hetilap

Hetek hetilap vásárlás

1998. 08. 15. (II/33) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Globális harc a terrorizmus ellen

Nairobiban Benson Okuku Bwaku a szokásos őrhelyén tartózkodott, az amerikai nagykövetség parkolójának hátsó bejáratánál, amikor észrevette a nagykövetség felé "elképesztő sebességgel" száguldó 3,5 tonnás Mitsubishi Canter teherautót. "Valami idebent azt súgta, hogy ez a teherautó gyanús" – mutatott a hasára Bwaku csütörtökön adott interjújában. A teherautó lefékezett, és egy másodperccel később egy férfi ugrott ki belőle, aki kézigránáttal a kezében rákiáltott a biztonsági őrre: "Nyisd ki a kaput!" A felszólítást követően a terrorista Bwakunak dobta a kézigránátot, aki elhajolva attól, a háta mögött hallotta az első robbanást.

A nyomorúság vámszedői

A megáradt Jangce folyó immáron több mint egy hónapja tartja uralma alatt Kína területének nagy részét, a lakosság egyötödének életét befolyásolva ezzel. Az ázsiai országban 1954 óta nem éltek át a mostanihoz hasonlóan súlyos áradást. Eddig több mint kétezer ember halt meg, és 17 millió ház került víz alá. A természet pusztítását tovább fokozza az emberi gyarlóság: az egy szál ruhában menekülő lakosok nyomában máris megkezdték működésüket a fosztogatók.

NAGYÍTÓ

Sokéves számkivetettség után a nyugat-európai baloldal visszatér a hatalomba – ámbár olyan politikával és elvekkel, amikért elődei kiátkoznák. Nagy-Britanniában Tony Blair, Franciaországban Lionel Jospin tüneményes sikere, a gaulle-isták és a Németországban még kormányon lévő kereszténydemokraták sorainak felbomlása bizalmi válsághoz vezetett. A konzervatívok már maguk sem hiszik, hogy Európában még van jövője a konzervativizmusnak – állapítja meg a The Wall Street Journal Europe-ban Roger Scruton brit filozófus és író. A szerző úgy véli, hogy a jelenség nem korlátozódik Európára. Az amerikai republikánusok sem tudnak olyan elnökjelöltet kiállítani, akinek akárcsak a leghalványabb reménye lenne arra, hogy szembeszállhasson a magánéleti botrányokat és politikai kudarcokat megdöbbentő állóképességgel átvészelő Bill Clintonnal. Ausztráliában és Új-Zélandon, Görögországban és Olaszországban egyaránt kifulladóban van a konzervativizmus, amelynek politikai elveit és szavazótáborát fokozatosan magához szívja a balközép. Scruton szerint a probléma történelmi gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza, amely azt tanította, hogy gyanakvással kell kezelni a szokásokat és az előítéleket; a hagyomány zsarnokságával szemben az egyénnek és az egyéni szabadságnak kell elsőbbséget élveznie. A felvilágosult individualizmust kezdetben forrófej? forradalmárok kényszerítették rá Európa népeire. Ma azonban már nem a politikusok, hanem a modern gazdaságba beprogramozott globalizáció fenyegeti az ősi szokásokat és kötődéseket. Az Európai Monetáris Unió még inkább felgyorsítja majd ezt a folyamatot, eltávolítva a gazdasági életből a történelmi lojalitás utolsó maradványait is – állítja a szerző. Mindezek hatására a konzervatívok kilépnek a hagyomány védelmezőinek szerepköréből, és az egyén szabadságát teszik toborzó jelszavukká – ugyanazt a szabadságot, amelyet a felvilágosodás is ígért. Azokat az intézményeket, amelyek ellenállnak e folyamatnak, gyorsan felváltják m?anyag pótlékukkal: a brit monarchiát Diana hercegnővel, a törvényszéki ítélkezést Louise Woodward-féle televíziós tárgyalásokkal, a szerelmet pornográfiával. Milyen választ adjanak a konzervatívok a globalizációra? A szerző úgy véli, hogy a konzervativizmus eredeti üzenete ma is ugyanolyan érvényes, mint amikor Edmund Burke először megfogalmazta. A konzervativizmus igazi célja most az, hogy szembeszállhasson azokkal, akik a megsemmisítésére törnek: a "multikulturális" világképnek és a "globális falunak" a híveivel – írja a brit szerző a The Wall Street Journal Europe-ban. (P.M.)

Arafat megbüntetné Izraelt

Jasszer Arafat palesztin elnök dél-afrikai látogatásán sürgette az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát, hogy valódi és hatékony gazdasági büntetőintézkedéseket léptessenek életbe Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányával szemben.

Sajtóvita a tömegsírokról

Volker Ruhe német védelmi miniszter SFOR-katonákat szemléz Boszniában. Tovább tart a patthelyzet Koszovóban Fotó: MTI

Választ várnak

Az amerikaik többsége elvárja Bill Clintontól, hogy vallomást tegyen az esküdtszék előtt – derül ki a Gallup közvélemény-kutatási adataiból. 60 százalék azt állítja, hogy egy esetleges visszalépés megingatná a bizalmát az elnökben, míg 71 százalék szerint van jelentősége annak, ha kiderül, hogy Clinton hamisan tanúskodott a korábbi Paula Jones-perben. Az elnök elmozdítását kezdeményező eljárást azonban csak az emberek egyötöde helyesli. Fotó: MTI

Kémek a halászhajón

A brit kormány újabb kutatást indít az 1974 februárjában a Barents-tengeren a norvég partok közelében elsüllyedt halászhajó roncsainak vizsgálatára. A csaknem 70 méter hosszú Gaul, amely korának egyik legnagyobb és legkorszer?bb hajója volt, titokzatos körülmények között olyan hirtelen süllyedt el, hogy még vészjelzések leadására sem volt ideje. Csaknem negyedszázados csend után a nyomozás céljából tengerre bocsátott robot tengeralattjáró távvezérelt merülőeszközök segítségével vizsgálja a mintegy 300 méter mélyen nyugvó hajóroncsot. Eddig hivatalosan a viharos tengert vagy a véletlenül nyitva maradt fedélzeti csapóajtót okolták a hajó elsüllyedéséért, ám felröppentek olyan hírek is, miszerint a Gaul vesztét egy szovjet hadihajó torpedója okozta. Egy televíziós riportműsorban megkérdezett néhány halászember szerint a Gaul hajóskapitánya kémkedési akciókban vett részt. Ezt alátámasztani látszik az a nyilatkozat is, melyet Sir Ray Halliday, a Haditengerészeti Hírszerzés igazgatója tett, melyben beismerte, hogy a hidegháború idején a halászflotta burkoltan kapott ilyen jelleg? feladatokat. "Miután halászati útjaik során olyan vizekre kerültek ezek a hajók, melyeken a szovjet hadiflotta hajói is közlekedtek, meg tudták figyelni vonulási irányukat és sebességüket, s ezekről fényképeket is küldtek nekünk" – mondta.

Gépeltérítés légikalóz nélkül

Moszkva domogyedovói repülőterén vasárnap véget ért a különleges alakulatok Riadó fedőnev? akciója, miután kiderült, hogy az Isztlajn nev? orosz légitársaság eltérített járatának valamennyi utasa kiszállt, és a repülőgép, valamint a poggyász átvizsgálása során a szakértők nem találtak robbanószerkezetet.

A HÉTEN TÖRTÉNT

Negyvenkét másodperccel a kilövést követően felrobbant az a "Titan 4A" elnevezés? amerikai rakéta, amelynek egy katonai műholdat kellett volna pályára állítania. A szerdai robbanásban senki sem sérült meg, az anyagi kár értéke azonban meghaladja az 1,3 milliárd dollárt. A baleset oka egyelőre nem ismert. A közel ezer tonnás súlyú húszemeletes rakéta Cape Canaveral indítóállomásról indult, és hétezer méterrel az Atlanti-óceán fölött egyszer csak megbillent, majd lángokba borult. A robbanást Floridában több mint 30 kilométerről látni lehetett. John Pike űrszakértő szerint a Titan-rakéta orrában lévő szállítórész nagysága arra utal, hogy a rakéta különlegesen titkos Vortex típusú katonai hírszerző műholdat szállított, amelynek feladata többek között a közel-keleti térség megfigyelése lett volna. A Vortex műholdhoz egy körül-belül 110 méteres antenna tartozik, amely képes rádiók, mobiltelefonok, radarok, sőt kézi CB-k lehallgatására. Egy amerikai kormánytisztviselő elmondta, hogy egy ilyen műhold elvesztése biztonsági katasztrófa: "Több évbe kerül egy ilyen műhold megépítése, mivel mindegyik kézi gyártmány". (Washington Post)

Belföld

Alkotmányos jogokról vitatkoztak

Tarlós István, Óbuda polgármestere először nem, majd később – a szervező Csintalan Sándor, szocialista politikus és a kerületi MSZP-szervezet fellebbezésére – engedélyezte egy jótékonysági koncert megtartását. A polgármester úgy érzi, negatív kampány folyik ellene. Csintalan szerint az ügy túlmutat az aktuálpolitikai kérdéseken: van-e lehetősége egy polgármesternek alapvető alkotmányos jogokat korlátozni.

Dagadó Fidesz-cégügy

Miközben MSZP-s és SZDSZ-s parlamenti képviselők országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását szeretnék elérni, a hét elején kirobbant Gansperger–Si-micska cégügyben a Fővárosi Főügyészség megkezdte a Fideszhez közel álló gazdasági társaságok cégbírósági iratainak tanulmányozását. A Népszabadságban megjelentek nyomán a Főügyészség törvényességi szempontból vizsgálja a mindenki számára hozzáférhető, nyilvános cégiratokat. A hét elején kirobbant botrány központi alakjai Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója, illetve az APEH elnökjelöltje, Simicska Lajos. Utóbbi korábban a Fidesz gazdasági igazgatójaként tevékenykedett és döntő szerepe volt az 1993-as Fidesz–MDF székházbotrányban. Rajtuk kívül több más, a Fideszhez közel álló személy neve is szóba került: Kövér Szilárd, aki a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter testvére, Tóth Béla, korábban a Fidesznek is dolgozó reklámvállalkozó és más fideszes politikusok közeli hozzátartozói. A Népszabadság állításai és dokumentumai szerint a fent említett személyek olyan cégek tulajdonosai voltak, amelyeket lopott útlevéllel a horvát Josip Tot neve alatt alapítottak. Az így létrejött cégek szerves részét képezték a Fidesz holdudvarába tartozó, a kilencvenes évek derekára igen terebélyessé vált vállalatbirodalomnak. 1995 körül több ilyen cégből a korábbi tulajdonosok "kezdtek kihátrálni". Ennek oka elemzők szerint az, hogy Simicskáéknak Kollár K. Attilával, az MDF akkori gazdasági igazgatójával együtt a B–Reklám Kft.-n keresztül sikerült megszerezniük a média jelentős részét képező Mahir cégcsoportot – így a régebbi cégérdekeltségek elvesztették a jelentőségüket. Az ügyre reagálva Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke kedden a televízió Napkelte cím? reggeli műsorában kijelentette, hogy se feleségének, se neki nincs köze ezekhez a cégekhez. A felesége már 1995-ben vagy 1996-ban kilépett a hamis személyazonossággal jegyzett, A-reklám nev? cégből, míg az 1997-es év előtt az ő érdekeltsége is megszűnt" – jelentette ki Gansperger. Az ÁPV Rt. elnöke a továbbiakban megjegyezte: a napilap írására jellemző, hogy pontosan az nem jelent meg, hogy ezekből a cégekből ő és felesége még a hamisítás előtt kiszállt. "Ezek az események ahhoz az időszakhoz kötődnek, amikor mi már nem voltunk érdekeltek ezekben a cégekben" – jelentette ki a politikus. Borókai Gábor, a kormány szóvivője a szokásos csütörtöki kormánytájékoztatón elmondta: a kabinet nem kíván az üggyel foglalkozni, mivel abban állami pénzek nem szerepelnek. Az ügyhöz kapcsolódó további hír az is, hogy a Népszabadság időközben újabb információkkal állt elő, amelyek Gansperger Gyula állításait határozottan cáfolni látszanak.

A titkosszolgálat figyelné az egyházakat

Megdöbbenést váltott ki ellenzéki körökben Kövér Lászlónak, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek az elmúlt héten egy napilapban tett kijelentése. Miszerint Magyarországon a megdöntendő "jogállami politikai tabuk" közé tartozik az, hogy az egyházakat titkosszolgálati megfigyelésnek, ellenőrzésnek nem lehet kitenni, miközben Nyugat-Európában már több, a "pszichobusiness" kategóriájába tartozó csoportosulás embereit ítéltek el a bíróságok. Ellenzéki politikusok úgy vélik: ez a felvetés nem más, mint a vallásszabadság elleni nyílt támadás.

A kormány rendezi az OTP-tartozásokat

Tandíjmentesség illeti meg az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő képzésben részt vevő hallgatókat. A rendelkezés további diplomák megszerzése esetén is tandíjmentességet biztosít a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban részesülőknek, illetve az 1992. január 1. után egyszakos tanári diplomát megszerzőknek, ha egy másik tanári szakon folytatnak tanulmányokat. Az emiatt kieső bevétel mintegy 3,2 milliárd forint, amely a költségvetés általános tartalékából kerül majd kifizetésre – jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő. A szociálisan hátrányos helyzetűek adósságterhének enyhítésével kapcsolatos kormányrendeletet is módosította a kormány. Mint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzatok képtelenek a rendelet által rájuk ruházott feladatok finanszírozására, adósságcsapdába kerültek. A kormány és az OTP megállapodása alapján az önkormányzatoknak szeptember 30-ig meg kell alkotni a rendezéshez szükséges rendeleteket, és az év végéig egyéni szerződéseket kell kötniük a bankkal. A központi költségvetési támogatás feltétele, hogy a családok és az önkormányzatok reális törlesztési tervben állapodjanak meg. Az OTP vállalta, hogy mindazok számára elengedi a büntetőkamatot, akik az önkormányzattal együttműködve rendszeresen fizetik a részleteket. A kormány arra törekszik, hogy akit büntetés-végrehajtási intézménybe utalnak, azok a végrehajtást csak rendkívül indokolt esetben kerülhessék el – jelentette ki Borókai Gábor. Ezért a jövőben halasztást – az eddigi "sima" orvosi igazolás helyett – csak igazságügyi orvosszakértő által kiállított igazolás alapján lehet majd kérni, amelyet a bv-kórháznak is véleményeznie kell. Az ismételt halasztás pedig kizárt. A Postabank új vezetése a pénzintézet átvizsgálása során egy eddig ismeretlen szerződésre bukkant. Ebben a bank korábbi vezetése megbízott egy céget azzal, hogy az év végéig jelölje ki azt a vevőt, aki átveszi a lapcsaládot. A leváltott vezetés ezt azután kötötte, hogy a kormány felszólította, ne hozzon stratégiai döntéseket. Borókai Gábor beszámolt arról, hogy a kormány mindaddig nem fizeti ki a Nádor Rt. által benyújtott 1,2 milliárdos számlát, amíg a vállalattal kötött szerződést felül nem vizsgálják. A céggel még a leköszönt kormány kötött szerződést a mobiltelefonok lehallgatásához szükséges eszközök beszerzésére. Az új kormány nem érti, hogy a beszerzés miért nem közvetlenül a gyártótól történik. A kormányszóvivő bejelentette: a kormány nem kíván gátat építeni a Dunán, és olyan megoldást keres, amely ezen alapul. A feladatok ellátására kormánybiztost jelölnek ki, akinek személyét még nem hozták nyilvánosságra.

Kovács az esélyes

A beérkezett javaslatok alapján úgy tűnik, konszenzus alakult ki a párttagság körében arról, hogy Kovács László legyen az MSZP elnöke – mondta el Keleti György, a párt szeptember 5-i tisztújító kongresszusa jelölőbizottságának elnöke. A pártelnöki tisztségre hét személy kapott javaslatot, de Kovács László frakcióvezető támogatottsága messze meghaladja vetélytársaiét, köztük Nagy Sándorét. A többi poszt esetében jóval megosztottabb az MSZP közvéleménye. Sokan több tisztségre is jelöltséget kaptak. A jelöltek listája az érintettekkel való egyeztetés után szeptember 1-jén válik véglegessé. (MTI)

Aranygyűrű a leköszönő képviselőknek

Aranygyűrűt kaptak emlékbe a Tolna Megyei Önkormányzat képviselői négyéves munkájuk végeztével. "Amikor majd előveszik ezt a gyűrűt és ránéznek, eszükbe fog jutni, hogy valamikor a közigazgatásban dolgoztak" – indokolja a nagylelk? ajándékozást Bach József, a megyei közgyűlés szocialista elnöke.

Több információt kér az Fkgp

A Független Kisgazdapárt a koalíció pártjai közötti jobb információáramlást szorgalmazza, és fontosnak tartja, hogy a kormányzati döntésekben az illetékes tárcáknak is "meghatározó szavuk" legyen. Erről Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes és Lányi Zsolt, a párt alelnöke beszélt a kisgazdák országgyűlési képviselőcsoportjának sajtótájékoztatóján. Aggasztónak nevezték, hogy pártjuk a sajtóból értesült a balatoni kormánybiztos leváltásáról. "Kezdeti nehézségnek" nevezték, hogy nem minden esetben történik meg a koalíciós pártok közötti információáramlás. Sürgették annak tisztázását, hogy a kancelláriának mi a pontos feladat- és hatásköre. (MTI)

A sziget és a drog

A Mentálhigiénés Programiroda tapasztalatai szerint az idén kevesebb kábítószert fogyasztottak a diákszigeten, mint tavaly. Veér András, a programiroda vezetője a kedvező változást annak tudta be, hogy az idén nem volt technosátor a diákszigeten, ennek következtében a diszkódrogokat fogyasztók sem voltak jelen. Ismertetése szerint ez évben a legtöbben a hasis és a marihuana élvezetének hódoltak a résztvevők közül. A fiatalok pontatlan információkkal rendelkeznek az egyes szerek hatásait illetően, ezért nagyon fontos az úgynevezett kortárs segítők munkája. A Pepsi Szigeten szerzett tapasztalatok alapján leszűrhető, hogy az alkohol okozta problémákkal hangsúlyosabban kell foglalkoznia a programirodának a jövőben. A szigeten ugyanis jelentős volt az alkoholfogyasztás. A rendezvény szervezői elmondták: az egyhetes fesztivált naponta átlagosan 35 ezren látogatták. A hetijeggyel belépő 15 ezer látogató csaknem fele külföldről érkezett. Az egészségügyi stáb 380 személyből állt. A fesztivál hét napja alatt összesen 1548 beteget láttak el. (MTI)

PHARE-pénzek nyomában

30 millió forint elsikkasztásának alapos gyanújával a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya őrizetbe vette dr. B. Gábort, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ igazgatóját. Az igazgatót és munkatársait azzal gyanúsítják, hogy fiktív szerződések alapján saját és az érdekkörükbe tartozó gazdasági társaságok közbeiktatásával PHARE-pénzekből illegálisan eltulajdonított extra jövedelmekre tettek szert. Az eset kapcsán előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a vállalkozói központ két munkatársát, s a főkapitányság dr. B. Gábor igazgató előzetes letartóztatásba helyezését is javasolja. Boross Imre, a PHARE-pénzeket ellenőrző tárca nélküli miniszter lapunknak elmondta, hogy az ügyben még nem kereste fel őket a rendőrség, márpedig nyomozás esetén erre szükség van. A miniszter megerősítette, hogy nehezen tudja elképzelni, hogyan lehet a brüsszeli ellenőrzéssel szétosztott pénzeket ellopni. "Míg be nem bizonyosodik a bűnössége, addig mindenkit megillet az ártatlanság vélelmezése. A bíróság még nem hozott ítéletet, ennél többet nem tudok mondani" – kommentálta a történetet Boross.

Hit és értékek

Hit és tudomány

Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere – a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel. A természettudományokban a XX. században bekövetkezett forradalmi változások azonban – úgy tűnik – ismét közelítik egymáshoz e két antagonisztikus világot. "Valami elképesztő dolog zajlik e két öreg csataló, a tudomány és a vallás körül" – írta a Newsweek júliusi összeállításában, melynek címe is sokatmondó: Science finds God (A tudomány rátalál Istenre). A teológusok hittételeik bizonyítására buzgón tanulmányozzák a kvantumfizika alaptételeit; a természettudósok pedig egyre gyakrabban állítják: az anyagi világ alapvető szinten nem materiális, hanem "szellemi" törvényszerűségeknek megfelelően viselkedik.

HÁTTÉR

Terrorista internacionálé

Kik tették és miért? Egy héttel a kenyai és a tanzániai robbantások után csak a célpontot lehet egyértelműen tudni: a terroristák az Egyesült Államokat akarták egy újabb vérfürdő megrendezésével sokkolni és befolyásolni. A megdöbbentő merénylettel azonban nemcsak a feltételezett elkövetők azonosultak: a palesztin Hamasz terrorszervezet vezetője nyilatkozatában védelmébe vette az "amerikai politika igazságtalanságai ellen" harcolókat: "Nem szabad meglepődni azon, ha az emberek bosszúra szomjaznak" – mondta Ahmed Jasszin sejk az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, arra utalva ezzel, hogy Washington Izrael oldalára állt az arab és muzulmán világgal szemben. Az afrikai merényletek kapcsán megfogalmazódott: esetleg egy új, az eddigi elszigetelt csoportokat egyesítő pánmuszlim terrormozgalom kialakulása kezdődhetett meg.

Amerika gyászol

Az amerikai külügyminisztérium bejáratánál lévő gránitfalon eddig 176 név volt olvasható, az elmúlt napokban azonban további tizenkettőt kellett bevésni. 188 név, 188 ember – mindazok, akik 1970 óta az Egyesült Államoknak teljesített hivatalos szolgálatuk során külföldön vesztették életüket. Madeleine Albright a mintegy hétszáz főnyi külügyminisztériumi személyzet előtt fekete gyászruhában elmondott beszédében szomorúan jegyezte meg: a szívűnk mélyén tudjuk, hogy további nevek fognak következni...

Ki vezesse az USA helyett a világot

A hatalom elutasítása, még ha az a barát kezében van is, örök emberi reakció – nem kevésbé, mint a hatalom iránti arrogancia. Az Egyesült Államok esetében ez azt jelenti, hogy a világ nagy része, miközben kíméletlenül bírálja az arrogánsnak tekintett amerikai hegemóniát, a válságok idején előszeretettel igyekszik megszabadulni a döntéssel járó felelősségtől. Robert Kagan tanulmánya a Foreign Policy cím? folyóirat nyári kiadásában jelent meg.

Átmeneti tőzsdei hullámvölgy

Külföldi befektetőkben riadalmat keltett a keddi 7,8 százalékos BUX-zuhanás, ami a Budapesti Értéktőzsde életében az ötödik visszaesésnek számít. Pénzügyi szakemberek egyhangúan állítják, nincs ok a pánikra, az esés döntően a nemzetközi folyamatok eredménye.

Nők a porondon

Az elmúlt néhány évtizedben drámai módon megnőtt a dolgozó nők aránya, egyes országokban ez mára már megközelítette az 50 százalékot – írta egy közelmúltban megjelent tanulmányában az Economist cím? gazdasági szaklap. A második világháború után felbomlott a hagyományos családmodell, kialakultak a tipikus női foglalkozások, drámaian megugrott a nők részvétele a felsőoktatásban. A szakemberek máig vitatják e társadalmi folyamat előnyös és hátrányos oldalait.

Óriások születnek

A nyár az esküvők évszaka. Ez alól a világ legdinamikusabban növekvő piaca, a távközlés sem kivétel, ahol az elmúlt hetekben – mondhatni – "dinasztiális" házasságok köttettek a világ "elitcégei" között: Európa legnagyobb, teljesen magánkézben lévő, országos és nemzetközi távközlési szolgáltatója, a brit British Telecom (BT) és a legnagyobb nemzetközi forgalmat lebonyolító amerikai telefontársaság, az ATT július 27-én jelentette be frigyét. Egy nappal ezután két másik amerikai telefonos óriáscég, a Bell Atlantic (BEL) és a GTE tette közzé egybeolvadásra vonatkozó terveit.

Gabonasorsok

Az elmúlt héten továbbterjedt a határokon túlra a magyarországi gabonatermés problémája. Több szomszédos ország, valamint CEFTA-tagállam mezőgazdasági termelői próbálták rábírni saját kormányaikat, hogy állítsák meg az olcsó magyar búza behozatalát. A romániai termelők például a határ lezárásával akartak követelésüknek nyomatékot szerezni.

Javul az adózási morál

Kedvező hírekről számolt be László Csaba pénzügyi államtitkár a költségvetés első hét havi egyenlegét elemezve. Az államháztartás előzetes hiánya a várakozásoknak megfelelően alakult, 244,5 milliárd forintot tesz ki. A központi költségvetésre ebből az összegből 212 milliárd forint hiány jut, ami az éves előirányzat közel fele. Az elkülönített állami pénzalapok plusz 17,7 milliárdnyi többlettel zárták az első hét hónapot, helyzetük tehát a vártnál jobb. Egyedül a társadalombiztosítási alapoknál van kiugró, 50 milliárdos deficit (az előirányzott összeg több mint duplája), bár ez sem számít meglepetésnek. A bevételi oldalon a vártnál kedvezőbben alakultak a gazdálkodó szervek befizetései, különösen a társasági adók, amelyek 7 százalékos növekedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest. Így egyre nagyobb biztonsággal prognosztizálható, hogy az előirányzottnál jóval nagyobb összeg fog az idén befolyni. Emellett az adat a javuló adózási hajlandóságot is bizonyítja. László Csaba elmondta, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 11 százalékos inflációval számolnak, az idei évre vonatkozóan pedig a korábbi prognózisnál maradnak, hiszen júniusban is kedvezően, 14 százalék körül alakult a forint romlása.

Az MKIK az adózásról

Az átalányadózás választhatóságának megteremtését javasolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azon vállalkozók esetében, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat, és az árbevételük nem haladja meg az évi kétmillió forintot – tájékoztatta az MTI-t D. Szekeres Ágnes, az MKIK sajtófőnöke. A kamara szerint az átalányadó magában foglalná a társadalombiztosítási járulékot, a társasági és a személyi jövedelemadót is. Az adó mértéke az árbevétel arányában sávosan változna. Az egyszerűsített átalányadózás választásának lehetőségét javasolja a kamara a jövő évi szabályozás során a főiskolai hallgatók, a nyugdíjasok és a munkaviszony mellett vállalkozók esetében is azzal a különbséggel, hogy az adó esetükben csak a 10 százalékos baleseti járulékot tartalmazná a tb-járulék helyett. A három adónemet tartalmazó átalányadó bevezetésének az a feltétele, hogy kialakuljon egy központi információs rendszer és szervezet, amely alkalmas az összevont adók, járulékok beszedésére. Az infláció miatt a nem tételes költségelszámolást választóknál az elszámolható költséghányad növelését szorgalmazza a kamara. De szükséges a költségek bizonylatolásának egyszerűsítése is több területen, például a gépkocsihasználat elszámolásánál, a közüzemi díjaknál. Indokolt lenne továbbá a gépkocsiüzemanyag-költség átalányösszegének emelése is. Az osztalékadó 20 százalékra történő csökkentésére is javaslatot tesz a kamara. A kisvállalkozások versenyhelyzetének javítása szempontjából fontos lenne a beruházások, a foglalkoztatás és a műszaki fejlesztés adókedvezménnyel történő ösztönzése. A kamara ajánlja továbbá az áfa alanyi adómentesség-határát 3,5 millió forintra felemelni. (MTI)
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!