„Az árvíz miatt a gyülekezeti ház elérhetetlen” – ez a bejegyzés és az azt követő médiavihar olyan fölháborodást váltott ki az interneten, ami még a Harvey hurrikánnál is jobban megtépázta Amerika legnagyobb gyülekezetét és annak világhírű pásztorát, Joel Osteent. A látszólagos, mára meddő vita mögött – vajon a hous­toni Lakewood Church tényleg utat mutatott-e hontalanoknak – azonban egy jóval mélyebb kérdés áll: miért került célkeresztbe egy olyan keresztény vezető, aki maga is bevallja, hogy inkább szereti kerülni a konfliktusokat.

Az Egyesült Államokat már egyre kevésbé az amerikai nép és az általuk megválasztott politikusok irányítják. A hatalom fokozatosan átkerült az amerikai szavazók kezéből transz-atlanti vállalatok vezetőinek egy nagyon szűk csoportjához. „Elüzletiesedett” a hatalmi szféra – a kormány már nem a népet, hanem a vállalatokat képviseli. A demokrácia árucikké vált, a kongresszusi képviselők megvásárolhatóak, ezt pedig oligarcharendszernek és nem demokráciának szokták nevezni – mutat rá Richard Belzer és David Wayne új könyve, a Corporate Conspiracies: How Wall Street Took Over Washington (Vállalatok uralma – hogyan vette át a hatalmat Washington fölött a Wall Street).

„A keresztény cionista vezetők az elmúlt 40 évben túlnyomórészt amerikai, fehér emberek, akiket az apokaliptikus teológia mélyen befolyásolt. A keresztény cionizmus új képviselői azonban többnyire nem amerikaiak, többségük nem fehér, nem angol anyanyelvű és nem foglalkozik kiemelten a végidők eseményeivel” – írta az egyik legbefolyásosabb amerikai teológiai magazin, a First Things. David Hummel írása azokra a változásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a bibliai alapú filoszemita mozgalmat globálissá tették. Erre egyik példaként a szerző Magyarországot említi, és a lap felkérte Németh Sándort, hogy ossza meg gondolatait a témában. A lelkész válasza a First Things őszi számában jelenik meg.

Elmúlt már 18 éves? – Naponta akár több százezer tinédzser hazudhatja le ezt a kérdést, és lép többórányi lelkileg kimerítő Facebook, YouTube és Instagram sodródás után az internet feneketlen piroslámpás negyedébe. Bár a témát feldolgozó reprezentatív kutatás a mai napig nem készült, az ELTE Alkalmazott Pszichológia folyóiratában megjelent tanulmány, a webes látogatottsági adatok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek szerint a kamasz fiúk, sőt lányok körében is természetessé vált a heti rendszerességű pornófogyasztás.

A héten emlékeztek a zsidóság legnagyobb kollektív gyászünnepére. Tisá beáv (áv hó 9-e) napján a történelem különböző korszakaiban olyan csapások érték a zsidóságot, amelyek máig ható következményekkel bírnak. Hogy csak kettőt említsünk: a Második Templom pusztulása Kr. u. 70-ben és a „nagy diaszpóra” kezdete a Bar Kochba-felkelés leverése után, Kr. u. 136-tól. Áv hó 9-e azonban – úgy tűnik – nemcsak a zsidó nép számára hozott rengeteg szenvedést, hiszen például az első világháború kezdete is erre a napra esett.

„Hallgass rám, míg elmondom neked szeretőid történetét“ – ezzel utasította vissza Gilgames a híres mezopotámiai eposzban a hűtlenségéről híres Istár istennő közeledését. Itt tűnik fel először az „ég királynéja“, akinek gátlástalan és soha ki nem elégülő perverzitása a föníciai hajósokon keresztül az egész Földközi-tengert, majd a görög kultúrát és a Római Birodalmat is megrontotta. Egy ókori történetíró szerint Istár templomában tisztelték Europét, a föníciai királylányt, aki a Baálnak szentelt bika – szintén egy kánaáni vallási jelkép – hátán vitte Egyiptom és Babilon szellemét nyugatra.

„Bár vannak, akik a konkurens görögök rágalmainak tulajdonítják az ókori föníciaiakról fennmaradt borzalmas történeteket, a régészeti tények azt bizonyítják, hogy ez a kultúra az egész mediterrán térséget megrontotta, és hatása a mai Európában is érzékelhető” – mondta a Hetek kérdésére dr. Grüll Tibor ókortörténész. A halál és pornográfia sikolyával a szívükben járták be a vakme­rő föníciai hajósok a mediterráneum partvidékét, ahol gyarmatvárosok sorát hozták létre, megtermékenyítve a Nyugatot a Kelettel. Salamonnal közös vállalkozásban megkerülték Afrikát, az Atlanti-óceánt átszelve elérhették Amerikát, legfontosabb örökségük mégsem profitra éhes páratlan tehetségük, hanem az a végzetes szinkretista kultúra, amit pusztulásuk előtt a 22 karakteres ábécével együtt oltottak be Európa szellemi és világnézeti gyökereibe.

Barack Obama 2016-ban elnöki rendelettel „LGBT-hónap”-nak nyilvánította júniust, és felszólította az „Egyesült Államok lakosságát, hogy ünnepeljék az amerikai nép sokszínűségét”. Obama ezzel a döntésével megkoronázta nyolcéves lankadatlan küzdelmét a szexuális alternatívák társadalmi elfogadtatásáért. Ehhez képest Donald Trump sokkal visszafogottabb, konkrétan „említést sem tett a meleg büszkeség hónapjáról” – amint azt a Newsweek egyik melegaktivista szerzője csalódottan konstatálta. Mivel Európában a különböző „Pride-ünnepek” jellemzően júliusra esnek, így immár két hónap áll rendelkezésre a médiában, hogy a társadalom torkán lenyomják azokat az LGBT-dogmákat, amelyeknek túlnyomó többsége igazolhatatlan hiedelem, vagy egyszerűen nem felel meg a tényeknek. Nézzünk néhány ilyen szivárványmítoszt!

Közel két hónapja kezdtük Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World (Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot) című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak az emberi civilizációra. Most az utolsó rész következik, de reméljük, hogy az ezredforduló utáni időszak egyik legnagyobb hatású apologetikus könyvét magyarul is teljességében megismerhetik az olvasók. Cikkeinkben természetesen csak rövid szemelvényeket tudtunk bemutatni a könyv nagyon gazdag tartalmából, mindenesetre a visszajelzések alapján sorozatunkkal sikerült felkelteni az érdeklődést a mű iránt.

Tízezrek hallgatták Péter történelmi beszédét a Templom-hegyen, ahol reggeltől estig ezrek vették át a próféták pünkösdi ígéretét az „új szívről és az új szellemről”. Jeruzsálem sosem látott, eksztatikus örömünnepe megrázó köz­-életi esemény lett, ami újranyitotta a lezártnak hitt „Jézus-sztorit”, és demonstrálta a zsidóság előtt a keresztény hit természetfölötti erejét. A pünkösd története, második rész.

„Siralmukat örömre fordítom” – ígérte Jeremiás a Jeruzsálemben, a „Sion ormán” össze­gyülekező zsidók sokaságának. A prófécia – legaláb­b­is először – i. sz. 32 drámai tavaszán telje­sedett be, amikor a pészachi brutális kivégzés látványától még kábult tömeg a nagy aratási ünnepre készülődött, de az események váratlan fordu­latot vettek, és ennek hatása azóta is tart. Első rész.

Folytatjuk Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak a az emberi civilizációra. Az előző részekben írtunk arról, miként ösztönözte a bibliai meggyőződés például a nők egyenlőségének megteremtését, a vállalkozás szabadságát, a kórházi vagy az egyetemi rendszer kialakulását. Most a kereszténységnek a jogegyenlőségre és az emberi méltóság védelmére gyakorolt hatásairól írunk.

Két hete kezdtük el Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak az emberi civilizációra. Most a könyv soron kö­vetkező fejezeteit foglaljuk össze.

A Hetek múlt heti számában kezdtük el Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak az emberi civilizáció menetére. A most következő cikkben a nyugati életforma további vívmányainak keresztény alapjait mutatjuk be a könyv alapján.

A posztkeresztény világban furcsának tűnhet ez a mondat: a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy mi mindent köszönhet a kereszténységnek. Az olyan eszméket, mint az emberi jogok, szabadság, nők egyenlősége, a vállalkozás, a kórházak megléte vagy az egyetemi rendszer, általában magától értetődőnek veszik. Vannak, akik szerint ezek a keresztény ideológiai elnyomás­sal szemben jöttek létre. Pedig ahogy Alvin J. Schmidt (képünkön) 2004-ben megjelent, How Christianity Changed the World (Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?) című könyvéből kiderül, a nyugati életforma civilizációs előnyeinek meghatározó része a kereszténységtől ered. Sorozatunk első részében azt tekintjük át, hogyan hatott a kereszténység az élet tiszteletére és védelmére, valamint a házasságok iránti megbecsülés erősítésére.

„Mondok neked valamit: nem mindenki, aki csöndes, elégedett a mostani helyzettel” – mondja nekem egy idős férfi München belvárosában. Két hét alatt az ember jobb betekintést kap abba, milyen is a hangulat Németországban, hogyan gondolkodnak az emberek. Migráció, iszlám, terrorizmus, Erdogan, Magyarország, Orbán Viktor – mindezek szóba kerültek a beszélgetésekben és a német sajtóban. Jóléti társadalom számos problémával.

„Amikor erre a dalra készültem, legbelül éreztem, hogy van egy konkrét üzenete a számunkra. Azoknak a rákos betegeknek szól, akikre az orvosok kimondták a halálos ítéletet. Bármit is állít a lelet, ezt a dalt most nektek énekeljük. Ez Isten beszéde! Ez az Ő ígérete! Ő harcol érted! Gyűlölöm a rákot, Jézus nevében gyűlölöm!“ – 2013 márciusában Darlene Zschech, a világszerte ismert keresztény előadó ezt az inspiratív felvezetőt mondta el friss húsvéti albumának, a Revealing Jesus (Ismerd meg Jézust) koncertfelvételén. Míg a dinamikus gospel dicséret több tízmillió YouTube-megtekintést és rekordszámú, 48 millió Twitter-bejegyzést generált, ugyanennek az évnek a végén, a karácsonyi készülődés közben Darlene maga is lesújtó hírrel szembesült: egy rutinvizsgálat során előrehaladott, négyes fokozatú daganatot találtak a mellében. A halálos diagnózis ellenére az ausztrál énekesnő hitt abban a névben, amit milliók előtt énekelt, és az orvosai szerint „csodával határos módon“, két év hősies harc után újra talpra állt, és idén februárban immár teljesen egészségesen kiadta legújabb albumát, a Here I Am Send Me-t (Itt vagyok, küldj engem). A Hope 103.2 rádiónak, a Christianity Todaynek és a CBN-nek adott nagy interjújában részletesen elmesélte, hogyan élte meg az életbe és Jézus nevébe vetett hitét a kórházban, miközben csontsoványra lefogyott, elvesztette a haját és fizikailag önmaga árnyékává vált.