattjárókról indított Tomahawk rakéták tucatjai kezdenének el Jugoszlávia felé repülni, amennyiben a diplomácia kudarcot vall. A NATO a Szerbiával szembeni erőszakot nem lelkesedéssel kezdeményezte, csak miután a szövetséges államok, látva az atrocitásokról és a menekültekről készített borzalmas felvételeket, megfelelő lépésekre szánták el magukat. Ennek ellenére továbbra is diplomáciai megoldást szeretnének. Az amerikai politikusok folyamatosan ”komoly erőbevetésről" beszélnek, mintha ezek a szavak meghátrálásra kényszerítenék Milosevicset. A jugoszláv elnök korábban bevallotta nyugati politikusoknak: meglepték és megzavarták azok a rakéták, amelyek 1995-ben Banja Luka szerb város körül csapódtak be. A Tomahawk rakéták valóban nagyon hatásosak. Fedélzeti számítógépeik részletes radartérképen látják a célpontot, és műholdakkal tartják a kapcsolatot azért, hogy a rakéta biztosan célba érjen. Azonban nem minden esetben vethetők be. Irodaházakat és nem megerősített épületeket felrobbantanak, mivel azonban a rakéta csak 450 kilogramm robbanóanyagot szállít, bunkerek, barlangok és megerősített épületek ellen hatástalanok. Miután augusztusban Afrikában amerikai nagykövetségeket ért terrorista támadás, Clinton a Tomahawkokat Osama bin Laden terrorista hálózatára irányította. Az amerikai haditengerészet mintegy nyolcvan rakétát indított útnak. A rakéták egyenként 750 ezer dollárba kerülnek, így az egész támadás költsége 60 millió dollár volt. Az akció eredményessége a mai napig vitatott. De a támadás legalább azt a látszatot adta, hogy a Clinton-kormányzat harcol a terrorizmus ellen. És ami még meggyőzőbb: egyetlen amerikai katonának sem kellett az életét kockáztatnia az akció során. A Tomahawk rakéták azonban csak álló célpontok ellen vethetők be, a szerbek pedig hatvan mozgatható légvédelmi löveggel is rendelkeznek – ezeket csak vadászrepülők tudják hatástalanítani. A szerb vezető már egyértelművé tette, hogy számára a legfontosabb Koszovó megtartása, a koszovói polgárok engedelmességre kényszerítése. Nem akar tárgyalni a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerilláival, akiket terroristáknak tart. Ami pedig a gerillákat illeti, ők kizárólag a teljes függetlenséget fogadnák el. A rakéták – legyenek bár technikai mesterművek – továbbra is hatástalanok a sok évszázados gyűlölettel és keserűséggel szemben. (Newsweek)

Fidel Castro beismerte, hogy Kubából kémeket küldtek az Egyesült Államok területére, akik információt gyűjtöttek a Castro-ellenes politikai csoportok "terrorista tevékenységéről". A kubai vezető ugyanakkor tagadta, hogy az amerikai hadsereg kikémlelésére is kísérletet tettek volna – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. Ezzel szemben múlt hónapban Floridában tíz kubait tartóztattak le kémkedés vádjával. "Mi az az információ az Egyesült Államokban, amely bennünket érdekel? Kizárólag egyetlen dolog: a Kuba elleni terrorista tevékenységről szóló információ" – szögezte le Castro, majd hozzátette: "Nem érdekelnek bennünket a stratégiai dolgok, sem pedig a katonai bázisokkal kapcsolatos információk". Az amerikai hadsereg Kuba-közeli csapatmozgásai akkor lennének érdekesek Kuba számára, ha "Kuba elleni agressziónak lehetne őket minősíteni. De tudjuk azt, hogy az amerikai kormányzat jelenleg nem így gondolkodik." (Hetek)

Legkevesebb tizennyolc ember veszítette életét Texasban a heves esőzések és tornádók pusztítása következtében, amelyek házakat és utakat romboltak le. Ötezer embert ki kellett telepíteni – jelentette be hétfőn Bill Clinton elnök, mielőtt elindult volna a közel-keleti csúcstalálkozó színhelyére, a Wye Plantation konferenciaközpontba. Az elnök segítséget ígért az árvíz sújtotta családoknak. (MTI)

Az MSZP-re 40 százalékkal többen szavaztak, mint a Fideszre, így az MSZP szerepelt a legjobban az önkormányzati választásokon – tartalmazza a párt MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye. Méltatlannak tartják a választási eredményekről folyó számháborút. Szerintük ez a választási eredmény ítélet a kormány elmúlt száz napjáról, ami csak egy szociálisan érzéketlen, tekintélyuralmi rendszer kialakításához vezethet.

Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem politikatudományi tanszékének oktatója lapunk az önkormányzati választásokra vonatkozó kérdésére a fővárosnak az országtól való különbözőségére hívta fel a figyelmet, hiszen Budapesten egy nagyon erőteljes balközép-dominancia alakult ki. A megyei közgyűlési választásokon azonban enyhe kormánykoalíciós túlsúly jellemző. Harmadik területként a megyei jogú városok eredményét értékelve a következőket mondta Sükösd: kiegyenlített a paletta, 40–40 százalék a mai kormánykoalíció (Fidesz–FKgP–MDF) és az előző kormánykoalíció (MSZP– SZDSZ) aránya. A parlamenten kívüli pártok, szervezetek szavazati aránya 18%. Végezetül: a legpepitább képet az ország térképén a nagyvárosok eredményei mutatják a polgármestereket illetően. Ezért van az, hogy a pártok annyiféle módon értékelhették a mostani választást – emelte ki Sükösd Miklós. Mint mondta: a teljes szavazattömeg figyelembe vételéről szólva enyhe ellenzéki dominanciáról lehet beszélni. Az ország mégis kiegyensúlyozott, hisz a magyar választási rendszer mindig nagyon kedvez, szinte felnagyítja a győztest a parlamenti képviseleti arányokban a meggyőző túlsúly érdekében, hogy a mindenkori kormányzat tudja támogatni a törvénykezést. Mindezeket összegezve: az inga – nagyon finoman ugyan – de visszafelé billent. Csizmadia Ervin, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója a két tábor – ellenzék és kormánykoalíció – egyensúlyba kerülését hangsúlyozta lapunknak. A magyar választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a kormány és az önkormányzatok teljes mértékben egyszínűekké váljanak és kormánypártiak legyenek. Igaz, hogy arról sincs szó – mint ahogyan a két korábbi önkormányzati választás után történt –, hogy ellenkező színezetűekké váltak volna az önkormányzatok – mondta a neves politológus. Csizmadia úgy véli: az egyes helyeken a polgármesteri tisztségben bekövetkezett változások egyik fő oka a komoly viharokat kavaró helyi – korrupciógyanús és egyéb – ügyek. Ezek mellett leginkább a városok lélekszáma alapján lehet bizonyos következtetéseket levonni. A tízezer fő alatti kisebb településeken főként a független jelöltek törtek előre, és a Fidesz ért el eredményeket. A tízezer fő fölötti városokban már megoszlik a kép, egyre inkább a pártok jelenléte dominál. Sok helyen megmaradt az MSZP befolyása. Budapesen az SZDSZ szempontjából nagyon komoly tétje volt a választásoknak, hiszen itt már a párt túlélése volt a tét. A budapesti eredmény által viszont újabb esélyt kapott az SZDSZ arra, hogy sorait rendezve középpártként további tényezője maradjon a magyar politikának. Nehéz megítélni, hogy az eddigi kormányzati munka milyen hatással volt a választásokra. A függetlenek sikere sem arról szól, hogy a civil társadalom hirtelen feltámadt, megerősödött és alternatívát kínál, miközben legyőzték a pártok jelöltjeit. Fontos szempont, hogy a pártok egy meghatározott településnagyság felett tudnak csak befolyást gyakorolni. Egy kis településen mindenki ismer mindenkit, és lehetséges, hogy a párthoz való tartozás éppenséggel bélyeg vagy hátrány. Egy nagyvárosban viszont óhatatlanul gyengébbek a személyközi kapcsolatok. Az országban továbbra is meghatározó a pártpolitika, míg a független jelöltek szerepe ott jelentős, ahol a pártpolitika nem tud befolyást gyakorolni.

Győztes a győztesek között. Mármint az SZDSZ a többi győztes pártok között. Hogy miért? Az elmúlt hetekben, hónapokban úgy tűnt, hogy ez az a párt, amelynek eltűnését, szétesését és felmorzsolódását egyes politikai erők a leginkább óhajtják. A csendes eltűnés helyett azonban most megerősődött a párt. Tagadhatatlan, hogy jól futott be a Fidesz és az MSZP is. Előbbi igazi nagy párttá vált, utóbbi megerősítette pozícióit, növelte támogatottságát. Az SZDSZ viszont a legnagyobb ellenszélben jött fel a dobogóra: harmadiknak.

"Az egyházaknak joga van politizálni, ezért nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy az állam és az egyház szétválasztása azt jelenti, hogy a felekezetek nem szólhatnak bele a közéletbe" – mondta Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának ülésén. Elhangzott az is: az állam és az egyház szétválasztása megtörtént, de a harmonikus együttműködés kérdése még nem rendezett, a kormány ennek megoldásához szeretne hozzájárulni.

Újra az abortusztörvényről tárgyal az Alkotmánybíróság (AB). A Pacem in Utero Egyesület indítványa a magzati élet védelméről szóló törvény és a végrehajtásáról kiadott rendelet megsemmisítésére irányul. Az AB sajtóosztálya a Hetek kérésére elmondta, hogy az indítványozók elsősorban azt kifogásolják, hogy a törvény nem határozza meg a méhmagzat jogi státuszát, és nem biztosít megfelelő védelmet, ebből következően az abortusz lehetősége továbbra is széles körben megengedett, s könynyen elérhető. Mint ismeretes, az AB 1991-ben nem hozott határozott állásfoglalást abortuszügyben, inkább megkerülte a problémát. A döntés szerint ugyanis azt a kérdést, hogy a magzat ember-e vagy sem, az Országgyűlésnek kell eldöntenie. Ezzel ellentétben a halálbüntetés esetében a taláros testület érdemi döntést hozott, annak ellenére, hogy több alkotmánybíró és neves jogász úgy gondolta, a döntés a Parlamentre tartozik. A két döntés között más ellentmondások is mutatkoznak. Míg a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat szerint az ember élethez való joga minden más jog fölött áll, és az élet elvétele – néhány nagyon speciális esetet kivéve (például jogos védelem) – mindig önkényes. A magzat védelmével kapcsolatos döntés indoklásában azonban az AB a magzat élethez való joga és az anya önrendelkezési joga közötti konfliktust elemzi. A kérdésben azonban a bírák között nem volt teljes az egyetértés. Lábady Tamás és Zlinszky János alkotmánybírók különvéleményükben egyaránt amellett foglaltak állást, hogy az anyának nincs joga rendelkezni a magzat élete felett. Határozat egy hónap múlva várható, és valószínűleg még a jelenlegi összetétel? Alkotmánybíróság hozza meg.

Napra-Forgó néven jelent meg a közelmúltban egy ingyenes információs és hirdetési kiadvány Budapesten. A milliós példányszámban terjesztett újság először tavaszszal hívta fel magára a figyelmet sajátos reklámkampányával, most pedig a Fővárosi Önkormányzatnak támadt problémája vele illegális név- és címerhasználatért. Abortuszellenes kampánya miatt pedig legutóbb az RTL Klub foglalkozott a magazinnal vasárnapi hírműsorában. A cég igazgatója értetlenül áll a történtek előtt.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szerdán Kuncze Gábor volt belügyminiszter meghallgatásával kezdte meg zárt ülését. Kuncze Gábor meghallgatását azért indítványozta a bizottság, hogy megbizonyosodjon arról, tudott-e a volt miniszter Boros Tamás videovallomásáról. Boros Tamás – a négy halálos áldozatot követelő július másodikai Aranykéz utcai merénylet célszemélye – még tavaly, ügyészek jelenlétében felvett vallomásában arról beszélt, hogy Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány egy gyilkossági kísérlet helyszínén bizonyítékokat tüntetett el. A nemzetbiztonsági bizottság szeptember 30-i ülésén megnyugvással vette tudomásul Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tájékoztatását az úgynevezett Boros-üggyel, illetve a Clodo-kazettával kapcsolatban, miszerint az ügyben ügyészi intézkedésre nincs ok. Kuncze Gábor még a meghallgatás előtt elmondta: annak idején kapott tájékoztatást a vallomásról. A bizottság előreláthatólag ugyancsak meghallgatja Keleti György volt honvédelmi minisztert, a Nemzetbiztonsági Bizottság jelenlegi elnökét, valamint a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatóját és a Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézetének vezetőjét. Utóbbiakat arról, hogy mit tudnak a honvédség táborfalvai lőterén tartott biztonságtechnikai bemutatóról, amelyen jelen volt Dietmar Clodo. (Dietmar Clodo német állampolgár, akit a Központi Bűnüldözési Igazgatóság a pilisszentlászlói "bombagyárban" fogott el, ahol több, a budapesti robbantáshoz használt szerkezetet gyártottak.) "Tudtam a Boros-féle vallomás tartalmáról, és úgy emlékszem, hogy szóban tájékoztattak róla” – nyilatkozta Kuncze Gábor volt belügyminiszter újságíróknak szerdán, miután meghallgatta őt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. Boros Tamás vallomását ügyészek és rendőrök jelenlétében vették fel. (MTI)

Immár két éve folyik elkeseredett vita afelől, pontosan mi is legyen a helyszíne a második ezredforduló ünnepségeinek. A zsidók Jeruzsálembe várják a vendég- és zarándoksereget, egészen pontosan a Szent Sír Bazilikába. A palesztinok viszont arra hivatkoznak, hogy Krisztusnak nem a halálát és feltámadását, hanem születését ünnepeljük 2000-ben. Ennek megfelelően helyszínként csakis a jelenleg palesztin fennhatóság alatt lévő Betlehem jöhet szóba. A látszólag tisztán teológiai vita mögött persze most is inkább nagypolitikával és pénzzel kapcsolatos érdekek húzódnak meg. A betlehemi verzió szerint Palesztina, magához gyűjtve a világ vezetőit, de facto független államként lépne föl. Pedig most még nem független, és valószínű, hogy Izrael 2000-ben sem szándékozik magára szabadítani – persze addig még sok minden megváltozhat…

"Természetes dolog volna bemenni a televízióba, kirúgni az ott lévőket, és betenni a saját kádereinket" – mondta Vödrös Attila, az egykori Pest Megyei Hírlap exmunkatársa a Magyarok Házában rendezett "Polgári-e a hazai sajtó? – Pozícióharcok a médiában" cím? vitaesten. Az eseményen szintén résztvevő Borókai Gábor kormányszóvivő viszont többször kifejezte: demokráciában élünk, ezért a kormány csak törvényes eszközöket kíván igénybe venni tervei megvalósításához.

Most ötven éve, az 1945-48-as évkörben (pontosabban nem emlékszem az időre) történt a beszélgetés, amelyről elmélkedem. Akkoriban még lehetett beszélni, magántársalgásban akár kommunistának is megmondhatta az ember a véleményét. Beszélgető felem egy középkorú hölgy volt, aki őszintén hitt a kommunista eszmében. Nem magas iskolázottságú értelmiségi, de nem is proletár – magánalkalmazott, "low middle class". Egyetlen irányba nézett, de nem elvakultan. A közelmúltra és hagyatékára terelődött a szó. Elkezdtem egy mondatot, de csak az alanyt tudtam kimondani: "A kereszténység …" – a szavamba vágott, ő tette hozzá az állítmányt: "Megbukott!" Olyan eréllyel, hogy nem tudtam, miként mondhatnék ellent. De nehéz lett volna cáfolni azért is, mert magam is tudtam: a frontvonalban lévő egyházak az utolsó előtti pillanatig tapadtak az elbukó hatalomhoz, struktúráiba integrálódtak, esetenként ideológiai engedményt tettek neki az evangélium kárára. Akadt néhány értelmes és felelősségét tudó papi és világi vezetőjük, aki ezt elismerte, önvizsgálatot szorgalmazott – például Szekfü Gyula, a kiváló történész –, de kevés eredménnyel. Megbukhat-e egy világvallás? Ha a "keresztény" néven kurzust értünk, akkor igen. Czapik Gyula egri érsek így kiáltott fel a szószéken 1944 karácsonyának vigiliáján: "Kurzust csináltunk a kereszténységből!" (A városban néhány héttel előbb véget ért az a kurzus.) Ilyen értelemben igen a válasz, a hölgy állítmánya hozzáilleszkedett az én alanyomhoz. De csak akkor. Mert van az ügynek más viszonyításrendszere is. Erre beszélgetőtársam nem gondolt, tulajdonképpen én sem. Ő egy periferiális folyamat többé-kevésbé helyes megítélését az egyetemesre alkalmazta. Elsősorban a legnagyobb egyházról kellett volna szólni. A nevében egyetemesről. Mert: ha a magyarországi szárnyára vétkes világi ügyek árnyéka vetődött, azzal nem sározódtak be a nácizmus ellen hősként küzdő lengyel testvérek, az nem érvénytelenítette a holland klérus érdemét, nem tette kétségessé az angolszász katolicizmus egyértelm? antifasizmusát. Voltak egyházak itt, Magyarországon is, amelyeknek közössége és vezetése nem szegődött társutasnak a világi hatalomhoz. A kisegyházaknak nem volt közük a Horthy-hatalom tévútjaihoz; akkoriban hivatalból üldözték őket, a háború idején olykor a katonai rendőrséget is rájuk uszították. És ki merné állítani, hogy a baptista egyház helyeselte a háborút? De a magyar értelemben igazán történelmi egyház, az unitárius sem csúszott bele a politikai színtérbe. 1944 nyárutóján vagy őszelőjén erdélyi előkelőségek és értelmiségiek feliratban kérték Horthyt, hogy szabadítsa meg az országot a háborútól – az iratot a unitárius egyház egyik vezetője is aláírta. Az elmélkedésem elején "összeállt" tőmondat tehát csak részleges igazságot fejez ki, az állítmány nem az alany által kifejezett fogalom egészét minősítette. Úgy lett volna igaz, ha az alany szűkítő jelzőt kap. Nem a világ kereszténysége bukott meg. A kérdést napjainkban, fél évszázad múltán, újra időszerűvé teheti a nagy hazai egyházak megélénkülő közéleti tevékenysége. Göncz Árpád köztársasági elnök azt mondotta egyszer: a Horthy-korszak kereszténységének az volt a jellemzője, hogy nem volt keresztény. Így igaz. Gyümölcseiről ismerjük meg a fát. Annak a kereszténységnek a gyümölcse pedig nem a lelkek megújulása volt, hanem nemzeti katasztrófa. De annál nagyobb tisztelet illeti meg azokat a híveket, testületeket, akik, amelyek nem a kurzus mellett, hanem Jézus nyomában meneteltek. Érdekes és a mostani változásokhoz illő lenne az ötven évvel ezelőtti párbeszéd folytatása. Sajnos, lehetetlen: a másik beszélgető hosszú évek óta halott.(A szerző nyugalmazott egyetemi nyelvtanár)

Brigitte Hamann Bécsben élő német történésznőnek már két előző könyve is bestseller volt, amelyet Erzsébet császárnéről és fiáról, Rudolf trónörökösről írt. Hasonló sikerre számíthat az Adolf Hitler bécsi éveiről most megjelent műve. A könyv tudományos igénnyel, ám a nagyközönség számára is érdekfeszítő formában íródott. Hitlerről könyvtárakat írtak már. Ennek ellenére Hamann-nak sikerült felderíteni egy egész sor új információt ezekről a Hitler életében sorsdöntő fiatalkori évekről. Adolf Hitlert egyes szerzők 1945 után "perverz" vagy "őrült" figuraként igyekeztek beállítani. Ez épp annyira nehezen bizonyítható állítás, mint az, hogy a későbbi Führer már Bécsben zsidófaló lett volna. Ellenkezőleg: a fővárosban Hitler zsidókkal barátkozott és üzleti kapcsolatokat is tartott fenn velük. Ugyanígy mendemonda csupán Hitler állítólagos zsidó származása is, csakúgy mint az az elmélet, miszerint azért lett antiszemita, mert a Képzőművészeti Akadémiára történt jelentkezését egy zsidó származású vizsgáztató utasította el. És az a legenda sem igaz, hogy Adolf Hitler édesanyja zsidó orvosát vádolta volna azzal, hogy az asszonyt rosszul kezelte. Amikor ez a Linzben élő zsidó orvos az "Anschluss" után a birodalmi kancellárhoz fordult, Hitler parancsot adott a Gestapónak, hogy biztosítsák az orvos és vagyona védelmét, nehogy valami baja történjen. Az orvos szabadon kivándorolhatott az Egyesült Államokba teljes vagyonával együtt. (Az már más lapra tartozik, hogy ott nem fogadták el orvosi diplomáját, és 66 éves korában meghalt.) Hamann nem fogadja el Adolf Hitlernek a Mein Kampfban leírt állítását, miszerint Bécsben azért vált volna antiszemitává, mert látta a Kelet-Európából bevándorolt ortodox zsidókat. Az írónő bizonyítja, hogy Hitler szorgalmas olvasója volt a Bécsben megjelenő antiszemita írásoknak, amelyeknek zöme katolikus papok és politikusok tollából jelent meg. Nagy befolyást gyakorolt Hitlerre Karl Lueger bécsi polgármester, akinek éles antiszemitizmusát egyes osztrák politikusok a mai napig igyekeznek tagadni, hivatkozva Lueger híres mondására, hogy "Wer ein Jud ist, bestimme ich." (Hogy ki a zsidó, én döntöm el.) Hamann idéz a polgármester vad antiszemita beszédeiből is, amelyekben például rituális gyilkossággal vádolta a zsidókat. Hitler antiszemitizmusa és magyarellenessége főleg ebből a forrásból ered, ami nem meglepő, hiszen Herr Lueger mondta azt is, hogy "a magyaroknál csak a magyar zsidókat utálom jobban." J. M. Lustiger párizsi érsek, aki zsidónak született, és csak tizenévesen katolizált, 1989-ben megjelent könyvében azt állítja, hogy a "Hitler-féle antiszemitizmus a felvilágosodás antiszemitizmusán alapul, és nem a keresztény antiszemitizmuson." Hamann részletesen bebizonyítja, hogy ez a vélemény egy önigazoló hazugság csupán. Hitler egyik példaképe Joseph Adolph Lanz egykori cisztercita szerzetes volt, aki otthagyta a heiligenkreutzi kolostort. Érdekes egybeesés, hogy napjaink egyik hírhedt osztrák szélsőjobboldali propagandistáját, Dr. Robert Prantnert csak azután bocsátották el a heiligenkreutzi cisztercita katolikus főiskoláról, mikor már a bécsi egyetem is megvonta tőle a vizsgáztatás jogát. Úgy tűnik, hogy Heiligenkreutzban titokban a mai napig ezeket a hagyományokat ápolják. A diktátor tanulóéveiről szóló könyv remélhetően magyarul is hamarosan megjelenik.(Brigitte Hamann: Hitlers Wien – Lehrjahre eines Diktators, Piper Verlag München, 1998.)

Az orosz kormánynak még mindig fogalma sincs, mit csinál, Jelcin inog, és ebben az évben nem lesz IMF -támogatás – mondta egy vezető amerikai pénzügyi stratéga. A kormányfő kijelentette, hogy a közalkalmazottak bérüket január elsejére, a hivatásos katonák zsoldjukat legkésőbb januárban fogják megkapni, míg a nyugdíjasok járadéktartozásait csak valamikor 1999 folyamán fizetik ki. A kormányfő ugyanakkor adó- és vámcsökkentéseket, az orosz ipar fejlesztését és a gazdaság élénkítését ígérte a gyáriparosok és vállalkozók szövetségének közgyűlésén. Az oroszoknak mindenesetre fogalmuk sincs, honnan veszi majd mindehhez a kormány a pénzt, hiszen a két héttel ezelőtti washingtoni tárgyalásokat követően nyilvánvalóvá vált: Oroszországnak senki nem hajlandó segítséget nyújtani se pénz, se tanács formájában.

A Budapesti Értéktőzsdén a hátunk mögött hagyott mintegy két hétben rendületlenül emelkedtek az árfolyamok, a BUX index a szerdai zárásban 4705,38 ponton állt, 353 ponttal a múlt szerdai záróérték felett, azonban a szerdai napközbeni csúcsot figyelembe véve 12 százalékos erősödés volt a héten. Az alapvetően emelkedő tendencia szerdán tört csak meg, amikor a nap eleji emelkedést követően a profit-realizálások következtében 2,5 százalékot esett az index. A világpiacok optimizmusát követve a hazai piacot is a vevők túlsúlya jellemezte, bár a tendenciát egyelőre nem tartjuk állandósulónak. A Richter egyébként a legnagyobb árfolyam-emelkedést elkönyvelők toplistájára került, az utóbbi hét leforgása alatt 20 százalékot emelkedett a jegyzése, a szeptember 21-i mélypontja óta viszont több mint 100 százalékos növekedést produkált. A zárásban a gyógyszeripari papírokat 8000 Ft-on adták-vették. A legkedveltebb részvények továbbra is a legnagyobb kapitalizációjú részvények, a MOL és a MATÁV. A MATÁV részvények árfolyam-emelkedése töretlen, ismét 1000 Ft felett kötik az üzleteket a távközlési papírra. A MOL a gázszolgáltatási vonalon terjeszkedik, ezúttal a TIGÁZ körzetébe tartozó önkormányza- tokkal próbál üzemeltetési szerződést kötni. A gépipari cégek is követték az általános tendenciákat, amelyek a napvilágra került legfrissebb vállalati hírek kapcsán egyáltalán nem meglepőek. A Rába ugyanis eséllyel pályázik a magyar honvédség járm?parkjának felújítására kiírt tenderen. Az 1999-től 2010-ig tervezett program során 150-250 milliárd forint értékben vásárol járműveket a hadsereg. A terveknek megfelelően 50 százalékos magyar beszállítói arány valószínűsíthető. A Mezőgép pedig egy öt évre szóló 30 MUSD érték? szerződést kapott, amelynek ugyan egyelőre még nem ismertek a beruházási költségei, de mindenképp biztató. A nemzetközi hangulat várhatóan továbbra is meghatározó marad a magyar tendenciák alakulásának vonatkozásában, azonban a túlzottan bizakodó befektetőknek sem szabad elfelejteniük, hogy számos, már napvilágra került hírre – mint például Japán kereskedelmi többletének 46 százalékos növekedésére, az amerikai külkereskedelmi mérleg rekordnagyságú hiányára, az ipari termelés visszaesésére, a Paloma Partners Management csődjéről szóló híresztelésekre – még nem reagáltak a piacok.

Az amerikai Standard and Poor\'s hitelminősítő intézet B-pluszról B-mínuszra csökkentette Románia hosszú lejáratú küladósságainak besorolását – negatív kilátással. A gazdaság szerkezete alig változott, emészti a közpénzt, és bár az infláció növekedési ütemének csökkentése terén sikerült eredményeket elérni, szerkezetváltás nélkül a makrostabilizálás nem lehet tartós – áll a szervezet jelentésében.

Hétfőn Washingtonban elkezdődtek annak a monopólium-ellenes pernek a tárgyalásai, melyet az amerikai Igazságügyi Minisztérium és húsz szövetségi állam indított a Microsoft szoftvercég-óriás ellen. Az évszázad legfontosabb gazdasági perének kimenetele az egész komputer-korszak további fejlődését meghatározhatja.

Az index hivatalos magyar neve: a Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe, angolul Budapest Stock Index. A BUX-index egy olyan mutatószám, amelynek változásaiból következtetni lehet a piac aktuális állapotára, az árfolyammozgások irányára és mértékére. Az indexet a tőzsdei kereskedés megkezdése utáni tizenegyedik perctől a kereskedés végéig frissítik, és a tőzsdei nap végén rögzítik. Ez az index az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének (piaci ár szorozva a törzsrészvények mennyiségével) változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti, úgynevezett piaci portfóliót jelképez, az összpiacra jellemző értékpapírstruktúrát modellezve. A kosárba a részvénytársaságoknak csak a tőzsdére bevezetett törzsrészvényei kerülhetnek be. Minden olyan társaság részvénye kiesik, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás indul. Az index ezen értékpapírcsomag bázisidőponthoz viszonyított változását mutatja, a BUX esetében ez 1991. január 2., ekkor 1000 pontról indult. Az indexkosár összetételét illetve az abban szereplő részvények súlyait – a piaci változásoknak megfelelően – évente kétszer, március 31-én és szeptember 30-án aktualizálják.

Az amerikai központi bank múlt héten meglepetésszerűen további negyed ponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat, ami jótékony hatással volt a nemzetközi pénzpiacokra. Az amerikai kamatcsökkentés pozitív hangulatot teremtett a tengerentúli piacokon, amely átragadt az európai tőzsdékre is. A Bank of England és a Bundesbank vezetése a héten ülésezik, és itt is kamatcsökkentési döntés várható, ami a világ jobb napokat is látott tőzsdéire további általános optimizmust hozhat. A New York-i Dow Jones index múlt pénteki 117 pontos erősödése, valamint az európai tőzsdék hétfő reggeli emelkedése alapján a budapesti börzén is áremelkedés várható. A részvénypiacokat pozitívan befolyásolja az is, hogy a már napvilágra került amerikai vállalati jelentések nem igazolták az eredményromlást előrejelző várakozásokat. (Hetek)

– Magyarországon a népesség hány százaléka mozgáskorlátozott?– Valós statisztikai adatok nincsenek, saját felméréseink és a nemzetközi statisztika adatai szerint a népesség mintegy öt százaléka súlyosabb mozgásfogyatékossággal él. A hozzátartozók és az ellátásukhoz kapcsolódó személyek révén ez a fogyatékosság a népesség 15-30 százalékát érinti.– Melyek azok az alapproblémák, amelyek a fogyatékos emberek életkörülményeit befolyásolják?– Az állapothoz nem igazodó lakáskörülmények, a szociális szolgáltatások – orvosi ellátás, bevásárlás, tanulás, munkavégzés – igénybevételének korlátozottsága, az épített környezet akadályai, elsősorban a lépcsők. Maga a közlekedés elsődleges probléma. E témában az egyéni és a tömegközlekedés megoldatlan kérdéseire kell mielőbb megfelelő választ találni, de nem közömbös az sem, hogy nincsenek sehol akadálymentes nyilvános vécék. Külföldön a várostérképeken külön jelölik ezeket, és egységes, úgynevezett "Eurokulcs" segítségével minden országban díjmentesen használhatók.– Hogyan alakul a munkavállalás lehetősége?– Sok tényezőtől függ. Elsődlegesen a leendő munkavállaló fizikai képességeitől, amelyek a fogyatékosok esetében csökkentik a lehetőségeket, másodsorban a képzettségétől és a megmaradt fizikai képességek felhasználásának ügyességétől, amelyek esélynövelők lehetnek. Nyilvánvaló, hogy egy szakképzetlen mozgásfogyatékos személy aligha tud elfogadható munkahelyet találni. A probléma másik oldala a munkahely és a foglalkoztatási szándék. A törvényben előírt öt százalékos kötelező foglalkoztatási arány ellenére a munkáltatók csak nagyon kevés helyen foglalkoztatnak fogyatékos embereket, inkább fizetik a mulasztásért járó bírságot. Sok esetben a foglalkoztatást a helyi építészeti körülmények akadályozzák meg, az akadálymentesítés pedig többe kerülne, mint a sokévi bírság. Az sem közömbös, hogy a munkahelyre a fogyatékos ember hogyan, milyen járművel, milyen egyéb akadályok legyőzésével képes eljutni, ha ez egyáltalán lehetséges.– Vannak-e ígéretesnek tűnő pályák, foglalkozások a mozgáskorlátozottak számára?– Igen. Elsősorban a szellemi munka terén. Sajnos az építészeti adottságok miatt elenyészőek a tanulási lehetőségek az iskolákban. Azt szoktuk mondani, hogy a felsőfokú végzettség? mozgáskorlátozottak "kényszerképzettek", mivel nem azt tanulják, amihez kedvük és tehetségük van, hanem azt, aminek az épületébe be tudnak jutni. Éppen ezért fokozott jelentősége van és lehet azoknak a szakmáknak, amelyeket egyéni tanulással, otthon lehet elsajátítani, akár a legmagasabb szinten is. Ilyenek az idegen nyelvek, a számítástechnikai, a pénzügyi ügyvitel, valamint ezek kombinációja. Eddig a legtöbb felsőfokú képzettséget szerzett mosgáskorlátozott jogász lett, mivel kerekesszékkel a jogi karra lehetett viszonylag könnyen bejárni, vagy levelező tagozaton lehetett megszerezni a képesítést. Sajnos a műszaki főiskolákra és egyetemekre átlag tízévenként jut egy-egy súlyosan mozgáskorlátozott hallgató, pedig éppen az akadálymentesítés terén volna nagy szükség ilyen, a problémákat személyesen is megtapasztaló szakértőkre.– Mennyiben más a mozgássérült emberek helyzete a fővárosban és vidéken?– A nagyobb városokban a helyzet valamivel kedvezőbb, mint vidéken, de a problémák között nagy eltérések mutatkoznak. A városok járdái olyan magas pereműek, hogy akadályozzák a kerekesszékek közlekedését a munkahelyre vagy az iskolába. A falvakban sok helyen nincs se járda, se munkahely, a megfelelő iskola pedig néhány településsel arrébb van, ha egyáltalán van valahol a közelben. Vidéken könnyebb kijutni a lakóházból, mert kevesebb a lépcső, vagy van hely hosszú, enyhe lejtőt készíteni, viszont nehezebb intézményes segítséghez, szociális és egészségügyi segítőszolgálathoz jutni, mint a nagyvárosokban. Vidéken nincs választék akadálymentesen megközelíthető üzletekben és szolgáltatásokban, a városokban viszont sokkal nagyobb távolságokat kell megtenni, de végül lehet találni ilyeneket is. A bevásárlásokat a modern, új üzletházak és bevásárló-központok mindenütt megkönnyítik, mivel ezeket legtöbbször a külföldi anyavállalat országában érvényes szigorú szabályok szerint, illetve saját jól felfogott üzleti érdekeik szerint akadálymentesre építik. A hazai üzletek és szolgáltatók többsége – bankok, élelmiszer- és iparcikk kereskedők, fodrászok, színházak, mozik – még nem jutott el erre az egyszer? felismerésre.– És mi a helyzet a sport területén?– Sorstársaim többsége ugyanúgy kedveli a különféle sportokat, mint bárki más, azonban a sportlétesítmények nagy részébe nem tud bejutni, sem mint sportoló, sem mint néző. Sajnos ez jellemző az uszodákra is, pedig az úszás lenne az egyik legfontosabb önkarbantartó, kondicionáló és rehabilitációs tevékenység számunkra. A versenysport sem idegen tőlünk, amit a mozgáskorlátozottak olimpiáiról és más világversenyekről hazahozott rengeteg érem – közöttük sok-sok arany – ékesen bizonyít!– Változott-e a fogyatékos emberek társadalmi megítélése, elfogadottsága az utóbbi időben?– Nagyon remélem, hogy igen. Sem a társadalom, sem a fogyatékosok rétege nem tekinthető egységesnek, ezért csak arról beszélhetünk, hogy pillanatnyilag milyennek érezzük a közösségek és a hivatalos szervek megnyilvánulásait. Rendkívül pozitívan értékeljük, hogy márciusban, az előző kormányzati ciklus utolsó parlamenti munkanapján, ellenszavazat nélkül elfogadták az úgynevezett esélyegyenlőségi törvényt, amely – hiányosságai ellenére – valóban európai színvonalon fogalmazza meg a következő évtizedek kormányzati és társadalmi feladatait. Ezek következetes végrehajtásával behozhatjuk azt a hatalmas lemaradást, amely részben az állam korábbi paternalista szerepéből, részben a problémák ismeretének hiányából halmozódott fel. A tavaly elfogadott új építési törvény áttörést jelentett a hazai jogalkotásban, mert ebben jelent meg először az akadálymentesség fogalma és kötelezettsége a közhasználatú építményekre vonatkozóan.– Elegendő-e mindez a helyzet lényeges javításához, a még bőven létező problémák megoldásához?– Nem, ez még csak a kezdet, de annak nem rossz! Az említett törvényekhez számtalan végrehajtási rendeletet kell a kormányzatnak mielőbb megalkotnia, majd következetesen végrehajtania. A meglévő törvények mellett újabbak megalkotása is fontos lenne, és egy sor meglévő jogszabályt – oktatási törvény, szociális törvény, adótörvények, KRESZ, közlekedési támogatásokra vonatkozó rendelet, építészettel kapcsolatos rendeletek stb. – módosítani szükséges; ezek együttes száma a százat is meghaladja. Az esélyegyenlőségi törvény a középületek akadálymentesítésére 2005-ig, a tömegközlekedés akadálymentesítésére 2010-ig tűzött ki határidőt. Ez csak a kívülálló számára tűnik hosszúnak, a valóságban nagyon is rá kell hajtani, mert a megoldások alapos előkészítést, összehangolt, hatékony szervezést és munkát, valamint bizonyos elkülönített pénzalapot igényelnek. Lehet okosan gazdálkodni, mert például az új 4. számú metróvonalat – a hatályos törvénynek megfelelően – eleve úgy kell megépíteni, hogy minden állomásán legyen lift. Az akadálymentes kialakítás többletköltsége nem éri el a teljes beruházási költség egy százalékát sem. Ha a lifteket utólag kellene beépíteni – mint például a már meglévő metróállomások esetében – akkor egyetlen állomáson a liftek beépítése nagyjából ugyanannyiba kerül, mint a 4-es metrónál jelentkező összes többletköltség.– Érezhető-e támogatottság a kormány részéről a mozgáskorlátozottak speciális problémáinak megoldására, a helyzet javítására?– Az új kormány működésének első negyedévében számtalan valóban fontos vagy fontosabbnak tartott probléma megoldásával volt elfoglalva. A választási kampányban több, ma a koalícióban résztvevő párt bírálta az előző időszak fogyatékosokkal kapcsolatos politikáját és utalásokat tett a majdani kedvezőbb megoldások lehetőségére. Ma még ezek megvalósulásából semmi sem látszik, de a fogyatékosok szakmai és érdekvédelmi szervezetei mindent elkövetnek, hogy a problémákra felhívják a kormány tagjainak figyelmét. Munkájuk megkönnyítésére javaslatokat is nyújtottunk be, amelyek tartalmazzák a lehetséges megoldások alapjait is. Nagyon szeretnénk, ha az esélyegyenlőség megvalósítása, a szükséges intézkedések meghozatala és következetes végrehajtása nem kerülne be a pártok közötti politikai darálóba!– Összefoglalható-e ennyivel a fogyatékosok szervezeteinek érdekvédelmi tevékenysége?– Semmiképpen sem. Az érdekvédelem és érdekérvényesítés összetartozó fogalom, de rendkívül széleskör? tevékenységet foglal magában. A mozgáskorlátozottak részéről a több mint 120 ezer tagot tömörítő tagegyesületekből álló MEOSZ sem elégedett meg azzal, hogy kapcsolatfelvételt kezdeményezett a kormányzattal, hanem a tagegyesületek igyekeznek hasznos együttműködést kialakítani a saját működési területükön illetékes megyei és települési önkormányzatokkal, hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel és természetesen másfajta fogyatékossággal élő emberek szervezeteivel is. Ezenkívül a sorstársainkat érintő legfontosabb kérdésekről, jogszabályokról és szervezeteink életéről rendszeres tájékoztató-előadásokat, szakmai képzéseket tartunk, amelyeken előadóként minisztériumok szakértő munkatársai, valamint speciális képzettséget és gyakorlatot szerzett sorstársaink szerepelnek. Itt említem meg, hogy ez év tavaszán 11 helyen tartottunk regionális tájékoztató szakmai előadássorozatot az akkor még újdonságnak számító akadálymentesítés témakörében az adott régióba tartozó építészek és építészeti hatósági szakemberek számára. Számunkra is meglepő volt a hallgatók tájékozatlansága az akkor már több hónapja hatályban lévő jogszabályok tartalmával kapcsolatban. Ez a tapasztalat is igazolta az ilyen előadások szükségességét.– Értékelhetjük-e az elhangzottakat úgy, hogy reményteljesen várhatjuk a közeljövőben a fogyatékosok helyzetének lényeges javulását, gondjaik megoldását, egyenlő esélyeik megvalósulását ?– A kérdésben felsoroltakból egyelőre csak a remények tűnnek reálisnak. Amint azt az előzőekben vázoltam, a munka javarésze még hátra van. A megvalósítás kezdetének kezdeténél tartunk, az illetékes minisztériumok és más hatóságok még csak éppen elkezdték a problémák felmérését, a szakmai kérdések megismerését. Mi arra törekszünk, hogy a megismerés azonnal kiterjedjen a lehetséges megoldások módjára is. Ezt számunkra megkönnyíti a nemzetközi, főleg az európai uniós helyzet részletes ismerete, aminek alapját az adja, hogy szakértőink – részben szakmai szervezeteink megbízottjaként – sok éve tevékenyen részt vesznek több nemzetközi szakmai bizottság munkájában.

Mit tegyünk, ha a szürke nem a kedvenc színünk, mégis minduntalan összefutunk vele? Üdítsük fel egy kis zölddel! A növények még a legkopárabb és legszürkébb helyeket is megszépítik. A kertészkedés színtere a tél közeledtével ugyan meglehetősen leszűkül, lakásunkban azonban rengeteg lehetőség van a kibontakozásra. A szobanövények egyik legfőbb erénye, hogy esztétikai élményt nyújtanak: zöld jelenlétük megnyugtató hatással van lelkünkre, segítenek barátságossá tenni otthonunkat. Kis mennyiségben a lakás oxigénellátásában játszott szerepük ugyan nem túl jelentős, de egy napfényben fürdő télikert már érezhető mennyiség? friss levegőt termel napközben. Susán Edina dísznövénykertésztől sok jótanácsot kaptunk. Elmondta, hogy – mint minden élőlénynél – a növényeknél is fontos, hogy a helyükön jól érezzék magukat, hiszen így mutatnak a legszebben. Sárguló, megnyúlt növényeinket inkább ajándékozzuk nagylelkűen olyan helyre, ahol várhatóan felüdülnek, és további virágzó évek elébe néznek. Az ilyen jelleg? problémákat többé-kevésbé még a növény beszerzésekor ki tudjuk küszöbölni, ha a vásárláskor nemcsak az óhajtott növény elragadó paramétereit – égővörös virágtenger, liláskék levéltömeg, különlegesen csüngő bogyók –, hanem igényeit is figyelembe vesszük. A virágüzletben jó a növény vízigénye, fényigénye, helyigénye felől érdeklődni, valamint arról is, várhatóan milyen formát fog ölteni (felfelé törő, félkúszó avagy ampolna formájú-e). Talajnak kitűnő általános virágföldeket lehet beszerezni, melyeknek magas a tőzegtartalmuk, ám mivel a tőzegnek nincs jelentős tápanyagtartalma, érdemes növényeinket időnként tápoldatos vízzel locsolgatni. Mindezeken túl ajánlatos felmérni lakásunkat "virágszemmel" is, vajon melyik kategóriába tartozik. Egy déli fekvés? panel például – sajnos – h? utánzata a sivatagnak, a nedvesedő falú sötétebb lakban pedig bármelyik fenyőféle a hűvös tajgán képzelheti magát… Természetesen a növénytartásban is alapszabály a "senki sem egyforma" elve: azonos fajtáknál is előfordul, hogy az egyes példányok "máshogy szeretik". Általánosságban azonban el lehet mondani, hogy a különféle páfrányok – bőrpáfrány, madárfészek páfrány stb. –, valamint a vénuszfodorka, pellea kedvelik a párásabb, sötétebb helyeket, sőt, ezek azok a fajták, melyeket a fürdőszobába is elhelyezhetünk. A lakás sötétebb helyeire tehetünk guzmániát, vriseát és gyompálmát is. A félárnyék tipikus növényei a schefflera, a szobalián, a vitorlavirág és – ha megfelelő hőmérsékletet biztosítunk számára – a banánfa is. Fénykedvelő szobanövények: a nyílgyökér, az ananász, valamint a kroton, melynek igazán szép színét a sok napfény adja meg. A panellakások gyöngye a yucca, melyet elég három hetente öntözni, a dracéna és a sok-sok kaktuszféle, melyek köztudottan jó szárazságtűrők. Ha világos és nem túlságosan meleg konyhánk van, ablakába virágzó növényeket tehetünk: krizantémot, gardéniát, korallvirágot, vagy pistikét. A virágokat érdemes minden évszakban portalanítani, hogy a gázcserenyílások szabadon működhessenek. Egyesek a sörrel történő letörlésre esküsznek. A sör ugyanis kitűnő tisztító hatással bír, valamint fényesíti a leveleket… Ha a virág mégis kókadozik, annak többnyire két oka lehet (a túl sok sör hatásán kívül): vagy megtámadta egy betegség vagy helytelenül kezeltük. A leggyakoribb betegségek a levéltet? és a pajzstet? "támadása" következtében jöhetnek létre, melyek ellen általános rovarölő szerekkel védekezhetünk (BIO-SECT, Pirimor). A különféle gombás vagy vírusos betegségek esetében legjobb a növényt elkülöníteni, a beteg levélrészeket eltávolítani, és várni a csodára… Másik okként a helytelen kezelést szokták emlegetni: a növény huzatban van, nem éri elég nap, túl sok nap éri, túl hideg vagy kemény az öntözővíz, túl sok vagy túl kevés vizet kapott stb. Efelől érdemes kertészetekben kérdezősködni, ahol képzett szakemberek adnak tanácsot. Ha balkonvirágainkat télen is biztonságban szeretnénk tudni, helyezzük őket fagymentes helyre, és csak nagyon kevés vizet adjunk nekik. A hagymás növényeket érdemes a dézsájukkal együtt sötét helyre rakni. Végezetül a különlegességek kedvelői számára ajánljuk a Füvészkertben október 23–25 között megrendezésre kerülő orchidea-kiállítást.

Az olasz és a francia csapatok sikerét hozta a labdarúgó UEFA-kupa 2. fordulójának keddi játéknapja, mivel a két ország csapatai az első mérkőzéseket veretlenül zárták.

Visszavonul Gianni Bugno, a 34 éves olasz profi kerékpáros, aki közel hetven győzelmet mondhat magáénak. Az olasz kerékpáros körversenyt (Giro d\'Italia) 1990-ben megnyert Bugno volt az, akit hazája szurkolói képesnek tartottak arra, hogy megszakítsa az olaszok régóta tartó nyeretlenségi sorozatát a Tour de France-on. A bravúr azonban nem neki, hanem idén Marco Pantaninak sikerült. A svájci Bruggban született Bugno korábban ugyan kétszer is közel volt a végső Tour-sikerhez, ám 1991-ben második, egy évvel később pedig csak harmadik lett. Szerencsétlenségére legjobb formája éppen arra az időszakra esett, amikor – az akkor legyőzhetetlennek bizonyult – spanyol Miguel Indurain is a mezőny tagja volt. Bugno 1991-ben Stuttgartban és 1992-ben a spanyolországi Benidormban világbajnok volt, 1990-ben és 1991-ben pedig a világranglista élén állt. A sokoldalú kerékpáros – aki az egyéni időfutamokban, a hegyi versenyeken és a hajrában is az élmezőnyhöz tartozott – az Atala (1985-87), a Chateau d\'Ax (1988-90), a Gatorade (1991-93), a Polti (1994), az MG (1995-96) és a Mapei színeiben indult a profi versenyeken. Utolsó fellépésére vasárnap kerül sor Valenciában. Visszavonulása után másik szenvedélyének, a helikopter vezetésnek szenteli szabadidejét. (MTI)

Détári Lajos tovább bővíti futball klubcsapatai amúgy sem rövid névsorát. Játszott már a Budapesti Honvéd, a német Eintracht Frankfurt, a görög Olympiakos Pireus, az olasz Bologna és az Ancona, a Ferencváros, a szintén olasz Genoa, a svájci Neuchatel Xamax és az osztrák Sankt Pölten mezében is, és sokáig úgy tűnt, Kínába, Sanghajba igazol. Ám a kínai árvíz következtében a bajnokság nyitányát decemberre halasztották, így a kieső két hónapot (hat bajnoki meccset) a középpályás a magyar elsőosztályban tölti el, a kieséstől menekülő BVSC-Zugló színében. Egyébként érdeklődött iránta a Siófok, a Videoton és a III. kerület. Mellesleg ez a négy csapat (a Haladással kiegészítve) zárja a Profiliga táblázatát… Détári helyzetét megkönnyíti, hogy jó erőnléti állapotban van, hiszen nyár óta a Fradiban edzett, illetve annak öregfiú csapatában pályára is lépett. Játékjoga pedig még az osztrák Sankt Pöltennél van, ám a vasutas gárda hamarosan ezt is megszerzi, és a hétvégén már pályára is léphet. (Hetek)

Mike Tyson, amerikai profi nehézsúlyú ökölvívó hétfőn visszakapta versenyzői engedélyét a nevadai sportbizottságtól, miután a testület 4:1-es szavazati aránynyal úgy döntött, hogy Tysonnak joga van a bokszoláshoz, ami a megélhetését jelenti.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik magas rangú képviselője szerdán elutasította annak lehetőségét, hogy az 1976-os olimpián második helyen végzett négy amerikai úszó ezüstérmét utólag átminősítsék aranyéremmé. A Linda Jezek, Lauri Siering, Camile Wright, Shirley Babashoff összetétel? amerikai női vegyesváltó 6,6 másodperccel maradt le Montrealban a kelet-német staféta mögött, de egy közelmúltbeli németországi bírósági ítélet – az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) szerint – cáfolhatatlan bizonyítékát adta annak, hogy az NDK-s úszók tiltott teljesítménynövelő szereket használtak. A per eredményére hivatkozva a USOC közölte: megkísérli elérni, hogy megváltoztassák az érintett versenyszám végeredményét. A NOB viszont ellenez minden visszamenőleges lépést, köztük a feltételezett doppingolókat érintőeket is. (MTI)

A belga RKC Genk labdarúgócsapatának 15 ezer szurkolója egy-egy liter sört kap csütörtökön, a spanyol Real Mallorca elleni KEK-mérkőzésen. A genki csapat, nem a 16 ezer 500 néző befogadására alkalmas saját létesítményében, hanem Brüsszelben, az 50 ezer férőhelyes Baldvin király-stadionban játssza a Real Mallorca elleni első mérkőzést. A várakozások szerint 25 ezer genki drukker utazik el az öszszecsapásra, de sört csak az a 15 ezer szurkoló kap, akik keddig megvásárolták belépőjüket. (MTI)

George Foreman, korábbi profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok várhatóan 55 ezer néző jelenlétében ünnepli majd az 50. születésnapját. Az amerikai bokszoló január 10-én lesz 50 éves, pár nappal később, január 23-án pedig a houstoni Austrodomban születésnapi összecsapáson mérkőzik meg egy másik volt világbajnokkal, a 49 éves honfitárssal, Larry Holmesszal. A találkozón a ring melletti helyekre 500 és 350, a legtávolabbi padokra pedig 30 dollárért lehet majd bejutni. A mérkőzéssel Foreman fog igazán jól járni, hiszen tízmillió dollárral gazdagodik, ám Holmes sem panaszkodhat: a fejét ugyan Formen, de markát négymillió dollár üti. A találkozó színvonalát a két bokszoló tudása garantálja, emellett azért is érdekesnek ígérkezik, mert Foreman és Holmes együtt 99 éves lesz mérkőzésük időpontjában. Ez korrekordot jelent a profi ökölvívásban. A jelenleg is élő csúcs beállításakor – a magyarnak született ausztrál Joe Bugner és az amerikai James Smith idei, június 4-i összecsapásán – egy 48 és egy 45 éves ökölvívó találkozott a ringben. (MTI)