A népszavazással megerősített északír békeegyezménynek most a hétköznapok során kell bizonyítania életképességét – és ez nem megy egykönnyen. Bár a politikusok megegyeztek, Londonderry lakói azonban még városuk nevében sem tudtak eddig megállapodni. A katolikus lakosság "Derry"-ként emlegeti – így hívták a települést az angol gyarmatosítók megérkezése előtt –, míg a protestánsok ragaszkodnak hozzá, hogy a brit főváros nevét a "Derry" szó elé rakva utaljanak a városra.

Nincs szó antiszemita fordulatról, de a mintegy százezer fős magyarországi zsidóság aggodalommal figyeli a választások után kialakult helyzetet – írja a Haarec cím? izraeli napilap "Budapest jobbra fordul" címmel megjelent tudósításában: "A második világháborús emlékek – amikor a deportálást rendőrök, állami alkalmazottak és önkéntesek hajtották végre – még elevenen élnek. A "kezdetben szocialista irányzatú, mára középpárttá vált" Fidesznek szüksége van koalíciós partnerekre – véli az izraeli lap, amely emlékeztet arra: Orbán Viktor saját kezdeményezésére találkozott a zsidó hitközség vezetőivel, és megígérte, hogy be fogják tartani az előző kormány által kötött egyezményeket, s a még életben lévő mintegy 20 ezer holocaust-túlélő élete végéig kártérítést kap. Orbán biztosította a zsidó vezetőket, hogy nem fog Csurka Istvánnal és pártjával együttműködni, "de az FKGP vezetőségében is vannak antiszemitizmusra hajló személyiségek". A Haarec úgy értesült, hogy a zsidók hazatelepülését támogató szervezet, a Szochnut budapesti irodájában a választások óta megnőtt az Izraelbe való kivándorlás iránt érdeklődők száma. Magyarország ebben az évszázadban már olyan kiválóságokat veszített a zsidó emigráció miatt, mint Teller Ede, Neumann János, a milliárdos Soros György, vagy az Intel alapítója, Andrew Groove. Zsidó körökben csöndes vita zajlik arról, hogyan kellene nyilvánosan állást foglalni a szélsőjobb előretörése ellen. A Mazsihisz kérte a bíróságtól: tiltsa meg a Szabó Albert-féle fasiszta párt indulását a választásokon. Bár ezt a követelést elutasították, a Népjóléti Szövetség elenyésző számú szavazatot kapott. Idősebb zsidó vezetők figyelmeztettek: nem kell eltúlozni a jobbra történő elmozdulást. Egy nyilvános kampány az antiszemitizmus ellen csak a régi és az új antiszemitákat buzdítaná föl, és reflektorfénybe állítaná a zsidókat. A Haarec Zoltai Gusztávot idézi, aki szerint mint vallási szervezetnek, nincs mitől félniük: "Nem avatkoztunk be eddig sem a politikába, a jövőben sem akarunk." Ennek ellenére a hitközségben vannak olyanok a fiatalok körében, akik szerint nincs ok kerülni a témát: "A hallgatás csak az antiszemita köröket bátorítja." (K. P.)

Ecuadorban a vasárnap tartott elnökválasztáson a kereszténydemokraták jelöltje, Jamil Mahuad quitói polgármester kapta a legtöbb szavazatot ellenfelével, a banánmágnás Alvaro Noboával szemben. A két rivális szinte rögtön a szavazás befejeztével vádaskodni kezdett. Mivel nem volt meg az 50 százalékos részvételi arány, a legesélyesebbeknek július 12-én ismét meg kell mérkőzniük egymással az elnöki poszt elnyeréséért.

Az önkormányzati hatóságok diszkriminatív eljárása és a be nem tartott választási ígéretek elleni tiltakozásul az északnyugat-bulgáriai Lom városában egy roma felgyújtotta magát. A helyi romák január óta hiába várják a nekik járó szociális juttatásokat.

A magyarországi választások után egy héttel az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be egy önálló kolozsvári magyar egyetem létrehozására. A kezdeményezés "sokkolóan" hatott a román kormányra, amelyben többen attól tartanak, hogy az új budapesti kormány támogatásával az RMDSZ a jövőben kevésbé hajlik a kompromisszumok keresésére.

Tragikus vonatszerencsétlenség történt Észak-Németországban a Hannover és Hamburg közötti vasúti szakaszon. A legfrissebb információk szerint a katasztrófának több mint száz ember esett áldozatul, és mintegy 120 személyt szállítottak kórházba, közülük harminc embernek az állapota súlyos. A szuperbiztosnak tartott vonat balesetének okát még vizsgálják. Fotó: MTI

Montenegró fél éven belül a második választáson mondott nemet Slobodan Milosevic elnök Jugoszláviájára. Alig értek véget a montenegrói parlamenti választások, Miodrag Vukovic miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kisebbik jugoszláv tagköztársaság törvénytelennek tekinti a szövetségi kormányt és parlamentet.

A szlovákiai Mohiban a Meciar-kormány szándéka szerint néhány nap múlva beindítják az egyes számú erőművi blokkot. Ratislav Petrech – a mohi atomerőm? szóvivője – nyilatkozata szerint minden készen áll a fűtőelemek aktiválására. A szóvivő ugyanakkor nem szólt a beindítás időpontjáról. A mohi erőm? félelmeket kelt, s ez Ausztriában észlelhető a leginkább, de Magyarországon is növekszik az ellenzők tábora. A bécsi Neue Kronen Zeitung szerint Ausztria szövetségesre talált Magyarországban a mohi atomerőm? elleni küzdelemben. Az atomerőm? tervezett beindítása azért vált ki félelmeket, mert a reaktor a csernobili erőműhöz hasonló típusú. Bár az erőm? vezérlő alrendszereit a német Siemens cég szállította, sokan attól tartanak, hogy az emberi tényező – a gondatlanság – miatt Európa szívében egy újabb csernobili katasztrófa fordulhat elő. Az évek óta látványosan szorosabbra fűződő orosz– szlovák kapcsolatok eredményei mind kézzelfoghatóbbak. Szlovákia teljes mértékben átkerült az orosz térfélre azzal, hogy nem hívták meg a NATO-bővítés első körébe, és nem kapott meghívást az Európai Unióba sem. A szlovák elnökválasztásokon Borisz Jelcin Vladimír Meciar győzelmében érdekelt, hiszen csak így növelheti befolyását az országban. Jelcin elnök nyilatkozata szerint Oroszország akár 15 évig is hajlandó biztosítani a kőolaj-utánpótlást Szlovákia számára. Moszkva így létfontosságú köldökzsinórrá válhat a botladozó szlovák gazdaság számára, miközben Pozsony és az Európai Unió között a kapcsolatok a mélypontra süllyedtek.

Az eddig is szoros török– amerikai kapcsolatok még szorossabbá válhatnak, amennyiben valóra válik a török kormány óhaja, és megvásárolhatják az Öböl-háborúban hírnevet szerzett Patriot rakétarendszert. Karadayi török vezérkari főnök júliusban Washingtonba látogat, és tárgyalásain igen komoly hadiipari megrendelésekről is szó esik. A 3,5 milliárd dolláros megrendelés – 145 harci helikopter – mellett a törökök szeretnék megpuhítani amerikai vendéglátóik szívét, és hat fregatt megvásárlását is kilátásba helyezték. (Turkish Daily)