Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről. A téma iránti közömbösség és passzivitás más európai országokban is növekszik, miközben a fiatalokat az interneten keresztül igényesen kivitelezett antiszemita, holokauszttagadó honlapok százai veszik célba.

A Teremtés könyvében szereplő ősi ígéret szerint születni fog egy ember, a jövő embere, aki az álnok kígyó fejét összezúzza, a rossztól az embert megszabadítja. A kereszténység legfontosabb ünnepének, a húsvétnak középpontjában ez a személy, a Békekötő áll, aki a jövőben nyugalmat hoz a földre, és a népek neki hódolnak. A türelmetlen emberiség régóta igyekszik saját választottjaival betölteni az űrt, amelyet Jézus hagyott a földön feltámadása és mennybemenetele után. Volt, amikor politikai messiásokról kellett hinni, hogy ők nyerik meg a békeharcot. Ma inkább a szabad világ alapjának hitt szekularizáció és a közgondolkodást és közízlést meghatározó kultúra igyekszik megrendíteni a Jézusba mint feltámadott Messiásba vetett hitet, de még azt a tiszteletet is, ami általában az emberek részéről megnyilvánul Jézus mint szent, igaz és jó ember felé. Eddig a média általában megelégedett a keresztények vagy az egyház tekintélyének lejáratásával, illetve bibliaellenes előítéletek lelkekbe oltásával. A Krisztus utolsó megkísértése, A Da Vinci-kód és a Jézus sírja című produkciók új korszakot jelölnek: magát Jézus Krisztus személyét és művét támadják meg. A tartalmától kiüresített, céljában eltorzított húsvét békehőse immár bárki lehet.

Aposztáziával és önfeladással vádolta meg a pápa az Európai Unió vezetőit, miután az ötvenedik évfordulóra kiadott berlini nyilatkozatból kihagytak minden vallási utalást. XVI. Benedek szerint „Európa eltűnhet a történelemből”, ha nem változtat individualista magatartásán. A pápa nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen: három éven belül immár másodszor vallottak kudarcot azok a törekvések, amelyek Európa alapértékei közé szerették volna felvenni a zsidó–keresztény örökséget. 2004-ben az alkotmánytervezet szövegéből törölték a kereszténységre való utalást, most pedig már a vallás szó is feketelistára került. A formálódó új, szövetségi Európa – ma úgy tűnik – világi-ateista birodalom lesz, amely új önazonossága érdekében kész akár múltját is átértékelni. Pedig az alapítók többsége számára a kontinens zsidó–keresztény múltja megkérdőjelezhetetlen tény volt.

Egy új uniós tagállamban általában komoly kérdés, ki kit képvisel az Európai Parlamentben, de ami most a romániai magyarság körében a választások körül zajlik, alaposan túlnő az uniós kereteken. A Tőkés László fémjelezte egyik, és a Markó Béla nevéhez köthető másik oldal most először ütközik meg frontálisan. Az EU-választások őszre tolódtak ugyan, de a belpolitikában kialakult iszapbirkózás sajnos az egész erdélyi magyarságot besározza.

Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot, amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát – melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában. A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra dobott 300 című alkotását. Iráni honatyák sürgetik a külügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást az iszlám országokra a film közös elítélése érdekében.

Tíz éve a Közellenség című filmben méga titkosszolgálatok csúcsfegyvere volt a hordozója minden lépéséről jelentést adó kémchip. Ma szupemarketek tömegcikkeinek csomagolásában is ott rejtőznek a miniatűr jeladók, csakúgy mint a mobiltelefonok új generációjában. Hamarosan az eladók egy monitoron már a belépéskor megtudhatják az érdeklődőről, hogy mennyi pénz lapul a zsebében, azaz a kártyáján. Az autósról pedig a jogosítványa fogja jelenteni, ha lejárt. A jóléti tarsadalmak hálózatai a diktatúrák lehetőségeit meghaladó módon képesek már ma is ellenőrizni a polgárokat. A Nagy Testvér már nemcsak figyel, de követ és jelent is.

Keresztény és izraeli zsidó körökben is heves tiltakozásokat váltott ki Szimcha Jacobovici és James Cameron Jézus sírjáról készített dokumentumfilmje, amelyet az elmúlt hétvégén mutattak be a Discovery Channelen. Keresztény szervezetek szakmai körökre – köztük izraeli régészekre – hivatkoznak, akik hiteltelennek tartják a filmben megfogalmazott állításokat. Legtöbbjük pénzszerzési szándékot vél felfedezni az úgynevezett kutatások mögött.

Giacomo Biffi bolognai kardinális nagyböjti üzenetében arra figyelmeztette a katolikus egyház vezetőit, hogy készüljenek fel „az Antikrisztus megjelenésére”. A vitatott nyilatkozatairól ismert bíborost ezúttal XVI. Benedek kérte fel arra, hogy üzenetével nyissa meg a nagyböjti meditációt a Vatikánban. A főpap a Vatikáni Rádió beszámolója szerint arról beszélt, hogy az egyházat egy „pacifista, környezetvédő és ökumenizmust hirdető” politikus feltűnése fogja megkísérteni. A La Repubblica című olasz lap szerint Biffi bíboros leírása éppen ráillik a Prodi-kormány környezetvédelmi miniszterére.

A Da Vinci-kód után itt az újabb bibliaellenes médiaszenzáció: megtalálták Jézus csontjait egy jeruzsálemi sírládikában. A sírboltban „apja” (József) és anyja (Mária) mellett „felesége” (Mária Magdolna) és „gyermeke” (Júda) földi maradványai nyugszanak.

A közép- és újkori vérvádak megalapozottak; csakugyan voltak zsidó csoportok, amelyek rituális gyermekgyilkosságokat követtek el – állítja Ariel Toaff olasz–izraeli akadémikusnak, a Bar-Ilan Egyetem történelemprofesszorának provokatív könyve, amelyet a szerző a nemzetközi felháborodás hatására visszavont. A Véres húsvétok (Pasque di sangue) című munka elsősorban az 1475-ös tridenti vérvádper aktáira épül, azonban a kínzással kicsikart vallomásokon túl a szerző nem szolgál új bizonyítékokkal.

A NASA nemrég bejelentette, hogy közel negyven évi szünet után visszatérnek az űrhajósok a Holdra: 2010-ben megkezdik az állandó bázis építését a szomszédos égitesten. A holdbázis többek között a Marsra induló expedíciókat készítené elő. Február elején azonban egy neves kaliforniai tudósokból álló kutatócsoport azt közölte, hogy olyan erős elektromos viharokat észleltek a Hold felszínén, amely lehetetlenné teszi az emberek számára az odatelepülést. A bejelentés nyomán újra felvetődött a régi kérdés: gyarmatosítható újvilág vagy természetes lakóterünkön kívüli, ellenséges égitest a Hold az emberiség számára?

Borisz Jelcin egyik fogadásán, 1999-ben megkérdezte Eduárd Krugljakov akadémikust: „Mondja, tud ön olcsó energiát nyerni terméskőből?” Krugljakov, aki már néhány éve az áltudomány elleni harcot vezette, elképedten hátrahőkölt, majd megpróbálta megértetni az elnökkel, hogy tudományos szempontból ez egy abszurd felvetés. Ekkor derült fény arra, hogy Oroszországban 1991 óta 120 millió rubelt fordítottak a „terméskő-energetika” kutatási programjára.

Januárban a jeruzsálemi Héber Egyetemen konferenciát tartottak a modern kori mágia és a politika kapcsolatáról. Mose Idel, az egyetem professzora a Jerusalem Post tudósítójának elmondta: a világon „több száz politikus, köztük számos miniszterelnök rendszeresen igénybe veszi asztrológusok szolgálatait” a döntéshozatal során. A La Repubblica című olasz lap szerint az ezredforduló után fordulat állt be: míg a látnokok iránti kereslet korábban az alacsonyabb társadalmi rétegeket jellemezte, mára vezető politikusok is érdeklődnek az „irracionális szféra” iránt.

Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság (képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan gyarapszik.

A szlovák kormánykoalíció mindhárom pártja támogatja az egyházügyi törvény módosításának javaslatát, melyet a napokban terjesztettek a parlament elé a Fico vezette Smer és Vladimír Meciar koalícióban lévő pártja, a Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért képviselői, és amely szinte ellehetetlenítheti az újonnan regisztráló vallási közösségek számára az egyházi státus megszerzését Szlovákiában.

Heves vita robbant ki a német politikai életben a szcientológia egyház körül. A nyilatkozatáradatot az váltotta ki, hogy az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított közösség január közepén egy hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres üvegpalotát adott át Berlin központjában. A politikusok attól tartanak, hogy a közösség veszélyt jelent a fiatalokra, mivel a székház előtt máris agresszív térítő munka zajlik. Ennek megakadályozására egyes politikusok szerint a legjobb mód, ha alkotmányossági megfigyelés alá helyezik a szcientológusokat.

Több jogvédő szervezet bírálta az új román vallásügyi törvényt, melyet a bukaresti képviselőház egyhangúlag fogadott el decemberben, két héttel az ország uniós csatlakozása előtt. Érdekesség, hogy az ortodox egyház épp ellenkezőleg – a törvény „túlzott liberalizmusára” hivatkozva – szeretné elérni az épp meghozott törvény módosítását.

Egy, a 21. század elején születő európai alkotmánynak nem dolga, hogy a múltra reflektáljon, hiszen abszolút mértékben modernnek kell lennie. Ha nem az, akkor máris támadhatóvá válik a tekintetben, hogy melyik rezsim vagy vészterhes korszak éledt benne újjá. Nem említhet meg semmilyen világnézetet, amely az egyes ember lelkiismereti szabadságából következik.

Az európai identitást „a kereszténységhez és Istenhez kell kötni, mivel akereszténység döntő módon formálta Európát” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár még tavaly nyáron a Vatikánban. A német politikus a héten immár az Európai Unió soros elnökeként ígérte meg, hogy szorgalmazni fogja az európai alkotmánytervezet vallási tartalommal való kiegészítését. Több egyházi vezető a korábbi lobbizásuk eredményeként üdvözölte Merkel szándékát, a Hetek által megkérdezett magyar szakértők és európai parlamenti képviselők azonban többnyire fenntartással fogadták a felvetést, hogy a már lezárt alkotmányszövegről újrakezdődjön a vita.