A parlamenti képviselőktől önmérsékletet, a jordániai királytól pedig titokban segítséget kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a jeruzsálemi Templom-hegy miatt kialakult újabb feszültség csillapításában. Október végén gyil­kos­sági kísérletet hajtottak végre Jehuda Glick cionista aktivista ellen, aki az egykori zsidó templom területén való szabad vallásgyakorlásért küzdött.

1980-ban sokan dobogó szívvel hallgattuk a külföldi rádióadások híreit a gdanski sztrájkokról, majd a Szolidaritás mozgalom megalakulásáról. Láttuk a képeket, amelyeken egy harcsabajszú fiatalember kikényszerítette a hatalom képviselőitől, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele, és engedélyezzék a független szakszervezetek megalakulását. Az álom másfél év után, egy fagyos reggelen véget ért. 1981. december 13-án Jaruzelski tábornok szovjet tankok élén szükségállapotot hirdetett ki. Budapest és Prága után Gdansk és Varsó is az eltiport szabadságvágy jelképe lett. De a vereség csak átmeneti volt: tíz évvel később Lech Walesát választották az új, független Lengyelország elnökének. A rendszerváltás hősével Budapesten beszélgettem, abból az alkalomból, hogy a Parlamentben átvette az Antall József Tudásközpont által adományozott Visegrad Bridge-díjat.

Idén volt Tiberius császár trónra lépésének kétezredik évfordulója. A világot szemmel láthatóan nem rázta meg különösebben ez a hír, hiszen csak kevesen tudják, hogy ki is következett Iulius Caesar és Augustus után a római uralkodók sorában. Tiberiusról nem íródtak színdarabok és nem készültek televíziós mini­sorozatok. Pedig ez a hol perverz zsarnokként, hol érdektelen, szürke alakként ábrázolt császár a világ­történelem legfontosabb eseményének: a názáreti Jézus földi szolgálatának, keresztre feszítésének és feltámadásának volt kortársa, sőt közvetve egyik főszereplője.

Mélyült a szakadék a millenniumi generáción belül a hívő és nem hívő fiatalok között – állapította meg a magyar származású közvélemény-kutató, George Barna által alapított intézet legújabb kutatása. Míg az 1980 és 2000 között született nemzedékben azok, akik magukat gyakorló kereszténynek nevezik, továbbra is fontosnak tartják a Bibliához való kötődést, nem hívő kortársaik közül egyre többen „politikailag konzervatívnak”, eltérő, sőt „veszélyes” gondolkodásúnak tekintik azokat, akik nyilvánosan Bibliát olvasnak. Nem érdeklik őket a bibliai témájú filmek sem: csak lózung a mainstream felé való nyitás, mert Hollywood továbbra is a hívőkön kaszálja be a profitot. A digitális térben még nagyobb az elutasítás a Szentírásból származó üzenetek felé: a nem hívők jelentős része zaklatásnak tekinti a közösségi felületeken kéretlenül megjelenő bibliai idézeteket. Ezekről úgy gondolják, hogy céljuk a térítés és a más gondolkodásúak megbélyegzése. A tanul­mányból az is kiderül, hogy még a digitális nemzedék tagjai is szívesebben olvassák könyv formában a Bibliát.

„Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban” – így reagált a Hetek kérdésére Magyarics Tamás Amerika-szakértő a sajtóhírre, miszerint Orbán Viktor éppen az ő könyvét tanulmányozza az amerikai külpolitika mélyebb megértéséhez. A 2011 óta Írországban nagykövetként szolgáló Magyarics több mint 700 oldalas könyve, Az Egyesült Államok külpolitikájának története címmel szeptemberben jelent meg. A kötetből is kiderül, hogy Washington nem tekintette, és ma sem tekinti érdekszférájának Magyarországot, bármennyire szerettük volna ezt például 1956-ban: „A közép-európai térség önmagában soha nem volt fontos az amerikai politika számára. Mindig akkor értékelődött fel a régió, amikor a geopolitikai érdekek is szerepet kezdtek játszani” – mondja Magyarics Tamás.

Már 400 felett van azoknak a száma, akik Németországból utaztak Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam oldalán a konfliktushoz. A német alkotmányvédelmi hivatal elnöke, Hans-Georg Maaßen 24 olyan kiskorúról tud, akik a térségben a dzsihadisták sorai között harcolnak, a legfiatalabb még csak 13 éves. Maaßen elmondása szerint a fiatalkorúak között négy lány is volt, akik azért utaztak Szíriába és Irakba, hogy az interneten keresztül megismert harcosokkal házasságot kössenek. Ugyanakkor német vezetők rendszeresen kifejezik támogatásukat; Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, kijelentette: „Az iszlám Németország része és Európa része, része a jele­nünknek és része a jövőnknek. A muzulmánokat szívesen látjuk Német­­­országban. Bontakoztassák ki tehetségüket és vigyék előre országunkat.”

Új fejezet kezdődött a jeruzsálemi Templom-hegy körüli konfliktusban - állítják izraeli és arab források egyaránt. Az izraeli parlament, a Kneszet elnökhelyettese szerint „a Hamasz és az Iszlám Állam” aktivistái „megszállták” a történelmi és vallási szempontból kiemelkedő fontosságú szent helyet. A magát az „Al-Aksza sejkjének” nevező Raed Szalah szerint viszont a zsidók készülnek arra, hogy több lépésben elfoglalják az iszlám szentélyt. A feszültség tovább növekedhet, ha az izraeli kormány az iszlamista zavargások miatt megosztja a muzulmán és a zsidó hívők között a Templom-hegy látogatási idejét.

A klinikai halál beállta után még percekig megmaradhat a tudat – állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány, amely tudományos alapossággal igyekezett utánajárni a köznyelvben „halálközeli élménynek” nevezett jelenségnek. Bár ezeket az élményeket sokan szkepticizmussal kezelik, Dr. Sam Parnia, a New York-i Állami Egyetem munkatársa és csapata gondosan előkészített kísérletek során igyekezett meggyőződni valóságukról. A tudományos igényű cikk a Resuscitation (Újraélesztés) című orvosi szaklapban jelent meg.

Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott. Az olvasók nem, főnökei azonban tudták, hogy kezdettől fogva kapcsolatot tartott a német hírszerzéssel is. Most a nyilvánosság előtt leplezte le önmagát és számos vezető kollegáját. Könyvében részletesen dokumentálta azt, miként korrumpálják a titkosszolgálatok, a lobbiszervezetek és a nagyvállalatok a tömegmédiát. Udo Ulfkotte a magyar sajtóban először a Heteknek mondta el történetét és azt is, miért nem tartja hitelesnek a nemzetközi sajtóban Magyarországról megjelenő képet.

Nemrégiben hoztak nyilvánosságra egy, az internetes trollok személyiségjegyeit vizsgáló kutatást. A projekt végkövetkeztetése: a névtelenség kiváló terep az antiszociális egyének antiszociális hobbijának, mely egyébként szoros összefüggést mutat a hétköznapi értelemben vett szadizmussal, és még jó pár személyiségzavarral.

„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni. Kiszolgálják a célközönséget, hogy piacot nyerjenek, más nem számít” – állítja Mark Rutland amerikai vallástörténész, az Oral Roberts Egyetem (ORU) volt igazgatója, aki szerint az Egyesült Álla­mokban ma nincs senki, aki morális vezetőként Billy Graham helyére léphetne, de úgy látja, hogy – bár sokat kopott a hagyományos értékek vonzereje – ma sem választanának meg elnöknek olyan jelöltet, aki ateistának vallja magát. Mark Rutland­del Budapesten beszélgettünk. Előzetes az Új Exodus magazin őszi számában megjelenő interjúból.

Az amerikaiak 40 százaléka úgy véli, hogy a társadalom sokat veszít, ha a vallás kiszorul a közéletből – állapítja meg a Pew Research legfrissebb kutatása. Ebben többek között azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az amerikaiak az olyan égető kérdésekről, mint a diszkrimináció, az abortusz és a melegházasság.

„Istentelen nagy szeretettel köszöntök mindenkit!” – kezdi előadását Szabó Sebestyén, a Magyar Szekuláris Egyesület vezetője a hétvégén megrendezett Sunday Assembly budapesti rendezvényén, ahol többek között Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója tartott előadást. A közel 50 tagú budapesti ateista Vasárnapi Gyülekezet Lady Gagát énekel, és számít a melegek részvételére a közösségépítésben. Beszámoló a Dohány utcai RoHAM bárból.

A Tóra-hű zsidóság online hangja, a Matzav.com videóján látható, hogy Rabbi David Lau főrabbi a legfelső rabbinikus bíróság jelenlétében szimbolikusan eladja Izrael földjét egy nem zsidó fiatalembernek. Megoldódott az arab-izraeli területvita? Nem, csak beköszöntött a szombatév, amikor nem lehet szántani-vetni, se eladni a föld termését Izrael földjén; kivéve, ha a föld nem zsidó tulajdonában van.

Izrael állama elismerte az arám kisebbséget mint önálló nemzetiséget. A Haaretz című napilap szerint szeptember 17-én Gideon Sa’ar belügyminiszter aláírta azt a rendeletet, amely szerint a lakossági nyilvántartásba bekerül az arám mint önálló nemzetiség, lehetővé téve mintegy kétszáz keresztény családnak, hogy magukat az ősi arám nemzetiséghez tartozóknak határozhassák meg, és ne arab nemzetiségűként tartsák nyilván. A rendelet három szakértői véleményt vett figyelembe, melyek szerint minden feltétel adott az önmeghatározáshoz származásuk, vallásuk, kultúrájuk, történelmi örökségük és közös nyelvük alapján.

A skót függetlenségi törekvéseknek nagy lendületet adott az, amikor 18 évvel ezelőtt visszaszállították Edinburgh-be a szigetország történetének egyik legmisztikusabb relikviáját, a skót koronázási követ, amelyet a „Végzet Köveként” is emlegetnek. A másfél mázsás kő nevezetessége, hogy 1300 év óta ezen koronáztak meg minden kelta, ír, skót, majd pedig – 1296 után – a mai napig valamennyi angol királyt. A nemzeti függetlenség egyik tétje ennek a jelképnek a sorsa, ha ugyanis az esetleges új állam nem adja vissza II. Erzsébet utódjának koronázásához a Végzet Kövét, a tradíció megtörése miatt meginoghat a Windsor-ház legitimitása.

2050-re a radikálisan átalakuló technológiák- nak, viselkedésmódoknak és a természetes kiválasztódásnak köszönhetően teljesen új típusú emberek fognak élni a fejlett társa­dalmakban – állítja egy most megjelent brit kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan hat az informatikai fejlődés a fizikai testre. A prognózis meglehetősen sokkoló: az emberek egy generáció alatt várhatóan nagyobb változáson mennek át, mint az ókor óta eltelt két-háromezer évben. „Igazi evolúciós ugrás előtt állunk” – ígéri a vizsgálat vezetője, Cadell Last.

Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben. A vacsorán ott volt Henry Kissinger is, aki egy darabig hallgatott, majd csendben meg-jegyezte, hogy szerinte Oroszország váratlan ajánlattal áll elő a válság megoldására, miután Moszkvának ugyanúgy érdeke elzárni a tömegpusztító fegyvereket a terroristák elől, mint Washingtonnak. Két hét múlva pontosan ez történt, amiből két következtetés adódik: vagy azért, mert – ahogyan erről sokan meg vannak győződve – a világpolitikát ma is Kissinger mozgatja a színfalak mögött, vagy mert a 91 éves veterán diplomata reálisabban látja az eseményeket, mint számos szakember.

A DNS magában hordozza azokat az információkat, amelyekre az emberi szervezet teljes felépítéséhez szükség van, ráadásul a különféle betegségekre való hajlamot, érzékenységeket vagy éppena rezisztenciára utaló információt is tartalmazza. Éppen ezek miatt a személyre szabott genomika egyre fokozódó lázban tartja a tudományos világot, melynek fejlődését olyan ígéretes címszavak motiválják, mint a személyre szabott orvoslás, gyógyszerek vagy akár betegségek megelőzése a tünetek megjelenése előtt. A genomika azonban komoly adatvédelmi kihívásokat is rejt magában, amelyre még nem készültünk fel kellőképpen.