Azonnali NATO-beavatkozást követelnek az albán tüntetők Tiranában. Védelemre várnak Fotó: MTI

Alig négy hónappal a mindent eldöntő szeptemberi választások előtt Németországban továbbra is teljes erővel tart a versengés a kormánykoalíció (CDU/CSU–FDP) és a még mindig egy testhosszal vezető szociáldemokraták (SPD) között. A jelenlegi kancellár, Helmut Kohl és az általa vezetett koalíció a választási küzdelem szinte teljes arzenálját felvonultatva igyekszik az SPD és annak frontembere, Gerhard Schröder nyomába eredni. Mindeddig nem sok sikerrel. A választópolgárok megingott bizalmát látszólag sem a kancellár nemzetközi diplomáciai manőverei, sem az egyre kedvezőbb képet mutató munkanélküliségi statisztikák nem tudják viszszanyerni. Pedig a munkanélküliséggel kapcsolatban a héten közzétett mutatók akár komoly bizakodásra is okot adhatnának, hiszen ezek szerint: az előző hónaphoz képest májusban több mint kétszázezerrel kevesebb regisztrált munkanélküli volt Németországban. Az előző év hasonló időszakával összehasonlítva pedig talán még kedvezőbb a kép. A kancellár a statisztikákat elemezve nem is sokat késlekedett új gazdasági konjunktúráról és a koalíció erőfeszítéseit koronázó sikerekről beszélni. A szociáldemokraták szakértői ellenben emlékeztettek, hogy a munkanélküliek száma továbbra is jóval négymillió fölött van Németországban. Igyekeztek továbbá azon kételyüknek is hangot adni, hogy vajon ezek mögött a kétségtelenül hízelgő adatok mögött nem azok a súlyos milliók állnak-e, amelyeket a kormány a választási harc kezdetekor utalt át a munkaügyi hivatalnak? Az utóbbi időben azonban a koalíció belső összetartása is gyengülni látszik. A kancellárnak és pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak egy ideje már nemcsak az összevissza nyilatkozó bajor katolikus párttal, a CSU-val van gondja, hanem az egyre merészebb hangnemet megütő liberálisokkal, az FDP-vel is. Néhány napja alighanem maga Kohl kancellár volt kénytelen megleckéztetni a hangoskodó FDP-t, és ez a fricska már csak annál is kellemetlenebb volt, mivel összeurópai nyilvánosság előtt zajlott. Történt ugyanis, hogy a kancellár a francia államfővel, Jacques Chirackal együtt levelet fogalmazott az Európai Unió és ezen belül is a regio-nalizmus jövőjével kapcsolatban. A levelet azután a kancellári hivatal annak rendje s módja szerint eljuttatta Tony Blairhez, az EU soros elnökéhez, továbbá az illetékes külügyminiszterekhez. Egy sajnálatos véletlen miatt azonban éppen a német Klaus Kinkel – aki történetesen a liberális FDP politikusa – és az általa vezetett külügyi hivatal lemaradt a listáról. A botrányt megelőzendő Kinkel kénytelen volt pánikszerűen menekülni a külügyminiszterek luxemburgi találkozójáról, ahol a levél tartalmát csak ő nem ismerte. A kancellár cáfolta, hogy tudott volna a történtekről. Akár így volt, akár nem, mindenesetre az FDP egyes vezetői az esetet követően kijelentették: a liberálisoknak Helmut Kohllal és pártjával együtt kell a győzelmet megszerezniük, vagy ha nem, velük együtt kell bukniuk…

Letartóztatták az orosz állami statisztikai hivatal vezetőjét, miután közel kétszázmillió forint érték? készpénzt találtak a lakásán. Jurij Jurkovot azzal vádolják, hogy nagyvállalatok adócsalásaiban működött közre, valamint cégek titkos adatait adta el a vetélytársaiknak. Húsz ember volt tagja a bűnszövetkezetnek, akiknél mintegy háromszázmillió forint érték? készpénzt és nagy mennyiség? ékszert foglalt le a rendőrség. Orosz lapvélemények szerint könnyen kiderülhet, hogy a kormánytisztviselők által használt adatok, amelyek alapján az orosz gazdaságpolitikát alakítják és az adókat begyűjtik, a statisztikai hivatalban jelentős torzulásokat szenvedtek. A letartóztatás része a Jelcin elnök által meghirdetett új orosz adóbegyűjtési kampánynak. Borisz Fjodorovról, az újonnan kinevezett adóhatósági vezetőről máris az a hír terjedt el Moszkvában, hogy ő "a modern kor Sztálinja". A közvélemény azt várja, hogy az 1937-es szörny? megtorlások ideje tér vissza – ez volt a nagy tisztogatás éve. Fjodorov azonban igyekszik megnyugtatni az oroszokat: "Nem lesznek kirakatperek. Mindazonáltal vannak feladataink, amelyeket teljesíteni fogunk"– ígéri az adóhivatalnok.

Az utóbbi napokban újra véres összecsapások színterévé vált az eritreai– etióp határ. A konfliktus kezdete óta több száz külföldi hagyta el a térséget, attól tartva, hogy a harcok nyomán mind a légi, mind a szárazföldi közlekedés leáll.

Rómában 83 esztendős korában elhunyt Agostino Casaroli bíboros, aki a vatikáni államtikárság vezetőjeként több mint egy évtizeden keresztül irányította az egyházi állam külügyeit. Casaroli bíboros nevéhez fűződik a hidegháború időszaka alatt a kelet-európai országokkal kialakított különleges viszony, az úgynevezett vatikáni "Ostpolitik" kidolgozása. Casaroli 53 éves diplomáciai szolgálat után 1991-ben vonult vissza hivatalából. (MTI)

A heroin kriminalizálása ellen szólalt fel az angol államegyház, az anglikán felekezet egyik vezető személyisége, Kenneth Leech tiszteletes, aki 1964 óta foglalkozik kábítószer-élvezőkkel. A Daily Telegraph beszámolója szerint az anglikán szinódus 570 tagja kapta kézhez a jelentést. Az egyház igyekezett elhatárolni magát a "kezdeményezéstől", mondván: nem nyilatkozatnak szánták, hanem vitatémaként kezelik tanulmányt. Leech tiszteletes mindazonáltal kemény szavakat használt: véleménye szerint a drog kriminalizálása csak az amerikai alkoholtilalomhoz hasonlítható kárt okozott Nagy-Britanniának. Ezzel szinte felvirágoztatták az illegális drogkereskedelmet – hangoztatja az anglikán tiszteletes. Nézetemet a hívek többsége osztja – tette hozzá. New Yorkban eközben egy ENSZ által megrendezett nemzetközi konferencián a drogkínálat és -kereslet drasztikus csökkentését célzó tervezetet vitattak meg. "Itt az összefogás ideje: a drogkérdést illető eddigi nézeteltérések még egyetlen kartell felszámolásához sem vezettek el, és egy kábítószerfüggő életét sem mentették meg" – jelentette ki Clinton amerikai elnök. A rendezvényen százötven ország képviselője szólalt fel az illegális drogkereskedelem elleni küzdelemben való együttműködés mellett. A tervezet következetes jogi felelősségre vonást sürgetett a drogkereskedőkkel szemben. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: ilyen széles kör? egység elérése szinte páratlan eseménynek számít. A kritikusok szerint azonban ez nem változtat a tényeken, hiszen a gazdag nemzetek továbbra is vonakodnak támogatni a drogfogyasztás elleni küzdelmet. A fejlődő világ jelen lévő képviselői szomorú tényekkel támasztották alá ezt a felvetést. Zimbabwe, Uruguay, Jamaica, Tadzsikisztán, Kína, Örményország, Guatemala, Afganisztán, Baglades, India – a világ e különböző pontjairól kísértetiesen hasonló beszámolók érkeztek: a kiterjedt drogkereskedelem veszélybe sodorja az országok fejlődését, egyre fiatalabb korosztály kerül a hatáskörébe. Az eddig "szigetparadicsom" néven ismert Palau nagykövete beszámolt arról, hogy mára a drogkereskedelemnek sikerült felvennie a versenyt országa korábban stabil közbiztonságával, erősödő gazdaságával, fejlett oktatási rendszerével. Tehát ha az anglikán hívek a drog megfékezésének leghatékonyabb módszerét az immár világméretűvé szélesedett piac teljes felszabadításában látják, akkor nyilván nem ugyanott vásárolták a szemüvegüket, mint az ENSZ többi tagállama.

A szívrohamban elhunyt nigériai diktátor, Sani Abacha helyét egy másik tábornok, Abdulsalam Abubakar foglalta el. Az új elnök ígéretet tett arra, hogy véghez viszi az elődje által három éve meghirdetett – de csak részleges eredményeket hozó – demokratizálódási folyamatot. Az azonnali hatalomátadásról és az Abacha által bebörtönzött politikai foglyok – köztük a korábbi elnökválasztás győztesének – szabadon bocsátásáról ugyanakkor nem esett szó.

Népviseletbe öltözött kazah ünneplők az új fővárosban. Közelebb Moszkvához Fotó: MTI Szerdán mutatták be hivatalosan Kazahsztán Alma-Atából Asztanába áthelyezett új fővárosát. Az ünnepi alkalmon a Független Államok Közössége és Törökország ál-lam-, illetve kormányfői vettek részt. Borisz Jelcin orosz elnök üdvözlő beszédében a népek barátsága jelképeként méltatta, hogy a kazah főváros közelebb került az orosz határhoz. Nazarbajev 1995-ben rendelte el, hogy a köztársaság fővárosa a kínai határ közelében lévő Alma-Atából a többségében oroszok lakta északra kerüljön át. Az Alma-Atától 1300 kilométerre fekvő, 280 ezer lakosú Akmolát tavaly decemberben nyilvánították a kormány és az elnök hivatalos székhelyének. Az elnök egy hónappal ezelőtt rendeletileg nevezte át a korábbi Akmolát Asztanának, amelynek jelentése főváros. Nazarbajev erőteljesebb beruházásokat is vár az Asztanába való átköltözéstől. (MTI)

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fontolóra vette, hogy népszavazást tartsanak az Egyesült Államok által indítványozott izraeli csapatkivonási tervvel kapcsolatban. A tervezet értelmében Izrael Ciszjordánia 15 százalékáról vonná vissza csapatait, a Palesztin Hatóság pedig konkrét lépéseket tenne a palesztin terrorizmus megfékezésére.

A római katolikus egyház évszázadokon keresztül máglyával, kínzásokkal, lelki terrorral, tilalmakkal és cenzúrával üldözte a hitetleneket és a hitehagyókat. Ennek dokumentumai, a római központi inkvizíció aktái egészen 1998. január 22-ig a Vatikán leginkább őrzött titkai közé tartoztak. A szóban forgó napon azonban Joseph Ratzinger bíboros e féltve őrzött titkokat tizenkét kiválasztott tudós számára hozzáférhetővé tette. A 4500 kötetnyi embervadászat nyilvánosságra hozatalát a Vatikán az öntisztítás aktusának tekinti. E bátor glasznoszty során azonban egyetlen válasszal továbbra is adós marad: mit rejt az inkvizíciós archívum mai napig zárolt, XX. századra vonatkozó gyűjteménye? Cikkünk a Der Spiegel 1998/23-as számában megjelent írás rövidített változata.