Jövőre lesz az 500 éves évfordulója annak, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes az igazságkeresés jegyében kifüggesztette vitaindító tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Hogyan lehet ezt méltóképpen megünnepelni? A bibliai igazság terjesztésével – mondja Daruka Mihály asztalos és múzeumvezető, aki úgy döntött, hogy a jeles évforduló alkalmából újranyomtatja az első magyar nyelvű teljes Bibliát. 2017. október 31-ig kétszáz példányt készít el belőle eredeti formában: korhű nyomdagéppel és betűkkel, kézi szedéssel, ugyanolyan alapanyagokra, mint amire a régi készült. Sőt, ugyanott, mint azt eleink tették, Vizsolyban. A vállalkozó megvásárolta a vizsolyi Rákóczi-kúriát, és több, történelmi múlttal bíró, üresen álló épületet, ahol korhű látványparkot szeretne építeni a szellemi örökség bemutatására. A mintegy 200 millió forintból megvalósítható, alulról induló projekt költségeit nem állami forrásokból, hanem önkéntes adakozók által igyekszik megfinanszíroztatni, és a milliós nagyságrendű felajánlásokat egy-egy újranyomott Vizsolyi Bibliával honorálja.

Az arábiai félszigeten, a mai Szaúd-Arábia területén virágzó ősi zsidó közösségek mű­ködtek egészen a 7. századig. A történetük önmagában is érdekes, ám szellem- és vallástörténeti szempontból a jelentőségük túlmutat saját korukon, hiszen többségük, de különösen a medi­nai zsidó közösségek rendkívül intenzíven érintkeztek az új arab vallás alapítójával, Mohameddel. Mohamed évekig látogatta az itteni zsidó iskolákat, s az ősi ábrahámi hit és annak szokásai kezdetben rendkívüli módon inspirálták, olyannyira, hogy az új iszlám vallás számos elemét közvetlenül tőlük vette át. Ám amikor a medinai zsidók a prófétai szolgálatát nem fogadták el, kegyetlen gyűlölettel fordult ellenük, s igyekezett nemcsak Medinából, hanem az egész félszigetről is mindent megtagadni és kiirtani, ami zsidó.

No God but One – vagyis Nincs más Isten. A shahada, vagyis az iszlám betérési megvallás mondatáról kapta címét Nabeel A. Qureshi (képünkön) apologetikus könyve. Az Egyesült Államokban pakisztáni szülőktől származó, így az iszlám kultúrában és vallásban nevelkedett, egykori muszlim fiatalember idén megjelent könyve nemrég elnyerte a befolyásos The Gospel Coalition International Outreach-díját. Ez az evangéliumi gyülekezeteket tömörítő szervezet nem véletlenül tartotta érdemesnek a könyvet a jutalomra: Qureshi munkája a szenvedélyes igazságkeresés és az elmélyült teológiai érdeklődés izgalmas elegye.

Az idén találkozik a naptárban a hanuka és a karácsony: december 24-én egy időben gyújtják meg a nyolcágú gyertyatartón és a karácsonyfán az első gyertyát. Abból az alkalomból, hogy a zsidóság és a keresztény világ egy időben ünnepel, arra keressük a választ, hogy milyen közös örökségben osztozik a kereszténység a judaizmussal a fények ünnepén.

Ma már szinte mindenki előtt ismert tény, hogy a Jézus születési évét viszonyítási pontként használó időszámításunk téves alapokon áll. Jézus ugyanis nem i. sz. 1-ben született, és semmiképpen sem „O”-ban, hiszen nulladik év nem létezik, csak mint csillagászati fogalom. De vajon meg lehet-e határozni több mint kétezer év távlatából, hogy pontosan melyik évben született Jézus?

Oriana Fallaci 2005-ben az „utolsó szó jogán”, néhány hónappal a halála előtt még egyszer, drámai erővel megszólalt egy könyv terjedelmű öninterjú formájában, amely a Harag-trilógia előző köteteinek (A harag és a büszkeség; Az értelem ereje) betetőzése. Fallaci az öninterjú utószavának az Apokalipszis címet adta. Az írónő nyitott szemmel és hideg fejjel látja a jövőt: látomásában nem a túlvilágról, hanem az Európára váró megpróbáltatásokról szól. Fallacinak a nyilvánosság számára készült utolsó sorai most először olvashatók magyarul. Részletek a műből, Földvári Katalin műfordításában.

Az 1979-es iszlamista forradalom óta Irán számos eszközzel igyekszik megvalósítani célját, a síita forradalom és a síita identitás elterjesztését a Közel-Keleten, és megerősíteni a térségben betöltött vezető szerepét. A szíriai háború kitörése és az ISIS által felállított szunnita terrorállam feltűnése átmenetileg megzavarta ezt a törekvést, de a passzív amerikai külpolitika és Barack Obamának a teheráni rezsimmel szemben folytatott megbékélési politikája lehetőséget adott arra, hogy az iszlamista vezetés sikeresen újraszervezze szövetségeseit, és nagyszabású népességcserével is megalapozza az új síita birodalom kialakítását. A gyakorlatban ez sokszor etnikai tisztogatással párosult, de az ISIS borzalmai árnyékában erről kevés szó esett az elmúlt években.

Történelmi események zajlottak Jeruzsálemben október végén. A Szent Sír-templom évszázadok óta érintetlen köveit most mozdították meg először. Nem is akármelyik pontján: egyenesen a Jézus sírjaként számon tartott teremben. Az esemény a helyszínen és az egész világon számos keresztény felekezet híveit és képviselőit is megmozgatta, csakúgy mint a régészet berkeit.

A rajongástól a hisztérikus kiborulásig sokféle reakciót tapasztalhattunk a közösségi és mainstream médiában Donald Trumppal és választási győzelmével kapcsolatban. A megválasztott amerikai elnököt a kampány során vádak és karaktergyilkossági kísérletek sora érte. Harvey Levin, a híres-hírhedt TMZ online celebmagazin alapítója (jobbra fent) viszont úgy döntött, objektíven és a színfalak mögé kukkantva mutatja be a politikai porondra lépő ingatlanmogult. Az OBJECTified („TÁRGYszerűen”) című portréfilm Trump olyan arcát mutatta be, amit a kampány során aligha láthattunk.

„Ha az iszlámról akarunk beszélni, többre van szükségünk véleményeknél. Azokból van már éppen elég. Tényalapú megközelítésre van szükség, ami az értelemre apellál és koherens. Továbbá ugyancsak szükség van egy olyan magyarázatra, amely rendszerszerű, és az iszlám egész történetét mutatja be nyíltan és kertelés nélkül. Létezik tudományos igényű, tárgyilagos vizsgálati módszer az iszlám tanulmányozására, amely nem függ véleményektől. Mindössze három szöveg számít: az iszlám bibliájaként számontartható trilógia” – állítja Dr. Bill Warner, aki 16 könyvet írt az iszlám alapjairól. Ezekből most az első három magyarul is megjelent.

November elsejétől már nem adhat ki és nem vehet ki lakást az az Airbnb felhasználó, aki nem csatlakozik a közösségi szállásmegosztó úgynevezett „közösségi vállalásához”, aminek keretében többek között kijelenti, hogy nem táplál nemi identitásból vagy szexuális orientáltságból fakadó előítéletet az LGBTQ közösség tagjai felé. A közel kétmillió szállásadót tömörítő hálózaton a „homofóbok” mellett törléssel szankcionálják továbbá az ellenőrzés során „rasszistának” vagy „idegengyűlölőnek” talált lakástulajdonosokat is.

Miközben az UNESCO – arab nyomásra – határozottan elítélte a Kelet-Jeruzsálemben, különösen az Óvárosban folyó régészeti kutatásokat, az Izraeli Régészeti Hatóság csattanós választ adott a példátlan akcióra. Nemzetközi sajtótájékoztatón egy olyan szenzációs régészeti leletet mutattak be, amely cáfolhatatlanul bizonyítja azt a tényt, hogy Jeruzsálem már csaknem másfélezer évvel a muszlim–arab hódítást megelőzően a zsidó királyság fővárosa volt.

Az utolsó elnökjelölti vitán a személyeskedések helyett az érdemi kérdéseké volt a főszerep, és olyan alapvető morális témák is előkerültek, amelyekről eddig nem vitázott a két jelölt. Bármit is gondoljanak a keresztények Donald Trumpról, egy dolog egyértelművé vált: egy Bibliát tisztelő keresztény nem szavazhat jó lelkiismerettel a melegházassággal kezdett folyamatot radikálisan felgyorsító és az abortuszt a kilencedik hónapig engedélyező Hillary Clintonra. A kampány finisében számos olyan keresztény vezető is egyértelművé tette ezt, aki korábban élesen bírálta Trumpot, mint Michael L. Brown messiáshívő zsidó szerző és prédikátor.

Antiszemita és rasszista döntésnek nevezte a kisebbik izraeli kormánypárt, a Jiszrael Beitenu frakcióvezetője az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének a döntését, amely minden kapcsolatot megtagadott a zsidó nép és Jeruzsálem központja, a Templom-hegy között. (A döntésről múlt heti számunkban írtunk részletesen.) Robert Ilatov Budapesten találkozott többek között Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és több előadást is tartott. Az alábbiakban a Hit Parkban, több mint 10 ezer ember előtt elmondott beszédét közöljük.

„Egy olyan világot akarunk teremteni, ahol több milliárd embert tudunk bekapcsolni a virtuális valóságba.” (John Carmack, Oculus)

Októberben ünnepli az amerikai Christian Broadcasting Network (CBN) tévécsatorna első adásának 55. évfordulóját. Bő fél évszázad alatt hatáskörüket sikerült kiterjeszteniük mind az öt kontinensre, emellett a The 700 Club a maga ötven évével az egyik legrégebb óta sugárzott adás a televíziózás történelmében. Az idáig megtett út viszont korántsem volt akadályoktól mentes.

A kedd estétől szerda estéig tartó 25 órás böjttel egybekötött engesztelés napját a világon mindenhol a legnagyobb zsidó ünnepnek tartják. Izraelben jóm kippur előtt leáll a közlekedés. A Ben Gurion reptér kedden délután indította és fogadta az utolsó repülőgépet. A katonaság lezárja a határátkelőket. Csak a rendőrség van teljes készültségben. Jeruzsálemben hagyományosan útakadályokat helyeznek a Kelet-Jeruzsálemből Nyugat-Jeruzsálembe vezető utakra, hogy a terrorcselekményeket megakadályozzák.

Engem nem a technika, hanem a társadalom érdekel – szögezte le tavaly egy nyilvános Facebook-interjún Mark Zuckerberg, aki szerint a tudomány segítségével a jövőnk újratervezhető, csak darabokra kell szedni, majd ismét össze kell szerelnünk hozzá: „Mérnök vagyok, és mérnökként gondolkozom. Ezáltal bármit kijavíthatunk: kódot, hardware-t, biológiát, egy céget, oktatási rendszert, államot, egyszerűen bármit” – osztotta meg tudományos optimizmusát a profilján a magát amúgy csak egy bogaras programozónak tartó milliárdos. „De mégis mik a legnagyobb kérdések, amik érdekelnek? – kérdezett erre vissza Stephen Hawking elméleti filozófus, amire egy öt pontból álló, igazán nagylélegzetű listát kapott válaszul.

„Két út áll előttünk. Vagy itt maradunk a Földön és kipusztulunk, amikor eljön a világvége, vagy pedig bolygóközi fajjá és civilizációvá fejlődünk tovább” – küldött ultimátumot az emberiségnek Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, aki a Mexikóban tartott nemzetközi űrkon­ferencián mutatta be „őrült” tervét a Mars kolonizálásáról. Az online tranzakcióktól a csillagos égig feltörő hi-tech vízionárus szerint leendő „űrtársasága” ráadásul nemcsak a vörös bolygó, hanem a 21. század második felére akár a Naprendszer határáig is képes majd elrepíteni az utasait, újra beindítva a Déli-sark meghódításával (1911) és az Apollo-18 törlésével (1972) lezárult nagy felfedezések korát.