Szerda este Kanada keleti partjainál tengerbe zuhant a Swissair svájci légitársaság egyik utasszállító repülőgépe. A repülőn tartózkodó 229 személy közül senki sem élte túl a balesetet. A tragédia oka mindeddig ismeretlen, de terrorcselekményre utaló bizonyítékokat egyelőre nem találtak.

Gyermekpornó-képekkel kereskedő világméretű pedofil bűnbandát leplezett le szerda reggel az Interpol. A Katedrális fedőnev? akció során tizennégy országban egyidejűleg végrehajtott razziában több mint 100 ezer, kiskorút ábrázoló pornóképet foglaltak le és számos személyt tartóztattak le.

Rauf Denktas, a megosztott szigeten élő török közösség vezetője hétfőn azt javasolta, hogy Cipruson teremtsék meg "két egyenlő állam" konföderációját. A politikus Ismail Cem török külügyminiszterrel közös sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy ha javaslatát elfogadják, hajlandó felújítani a tárgyalásokat, amelyek hónapokkal ezelőtt a sziget EU-tagsága és az őszre tervezett orosz SZ-300-as rakétaszállítások miatt szakadtak meg a Ciprusi Köztársasággal.

A héten 4 napos hivatalos látogatáson vett részt Jichák Mordeháj izraeli védelmi miniszter Kínában. Mordeháj a látogatás céljaként a hanyatlóban levő kínai-izraeli katonai kapcsolatok újjáélesztését jelölte meg. Mint kifejtette, Netanjahu miniszterelnökkel közösen azon fáradoznak, hogy világszerte ajtókat nyissanak az izraeli védelmi ipar támogatásához. "Kína gazdasági problémákkal küzd, de ugyanakkor van egy hatalmas hadserege, amit szeretne modernizálni. Nagyon éhesek a modern technológiára" – nyilatkozta Mordeháj. Bár a két ország diplomáciai kapcsolatai hivatalosan csak 1992-ben kezdődtek, Izrael már legalább 12 évvel korábban fegyvereket adott el Kínának, illetve a 80-as években kínai harckocsikat és repülőgépeket korszerűsített. Mordehájt fogadta Csiang Cö-min kínai államfő is, aki egyébként nem szokott a látogató országok kormányának tagjaival találkozni, így ez a lépése is jelzi, hogy Kína Mordehájt kulcsfigurának tartja Izrael politikai életében. Ugyanakkor az állam által kontrollált kínai média nem közvetítette az izraeli miniszter látogatását. Izraeli szakértők szerint Peking ugyanis óvatosan kezeli az eseményt, és nem akarja felkelteni közelebbi arab szövetségesei haragját – írta a Jerusalem Post. Mordeháj arra kérte a kínai elnököt, hogy ne adjon el haditechnológiát olyan Izraellel ellenséges országoknak, mint például Irán. Az Háárec cím? izraeli lap jelentése szerint Kína májusban ezer tonna különleges, ballisztikus rakéták előállítására alkalmas acélt adott el Teheránnak.

Tárgyalás a Lockerbie-ügyben Líbia elfogadta Nagy-Britannia és az Egyesült Államok javaslatát, mely szerint a két ország hajlandó semleges országban tárgyalni az 1988-ban Skócia felett felrobbantott Pan Am repülőgép feltételezett líbiai elpusztítóinak ügyét. Amennyiben Líbia kiadja a terrorcselekménnyel vádolt két személyt, az ország ellen érvényben lévő gazdasági szankciók hamarosan megszűnhetnek. Több hónapos egyeztetés eredményeként Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megállapodott, hogy Hollandia helyet adhat annak a skót bíróságnak, amely saját ügymenete szerint fog ítélkezni az ügyben. A két ország ajánlatát Kofi Annan ENSZ-főtitkár közvetítette Líbiának. A válasz, amely a líbiai állami televízión keresztül hangzott el, néhány órával azután született, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa visszautasította Kadhafi kérését a megegyezés elhalasztására. A majdnem egy évtizede, 1988-ban történt merényletben a feltételezések szerint a tripoli rezsim két ügynöke robbantotta fel a Pan Am légitársaság 103-as járatát, amelynek teljes személyzete és minden utasa (közte négy magyar utas) életét vesztette. A gép a skóciai Lockerbie város házaira zuhanva további 11 ember életét oltotta ki, 270-re emelve ezzel az áldozatok számát. A Nagy-Britanniából Amerikába tartó gép utasainak nagy része amerikai állampolgár volt. A Robin Cook brit külügyminiszter által előre megfontolt gyilkosságnak minősített ügyben évek óta folyik az egyezkedés Líbia és az érintett országok között. Kadhafi líbiai elnök nem volt hajlandó kiadni a feltételezett tetteseket, mivel szerinte skót bíróság előtt nem számíthattak részrehajlás nélküli tárgyalásra. Kadhafi azon követelése, hogy az ügyet nemzetközi bíróság tárgyalja, nem teljesült. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azzal bocsátotta útjára az ajánlatot: Tripoli vagy elfogadja a feltételeket, vagy nem, alkudni nem lehet. A kedvező válasz eredményeként az ENSZ 1992 óta érvényben lévő Líbia elleni szankciói hamarosan megszűnhetnek. A jelenleg még érvényes korlátozások többek között érintik a légiforgalmat, a fegyverkereskedelmet, valamint a pénzügyi élet több területét. Washington és London óvatos derűlátással fogadta az ajánlat elfogadásának hírét. Cook kijelentette: tanulmányozni kell, hogy pontosan mit is mondtak a líbiaiak, s meg kell bizonyosodni arról, hogy beleegyezésük fejében nem szabnak további feltételeket. Amennyiben Líbia valóban elfogadja a Lockerbie-ügy gyanúsítottjainak hollandiai bíróság elé állítását, akkor a két személyt át kell adnia Hágának.(SZ.I.A.)

Leonyid Kucsma ukrán elnök üdvözli a háromnapos hivatalos látogatásra Ukrajnába érkezett Jacques Chirac francia elnököt Kijevben.  Fotó: MTI

Egy tizenéves kongói felkelő vállán fegyverrel és egy majommal, a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti felében fekvő Katanga megye Kalemie városának repülőterén. A lázadók az ország elnöke, Laurent-Desire Kabila hatalmának megdöntésére törekednek Fotó: MTI

Rövidesen a védett kisebbségi és regionális nyelvek közé kerül a cigány nyelv is a németországi Hessen tartományban – jelentette a Romnews nemzetközi roma hírügynökség.

Augusztus utolsó napján nagy hatótávolságú rakéta csapódott be Japán észak-keleti partjaitól, Honsu szigetétől néhány száz kilométerre a Csendes-óceánban. Szakemberek véleménye szerint Észak-Korea figyelmeztetésnek szánta a rakétakísérletet, amellyel arra hívta fel a figyelmet, hogy kész felújítani négy évvel korábban befagyasztott ballisztikus fegyverprogramját, miközben egyes feltételezések szerint az országban több mint egymillió áldozata van már az éhínségnek.

Várhatóan rövidesen lezárulnak a szakértői vizsgálatok a református és az evangélikus egyház által járadék formájában visszaigényelt ingatlanok ügyében. Fedor Tibor, az Egyházi Tulajdonrendezési Főosztály vezetője elmondta: a Magyarországi Református Egyház összesen 392 ingatlan járadékra váltását kérte, ezek általuk becsült értéke mintegy 6,5 milliárd forint. A Magyarországi Evangélikus Egyház 50 egykori ingatlanát igényelte vissza az államtól járadék formájában, csaknem 4 milliárd forint összértékben. Fedor tájékoztatása szerint az eljárás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) illetően már befejeződött. A zsidó felekezet mintegy 150 ingatlant jelölt meg a listán, ezek összértéke mintegy 13,5 milliárd forint. A járadék mértéke az ingatlanok értékének 4,5 százaléka. Az egyházak által összeállított jegyzékek vizsgálata után az igényléseket a kormány elé terjesztik, majd a kabinet külön megállapodást köt az érintettekkel azok elismeréséről. A Mazsihisz által összeírt ingatlanlista hamarosan a kormány elé kerülhet – mondta a főosztályvezető. A Magyarországi Katolikus Egyház járadékalapjáról az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság által aláírt megállapodás rendelkezik. Az egyház mintegy 1200 ingatlan járadékra váltását kérte, ezek összértéke mintegy 42 milliárd forint. A kifizetések a katolikus egyház esetében már megkezdődtek. Az egyedi ügyek rendezésében eljáró egyeztető bizottság a katolikus egyház igényeinek nagy részét ez év június végéig megtárgyalta, és várhatóan még szeptemberben áttekinti valamennyi, összesen 818 katolikus igénylést. Azt követően kerülnek napirendre a református és az evangélikus egyház, a zsidó felekezet, valamint a szerb ortodox és a baptista egyház ügyei. (MTI)

"Magyarországon ezidő szerint faji-nemzetiségi okokból egyik honfitársunkat sem üldözik, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik egyes hatóságok részéről diszkrimináció"– jelentette ki Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A biztosok szokásos, az országgyűlés emberi jogi bizottsága előtt tartott évi beszámolóján szó esett arról is, hogy az ombudsmani hivatalok munkatársai lehetetlen körülmények között kénytelenek dolgozni. Az ombudsmanok a bizottsággal való együttműködésüket ígéretesnek ítélték.

Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült annak az előterjesztésnek a végső változata, amely megváltoztatná az ügyészség közjogi helyzetét. Jelenleg az Országgyűlésnek felelős ügyészség státusa megváltozna, így az ügyészség tevékenységéért ezentúl a kormány viselné majd a felelősséget. Az ügyészi funkció tartalmát és az államszervezeten belül elfoglalt helyét illetően ugyanis két, egymástól lényegesen eltérő modell alakult ki a nyugat-európai polgári és a kelet-európai szocialista fejlődésben. A polgári államokban az ügyész fő feladata a bűnüldözés, aminek keretében köteles gondoskodni a bűncselekmények felderítéséről és a bírói eljárás megindításáról. A vád képviselőjeként a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a törvény keretei között a kormány büntető politikáját is képviseli. Az ügyészi szervezet a végrehajtó hatalom részeként a kormánynak alárendelten és általa utasíthatóan működik. A szocialista jogrend azonban ettől funkciójában és szervezetében egyaránt eltérő ügyészséget hozott létre. A vád képviselete mellett e szervezetnek kellett biztosítania a törvényesség érvényesülését az egész társadalomban, az államszervezetben, de benne látták az állampolgári jogvédelem garanciáit is. Az ügyészséget az országgyűlésnek rendelte alá, de egyébként önálló és független szervnek tekintette. Magyarországon az ügyészség szervezeti és működési rendjét az 1972. évi V. törvény szabályozza az előbb említett modellnek megfelelően. Az átalakítás igénye már az 1989. évi Alkotmány megalkotásakor is megfogalmazódott, de az ügyészség lényegét illetően változatlan maradt. Az ügyészség miniszteri felügyelet alá rendelésére Balsai István is kísérletet tett igazságügy-minisztersége idején, de erre nem került sor. Ennek szükségességét most azzal indokolják, hogy a szervezett bűnözés elleni harchoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány a saját irányítása alatt tarthassa az ügyészséget. A tervezet értelmében az igazságügy-miniszter csak a büntetőeljárást előrevivő, úgynevezett pozitív utasításokat adhatna a legfőbb ügyésznek, és indoklás nélkül nem mozdíthatná el az ügyészség első emberét. Kivételesen azonban indoklással ellátott egyedi utasítást is adhat a legfőbb ügyésznek olyan intézkedésre, amelyet az ügyész mérlegelési jogkörében eljárva tehet. Az utasítás azonban nem irányulhat az ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az eljárás lefolytatását akadályozó ügyészi intézkedésre, továbbá vádemelés felőli döntésre, illetve nem érintheti az eljáró ügyész személyét. Ezen deklarált garanciák ellenére ügyészségi körökben nem mindenki üdvözli a javaslatot. Egyes vélemények szerint politikai célokra is ki lehet használni a változásokat, főleg annak fényében, hogy a lapok "pártkatonák" bizonytalan cégügyeiről számolnak be. Ezt a véleményt legmarkánsabban Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének titkára fogalmazta meg a minap: "az ügyészi szervezet jelenlegi formájában a kormányzat által is elismerten jól működik, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás által támasztott elvárásoknak megfelel. Az ügyészség kormány alá rendelésével mód nyílhatna arra, hogy a politikai hatalom beavatkozzon egyes ügyek menetébe. A nemzetközi tendenciák is éppen abba az irányba mutatnak, hogy oldják az ügyészek feletti kormányzati felügyeletet. Nem véletlen, hogy Olaszországban éppen a szervezett bűnözéssel szemben fellépő ügyészek függetlenek a kormánytól, hisz csak így juthattak el odáig, hogy a kormánytagok üzelmeit is leleplezzék". (Győri Zsolt )

Rapcsák Annamária tanítónő állítólag azért támadt késsel saját kisiskolásaira, mert azok "pokolian roszszak voltak". Más szemtanúk szerint teljesen beszámíthatatlan, s ezért mindanfajta komunikációra képtelen állapotban volt a 31 éves nő, mikor tizenéves diákjaira rontott. Magyarországon ez az első eset, hogy pedagógus ennyire durván támadt gyermekekre.

A társadalombiztosítás újraállamosítását se politikai, se társadalmi, se szakmai vita nem előzte meg. A tb-önkormányzatok felszámolásával a járulékfizetők és biztosítottak alkotmányos jogai csorbultak, megszűnt a közvetlen lehetőség az egészség- és nyugdíjbiztosítás pénzalapjainak és vagyonának törvényes és az emberek szükségeinek megfelelő befolyásolására és ellenőrzésére – szól a Társadalombiztosítási Érdekképviseleti Egyesület alapító nyilatkozata. Az új szervezet célja az ellenőrzés fenntartása, a kormány munkájának segítése, valamint a tb-önkormányzatok helyreállítása. Nemes István, a megszüntetett nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselője a szervezet alakulóülésén elmondta: békét akarnak, de előbb a csatát be akarják fejezni. "Fel kell emeljük a szavunkat, hogy az eljusson a polgárokhoz. Látniuk kell például, hogy nyugdíjemelés címén valójában negyven százalékkal kevesebbet kapnának. Nem engedhetjük továbbá, hogy a korrupció bélyege rászáradjon a munkatársainkra, akik a lehetőségeikhez képest igenis tisztességesen dolgoztak" – hangsúlyozta Nemes. Szabó Istvánné az MSZOSZ képviselője lapunknak elmondta, hogy a következő hetek feladata a további célok és megoldások meghatározása.

Felmondta a Globex Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. a soproni önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződését, hivatkozva a közelmúlt kedvezőtlen tőkepiaci változásaira. A vagyonkezelő elszámol, és átadja a portfólió-vagyont, így Sopron önkormányzatát semmilyen hátrány nem éri – tájékoztatott a Globex. Az önkormányzat a város tulajdonában lévő értékpapírok kezelésére tavaly ősszel kötött szerződést a vagyonkezelő rt-vel. A Globex 25 százalékos hozamgaranciát adott az önkormányzat vagyonára, amely megközelíti 3,5 milliárd forintot. A hozamfizetés késlekedése miatt ez év augusztusában egy ügyvédi irodát bíztak meg a szerződés teljesítésének felülvizsgálatával. Ekkor derült ki, hogy az értékpapír-letéti alszámla üres. Néhány nap múlva 852 millió forint névértékű, Globex által kibocsátott kötvény és befektetési jegy került a számlára. Ebben a helyzetben az önkormányzat döntése alapján a polgármester felszólította a portóliókezelőt: 48 órán belül helyezze el az alszámlára a soproni önkormányzat portfólió-állományát. A Globex azonban 90 napos felmondási idővel számol. (MTI)

Augusztus végén a Tolna Megyei Önkormányzat hivatalának dolgozói görögországi jutalomnyaraláson vettek részt. A megyei közigazgatási hivatal vezetője levélben fordult az Állami Számvevőszékhez, aggályainak adva hangot amiatt, hogy a közgyűlési határozat csak az előkészületek megtételére adott javaslatot a közgyűlés elnökének, s a képviselők tárgyjutalmát – aranypecsétgyűrűt –, valamint a hivatali dolgozók jutalomüdülésének finanszírozását feltételhez: a költségvetés módosításához kötötte. S ez utóbbi nem történt meg. A közgyűlésnek joga van jutalmat megszabni dolgozóinak, így a Tolna Megyei Önkormányzat testülete is megtehette ezt, tehát nem indítanak vizsgálatot a közgyűlés elnökének eljárása miatt – döntött az ÁSZ. Farkas László főtanácsos – hivatkozva az ÁSZ-igazgatóság döntéséről szóló válaszlevélre – elmondta az MTI-nek, hogy a közigazgatási hivatalvezető felvetésében nem a finanszírozás kérdése az alapvető, hanem a törvényességé. Ily módon viszont nem az ÁSZ feladata az ügy vizsgálata, hanem a törvényességi felügyeleté – szögezte le. (MTI)

Elkészült annak a dokumentumnak az első, nyers változata, amely megkísérli összefoglalni az ellenzéki sorsra jutott Magyar Szocialista Párt számára követendő főbb irányokat – tudta meg az MTI Nagy Sándortól. A szocialista képviselőcsoport nem sokkal megalakulása után bízta meg a frakcióvezető-helyettest az anyag elkészítésének irányításával. A Folyamatosság és változás a Magyar Szocialista Párt politikájában munkacímet viselő dokumentum Nagy Sándor szerint egy-két hónapon belül nyeri el kiérleltebb formáját. Ezt követően belső vitára kerül, majd részévé válik a párton belüli programalkotó munkának. A dokumentum főbb megállapításairól szólva Nagy Sándor elmondta: az MSZP-nek egyértelművé kell tennie, mely társadalmi csoportot tekinti bázisának. A szocialista pártnak szerinte a bérből és fizetésből élőkre kell támaszkodnia, értelmiségi holdudvart kell kialakítania maga körül, és új alapokra kell helyeznie kapcsolattartását a fiatalokkal, a vállalkozók világával, illetve a civil szervezetekkel. – Az MSZP-nek baloldali néppártként kell működnie – jelentette ki Nagy Sándor, aki ezzel a szűk társadalmi rétegre támaszkodó polgári középpártiságot állította szembe. Nagy Sándor kiemelte: az MSZP-nek, amellett, hogy elfogadja a piacgazdaság realitásait, szociális érzékenységet kell képviselnie. (MTI)

Megerősítette hivatalában a miniszterelnök Arnold Mihályt, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát. Arnold Mihály az Orbán Viktorral való találkozót követően újságíróknak elmondta: a miniszterelnök utasította azon elv érvényesítésére, hogy a politikában és a közigazgatásban betöltött szerep nem jelenthet védettséget a Vám- és Pénzügyőrségnél. Minden olyan ügyet, amelyben közigazgatási személy ellen bármilyen gyanú merülne fel, szigorított eljárással kell kivizsgálni és személyesen a miniszterelnöknek kell róla jelentést tenni Fotó: Vörös Szilárd

Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles tájékoztatást a közvéleménynek". Többen úgy vélik, a szocialisták lépését az váltotta ki, hogy a Fidesz szándékosan nem kívánja érdemben tisztázni a kérdést.

– Önök azt kérték a hét elején a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy fideszes politikusok ellen titkos adatgyűjtés folyt, rakják letétbe egy közjogi méltóságnál. Miért tartja ezt az MSZP fontosnak? – Nézze, fölmerült, hogy ez a dokumentum csak része egy nagyobb dokumentumhalmaznak. Úgy gondoltuk, hogy a miniszterelnök kezében egy komplett anyag van, amiből a következtetéseit levonta. Nevezetesen azokat, hogy a Horn-kormánynak köze van a dologhoz, a titkosszolgálatoknak köze lehet a dologhoz, és hogy mindez közpénzen történt. Akkor kell, hogy legyen egy komplett anyaga, amit azonban biztonságba kell helyezni, hogy ne merülhessen fel annak gyanúja, hogy ehhez az anyaghoz bárki hozzátesz vagy esetleg elvesz belőle valamit.– Tehát itt nem arról van szó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr szavahihetőségét megkérdőjelezték?– Nem mi kérdőjeleztük meg. A miniszterelnök szavahihetőségét tulajdonképpen a zárt ülésen Kövér László által elmondottak kérdőjelezik meg. Kövér nem támasztotta alá sem azt, hogy a Horn-kormánynak ehhez köze lenne, sem azt, hogy ez közpénzen ment, sem azt, hogy ehhez a titkosszolgálatnak valami köze lenne. Tehát ezek alapján azt mondom, hogy miután nem tudta megerősíteni a miniszterelnök által elmondottakat, én úgy veszem, hogy ezzel azokat cáfolta. – Kuncze Gábor azt nyilatkozta, hogy ha az Orbán Viktor által felhasznált dokumentumok megegyeznek a sajtóhoz és a politikusokhoz eljuttatott dokumentumokkal, akkor a miniszterelnök tulajdonképpen ezzel szándékosan megmérgezte a politikai közéletet. Önnek erről mi a véleménye? – Azon dokumentum alapján, ami nekem is rendelkezésemre áll, azokat a kijelentéseket, amiket a miniszterelnök tett, nem lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök felvetése vagy kacsa vagy egy léggömb. Orbán Viktor talán a Simicskával kapcsolatos újságcikkeket akarja ellensúlyozni, és egyáltalán az erről való társalgást, vagy pedig valóban a politikai élet megmérgezése a célja. – Mikes Éva, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes képviselője szerint azért kellene e bizottság helyett egy másiknak foglalkoznia az üggyel, mert olyanok ülnek ebben a bizottságban, akik az előző négy évben is felügyelték a titkosszolgálatok működését. – Először is, az elmúlt ciklusban a nemzetbiztonsági bizottság elnöke Boross Péter volt, aki korábban a titkosszolgálatokat felügyelte. Őt követte az elnöki székben a volt belügyminiszter, Kónya Imre, akinek szintén volt köze a titkosszolgála-tokhoz. Jelenleg a volt honvédelmi miniszter a vezetője, akinek szintén volt azokhoz köze. Ezenkívül a bizottságnak tagja jelenleg az a Nikovits István , aki az elmúlt négy évben felügyelte a titkosszolgálatokat, illetve a bizottságnak vannak olyan tagjai, akik az előző ciklusban is tagjai voltak ennek a bizottságnak. Tehát az teljesen természetes, hogy olyan embereket kell a nemzetbiztonsági bizottságba betenni, akik nemzetbiztonsági szempontból feddhetetlenek, és akiknek van ilyen irányú gyakorlata.

A jelenkor társadalma nem tudna működni reklám nélkül. Az árucikkek, szolgáltatások és életstílusok világméretű versengése hasonlóképp fémjelzi korunkat, mint az autó, a számítógép vagy a lézersugár. A holnap történészeinek elsőrend? kordokumentumai is talán épp a reklámok lesznek, a mind kifinomultabb mechanizmusokkal vásárlásra és mintakövetésre csábító képkockák.

Elviekben akár egy-két hónap alatt is kedvező fordulat állhat be az oroszországi gazdasági és belpolitikai állapotban, de a reformok elmaradása esetén számolni kell a negatív forgatókönyvvel is. Ha elakadnak a reformok, az Oroszországba irányuló közvetett magyar export visszaesik, ami a hazai GDP növekedést akár 2 százalékponttal is visszavetheti. A pénzügyi kormányzatnak ezért mindent meg kell tennie a külföldi befektetők bizalmának megerősítésére. A jövő évi költségvetést pedig éppen ezért szigorúbbra kellene vagy kellett volna tervezni ? nyilatkozta lapunknak a negatív forgatókönyv következményeit felvázolva Molnár László, a Gazdaságkutató Intézet Rt. (GKI) kutatásvezetője.

Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mesterségesen csődöt idézett elő annál a banknál, amelyet maga is likvidnek titulált – nyilatkozta lapunknak Czakó András, a Realbank volt elnök-vezérigazgatója. Közel két hónapja – írásban az ok és a cél megjelölése nélkül – felügyeleti biztos gyakorol minden jogot a bankban. Előzetes bejelentés nélkül zárolták a betétesek számláit, felfüggesztették a menedzsmentet és a bank hitelezési tevékenységét. A biztos kijelölésének hírére 2,5 milliárd forintnyi lakossági és 3,4 milliárd forint egyéb forrás kivonása következett. A Realbank ebben az évben 5,3 milliárd forintos veszteséget kénytelen tudomásul venni, miközben a félévi jelentésben még 201 millió forint nyereség szerepelt. A bank vezetői az ÁPTF közbelépésének módját sérelmezik, időzítését és okát pedig nem értik. A lapzártánk után megtartott közgyűlésre készülődő banki vezetőknek nincsen sok alternatívájuk. Az ÁPTF képviselője ugyanis megzsarolta őket: vagy leszállítják az alaptőkét (s ezzel a részvényesek elveszítik a pénzüket) vagy bezárja a bankot. Az ügy első lépésétől vita húzódik a Felügyelet és a Realbank vezetői között. Az ÁPTF úgy látja, abban mulasztott a bank, hogy nem képzett céltartalékot a 2000-ben lejáró kötvényre. A Realbank illetékeseinek viszont az a meggyőződésük, hogy mivel másfél év múlva esedékes a kötvény, s mivel az intézmény megfelelő forrásállománnyal rendelkezik, a visszafizetéshez szükséges hátralévő összeget elegendő az eddigi ütemben, folyamatosan megképezni. Az alacsony tőkeellátottság – amelyet a bank vezetői sem tagadnak – 5 éve ismert volt az ÁPTF előtt, így sem az időzítés, sem az erőteljes fellépés nem érthető. Mivel mindkét fél érdeke azonos – a betétesek vagyonának biztonsága – Czakó úgy véli, hogy tárgyalások útján rendezhető lett volna a tőke-emelés. Így azonban mes-terségesen csődhelyzetbe taszították a tőkehiány mellett is jól működő bankot – mondta a volt elnök. Nyers Rezső, az ÁPTF elnökhelyettese szerint nem volt kíméletesebb megoldás. A Felügyeletnek ugyanis törvényi kötelezettsége, hogy abban az esetben, ha egy bank tőke-megfelelési mutatója 4 százalék alá csökken, (ez akkor történne, ha megképezné az említett céltartalékot), felfüggessze a bank tevékeny-ségét, és felügyeletet gyakoroljon annak érdekében, hogy a pénzintézet likviditása helyreálljon. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy a betétesek is kockáztassák a pénzüket. A Realbank egyébként évek óta megfelelt a törvényben minimálisan megszabott 8 százalékos tőke-megfelelési mutatónak, ez év első felében azonban 4 százalék alá csökkent – magyarázta az elnökhelyettes. Ez azt jelenti, hogy külső segítség nélkül nem lehet a 8 százalékos szintet elérni. Igaz ugyan – tette hozzá –, hogy az idén változtak a szabályzók, s valószínűleg ez is közrejátszott a mutató jelentős csökkenésében. Nyers szerint a Felügyelet maximális gondossággal hozta meg az intézkedéseit. Mind Czakó András, mind lapunknak nyilatkozó, ám nevének eltitkolását kérő bankvezető úgy látja, hogy az intézkedés mögött politikai akarat is meghúzódik. A bank kvázi államosítása (az alaptőke leszállítását követően állami tulajdonba kerül a bank, mivel a hiányzó összeget az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pótolja ki egybeesik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az ÁPTF több hivatalnokának elképzelésével. Miszerint nem indokolt a lakossági háttérrel rendelkező kisbankok működése, nagy és erős állami pénzintézetekre van szükség. Ez a koncepció tetten érthető volt akkor is, amikor – a hazai bankok közül egyedül – a Realbankot nem konszolidálták, illetve akkor is, amikor 1994-95-ben a Magyar Nemzeti Bank korlátozta a Start-és az Egzisztenciahitel kihelyezést, és nem adott devizaengedélyt – emlékeztetett informátorunk. A bank a hátrányait a saját erőből küzdötte le, s mára feltörekvő bankká nőtte ki magát. Az intézmény az év első felében dinamikusan fejlődött: forrásállományát 124 százalékkal növelte. A bank dolgozóinak elmondása szerint a kijelölt felügyelőbiztos munkájában nem volt tapasztalható segítő szándék. Amikor például forrásszerzésre kaptak felszólítást és rövid időn belül 2 milliárd érték? tőzsdei részvényt értékesítettek, illetve amikor néhány napon belül szintén 2 milliárdos kintlévőséget hajtottak be, meglepődését és rosszallását fejezte ki a "siker" miatt. Más esetben pedig dodonai stílusban írt levéllel irritálta a betéteseket. De a betétesek részére nem engedélyezte a közgyűlésre szóló meghívók kézbesítését – erről csupán az újsághirdetésből értesültek –, s így ők sem tudhattak azokról az újításokról, amelyek a szavazásra jogosultsággal kapcsolatban utólag hoztak. A bankvezetők véleménye szerint nem kizárt, hogy a Felügyelet a Postabank-ügy okán jól időzített akciójáról van szó. A váratlan intézkedés bejelentése után a Felügyelettől érkezett szakemberek azonnal a Postabank részvényeket követelték a menedzsmenttől. Az 5,6 százalékos Postabank részesedést köztudottan nagy veszteséggel tudták csak értékesíteni. A 2,7 milliárdos üzletrészre ez év decemberében 133 százalékos elővásárlási joga volt a Realbanknak, de – miután egy brókercég sem mert vásárolni – kényszerhelyzetben lévén, az MFB-nek, mint egyedüli vevőnek tudták eladni, amely azt csak maximálisan 95 százalékos árfolyamon volt hajlandó megvenni. Nyers Rezső szerint a veszteséges ügylet is a részvényesek érdekét szolgálta, mert ha az árfolyamnak megfelelő értékben adták volna el a Postabank részvénycsomagot, az új menedzsment megtorpedózhatná az árat, és ez hátrányosan érintené a kisbefektetőket. Július 10 óta tudatos bankgyengítés zajlik a Realbanknál, az ÁPTF nem felügyeleti tevékenységet folytat, hanem romboló munkát végez – hangzott el néhány nappal a közgyűlés előtt. Úgy gondolom – mondta Czakó –, hogy a céltartalékképzés hiányossága, mint ok nem áll arányban a Felügyelet rendelkezéseinek súlyával, hiszen az ÁPTF-nek a törvényi előírás szerint a legkevesebb költséggel járó és a leghatékonyabb módszert kell választani a tevékenységekor. Most azonban – az ÁPTF intézkedéseire beindult betétszámlakivonáshoz – gyorsan (tehát veszteséggel) kellett értékesíteni az eszközöket. Nem a tőkehiány tényét vitatjuk, hanem az eljárás módszerét kifogásoljuk – szögezte le a volt elnök-vezérigazgató.

A kormány csütörtöki ülésén tárgyalta az új adópolitikát. Az elfogadott adókoncepció legfontosabb eleme a várható általános adócsökkentés, amely nagymértékű, gyermekek után járó adókedvezményt is tartalmaz. Az új adópolitikai irányelvek, amelyek elsősorban a középréteget preferálják, csökkenteni kívánják az élőmunka-terhet, és a közeljövőben nem vezetnek be új, vagyont terhelő adót.

A forint havi leértékelési ütemének (0,1 százalékkal) 0,7 százalékra történő mérséklésével a Nemzeti Bank a gazda-sági élet elemzőit és résztvevő-it egyaránt meglepte, hiszen a világméretűvé terebélyesedő pénzügyi válság az érintett országokban ellentétes reakcióra késztette a monetáris politika irányítóit. Leértékelték nemzeti valutáikat, hogy a kiáramló külföldi tőke átváltási igényeit szűkös valuta tartalékaikból fedezni tudják. "A forint leértékelése nem hat kedvezőtlenül az exportra és a folyó fizetési mérlegre, ugyanakkor megalapozta az infláció további mérséklődését" – nyilatkozta a döntésről Surányi György, a jegybank elnöke. A kormány és a Nemzeti Bank szerint a lépés megnyugtató jelzés a tőkepiacoknak: Magyarország nem tart attól, hogy Oroszország fizetésképtelenné válásával visszaesne az ország teljesítőképessége, felborulna fizetési mérlege, vagy elindulna a 18 milliárd dollárra duzzadt külföldi működőtőke-beruházások kiáramlása. A pénzpiaci befektetésként érkezett külföldi pénzek kivonását pedig a jegybank minden további nélkül fedezni tudja a maga tartalékaiból. A bejelentéssel egy időben a kormány közzétette a jövő évi költségvetés irányelveit is. Ebből kiderül, hogy a tervek szerint a költségvetés hiánya mérsékelt maradna, miközben az infláció mértéke éves átlagban 11 százalékra csökkenne. A leértékelési ütem csökkentését az első meglepetés után általában kedvezően fogadták az elemzők, de többen fenntartásaiknak is hangot adtak, mondván: nem tudhatjuk milyen mély világgazdasági válsággal állunk szemben, és ha a pesszimista jóslatok teljesülnek, a leértékelési ütem csökkentése még öngóllá is válhat. A tőzsdei árak világszerte bekövetkezett zuhanása sokaknak az 1929-es nagy gazdasági válságot juttatta eszébe. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a kétségtelenül létező hasonlóságok (hatalmas mennyiségben elbukott hitelek, a nyersanyagárak összeomlása) ellenére az országok gazdasági szerkezete ma olyan, hogy egy továbbgyűrűző válság sokkal kevesebb kárt tud okozni. Az USA és Európa – mint a világ Kelet-Ázsián kívüli legfontosabb gazdasági térségei – pedig jó állapotban vannak. Az elemzések egymásnak ellentmondó következtetései azt mindenesetre nyilvánvalóvá teszik, hogy jelenleg senki sem tudja, mit hoz a jövő. A világ fejlődő térségeibe számolatlanul kiáramlott pénzek most ellentétes irányba, az USA-ba és Európa stabil országaiba áramlanak vissza, ami ezekben az országokban más jelleg? problémákat vethet fel.

Csütörtöki lapzártánkkor negatív csúcsot döntve 5098 ponton zárt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely egyben az idei legalacsonyabb záróérték. A befektetők talán emlékeznek, ez a pont megegyezik a tavaly januári értékkel. Az egy héttel ezelőtti, 5400 pont körüli érték pedig annyi volt, mint tavaly márciusban. A hullámzó árak még valószínűleg egy jó ideig borzolják a befektetők kedélyeit, hiszen sem a mélypontot, sem az emelkedést jelző "bika" tartós visszajövetelét nem meri senki megjósolni. A nyugat-európai piacok esésével, a dollár gyengélkedésével és az Oroszországból érkező kedvezőtlen hírekkel magyarázták a BUX csütörtöki csaknem 6 százalékos csökkenését a tőzsdei szakértők. A BÉT nem volt egyedül a mélyrepülésben, hiszen rekordmélyre esett csütörtökön a forgalom a moszkvai tőzsdén a rubel további árfolyamesése és a belpolitikai bizonytalanság miatt. A moszkvai börze RTS indexe 6,4 százalékkal 61,43 pontra zuhant a szerdai 65,63 pontról. A forgalom 1,18 millió dollárt tett ki az előző napi 2,2 millió dollár után. Az ABN AMRO egyik moszkvai szakértője szerint az orosz befektetők elfordultak a börzétől. "Olyan, mintha már nem is létezne." Az európai tőzsdék indexei is kis mértékben ugyan, de lefelé mozdultak. Az okok ugyanazok, mint amelyek a többi vezető európai tőzsdénél is: az orosz válság és az amerikai DJIA nyitás utáni rohamos gyengülése. Kereskedők szerint a Wall Street nyitás utáni hanyatlása (100 pontos eséssel 1,29 százalékot esve 7682 ponton zárt) annyira meglepte a párizsi befektetőket, hogy pánikszer? eladásba kezdtek. Nyomást gyakorolt a piacra a rubel árfolyamesése is. A nem kívánt események ellenére nem pesszimisták a világ tőzsdei befektetői. Chikán Attila gazdasági miniszter megerősítette, hogy a magyar gazdaság helyzete stabil, Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatai nem olyan szorosak, hogy az ott zajló válságjelenségek miatt kormányzati beavatkozásra lenne szükség. A magyar kormány nem feltételezi, hogy az oroszországi fejlemények érintetlenül hagynák hazánkat, de hatásai semmiképp sem lehetnek olyan mértékűek, amelyek letéríthetnék az országot az eddigi gazdasági pályáról.

Szeptemberben az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékesei tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megvitassák: hogyan kerülhető el a két államszövetség eltérő törvényi szabályozásából adódó internet-kereskedelmi háború.