Hit és értékek

2006. 11. 17. (X/46)

Csatát vesztett a politikai kereszténység

Csatát vesztett a politikai kereszténység

Az amerikai politológusok – mind a konzervatív, mind a liberális oldalon – egyetértenek abban, hogy az evangéliumi keresztény szavazatok döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy George W. Busht 2000-ben, de még inkább 2004-ben elnökké választották. A republikánus „csodafegyver” azonban 2006-ban nem működött: a demokratáknak sikerült elhódítaniuk – több mint egy évtized óta először – a törvényhozás mindkét házában a többséget. Az időközi választások nyomán felmerül a kérdés: hogyan szavazott, illetve szavazott-e egyáltalán az a több tízmillió választó, aki politikai döntésében kiemelt fontosságot tulajdonít az erkölcsi kérdéseknek, illetőleg az azzal kapcsolatos vitáknak. A válasz leginkább a 2008-as elnökválasztás miatt fontos mindkét oldalnak. Az első elemzések szerint az evangéliumi szavazók aktivitása nem csökkent, de közülük minden eddiginél többen – közel egyharmaduk – most úgy látják, hogy érdekeiket és értékeiket nem a republikánus jobboldal, hanem a demokraták képviselik jobban.

Németh Csillag / Hit és értékek

2006. 11. 17. (X/46)

Csatát vesztett a politikai kereszténység

Csatát vesztett a politikai kereszténység

Az amerikai politológusok – mind a konzervatív, mind a liberális oldalon – egyetértenek abban, hogy az evangéliumi keresztény szavazatok döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy George W. Busht 2000-ben, de még inkább 2004-ben elnökké választották. A republikánus „csodafegyver” azonban 2006-ban nem működött: a demokratáknak sikerült elhódítaniuk – több mint egy évtized óta először – a törvényhozás mindkét házában a többséget. Az időközi választások nyomán felmerül a kérdés: hogyan szavazott, illetve szavazott-e egyáltalán az a több tízmillió választó, aki politikai döntésében kiemelt fontosságot tulajdonít az erkölcsi kérdéseknek, illetőleg az azzal kapcsolatos vitáknak. A válasz leginkább a 2008-as elnökválasztás miatt fontos mindkét oldalnak. Az első elemzések szerint az evangéliumi szavazók aktivitása nem csökkent, de közülük minden eddiginél többen – közel egyharmaduk – most úgy látják, hogy érdekeiket és értékeiket nem a republikánus jobboldal, hanem a demokraták képviselik jobban.

Németh Csillag / Hit és értékek

2006. 11. 10. (X/45)

Római diadalív a Templom-hegyen

Római diadalív a Templom-hegyen

Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg. Időközben a Haarec című izraeli napilap címoldalon számolt be egy magyar vonatkozású régészeti szenzációról, amely szintén a Templom-heggyel áll kapcsolatban.

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 11. 10. (X/45)

Római diadalív a Templom-hegyen

Római diadalív a Templom-hegyen

Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg. Időközben a Haarec című izraeli napilap címoldalon számolt be egy magyar vonatkozású régészeti szenzációról, amely szintén a Templom-heggyel áll kapcsolatban.

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 11. 10. (X/45)

Neonáci szeminárium a Szent Korona jegyében

Neonáci szeminárium a Szent Korona jegyében

„A Szent Korona-eszme szerint a magyar az államalapító nemzet. Mindenki más – például a zsidók, a cigányok – idegenek, akiknek sem a pénztárcánkba, sem az életünk vitelébe, sem a hálószobánkba belépési és beleszólási joguk nincs.” Így határozzák meg a november 25-ére meghirdetett „rendszerváltó országos népgyűlés” szervezői a Szeretet vagy gyűlölet című programadó füzetükben az új magyar alkotmány nemzetiségi alapelvét.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2006. 11. 10. (X/45)

Neonáci szeminárium a Szent Korona jegyében

Neonáci szeminárium a Szent Korona jegyében

„A Szent Korona-eszme szerint a magyar az államalapító nemzet. Mindenki más – például a zsidók, a cigányok – idegenek, akiknek sem a pénztárcánkba, sem az életünk vitelébe, sem a hálószobánkba belépési és beleszólási joguk nincs.” Így határozzák meg a november 25-ére meghirdetett „rendszerváltó országos népgyűlés” szervezői a Szeretet vagy gyűlölet című programadó füzetükben az új magyar alkotmány nemzetiségi alapelvét.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2006. 11. 03. (X/44)

Elfogyó tisztesség

Elfogyó tisztesség

„Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel)

Salamon Pál / Hit és értékek

2006. 11. 03. (X/44)

Elfogyó tisztesség

Elfogyó tisztesség

„Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel)

Salamon Pál / Hit és értékek

2006. 10. 27. (X/43)

Szétfoszló amerikai álom

Szétfoszló amerikai álom

Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy – valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.

Vígh Richárd / Hit és értékek

2006. 10. 27. (X/43)

Szétfoszló amerikai álom

Szétfoszló amerikai álom

Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy – valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.

Vígh Richárd / Hit és értékek

2006. 10. 20. (X/42)

Veszélyes tolerancia

Veszélyes tolerancia

Jelentős átalakulások zajlanak például a család és a vallás területén az európai gondolkodásmódban. Míg a vallás előtérbe kerülését az egyre növekvő európai iszlám népesség generálja, az új „családmodellek” kialakulásában a liberális eszmék játszanak szerepet – vélik a Time magazin egyik korábbi számában megjelent, az Európában zajló társadalmi tendenciákat vizsgáló elemzés szerzői.

Németh Csillag / Hit és értékek

2006. 10. 20. (X/42)

Veszélyes tolerancia

Veszélyes tolerancia

Jelentős átalakulások zajlanak például a család és a vallás területén az európai gondolkodásmódban. Míg a vallás előtérbe kerülését az egyre növekvő európai iszlám népesség generálja, az új „családmodellek” kialakulásában a liberális eszmék játszanak szerepet – vélik a Time magazin egyik korábbi számában megjelent, az Európában zajló társadalmi tendenciákat vizsgáló elemzés szerzői.

Németh Csillag / Hit és értékek

2006. 10. 13. (X/41)

Szent kincsek nyomában

Szent kincsek nyomában

Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006. szeptember 29.) A londoni lap írása szerint Sean Kingsley oxfordi kutató (képünkön) arra a következtetésre jutott, hogy a menóra és a zsidó Szentély más szent tárgyai a történelem során visszakerültek a Szentföldre, és a mai Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló területen, egy görög ortodox kolostor közelében rejtőzhetnek. Sean Kingsley Magyarországon először a Heteknek mondta el, miért gondolja azt, hogy a Templom kincseit Betlehem közelében kell keresni.

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 10. 13. (X/41)

Szent kincsek nyomában

Szent kincsek nyomában

Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006. szeptember 29.) A londoni lap írása szerint Sean Kingsley oxfordi kutató (képünkön) arra a következtetésre jutott, hogy a menóra és a zsidó Szentély más szent tárgyai a történelem során visszakerültek a Szentföldre, és a mai Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló területen, egy görög ortodox kolostor közelében rejtőzhetnek. Sean Kingsley Magyarországon először a Heteknek mondta el, miért gondolja azt, hogy a Templom kincseit Betlehem közelében kell keresni.

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 10. 06. (X/40)

Kire hallgat az elnök?

Kire hallgat az elnök?

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 10. 06. (X/40)

Kire hallgat az elnök?

Kire hallgat az elnök?

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Morvay Péter / Hit és értékek

2006. 09. 29. (X/39)

Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei?

Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei?

A brit napilap szeptember 25-ei számában közölt cikkben Sean Kingsley nem kevesebbet állít, mint azt, hogy tízéves kutatás után a bibliai kincsgyűjtemény – köztük a tiszta aranyból készült gyertyatartó, a menóra – nyomára bukkant. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt kifosztása után a szent tárgyakat Rómába szállították. Kingsley szerint a kincseket Rómából az 5. században a vandál hódítók Karthagóba, majd a mai Algéria területére, innen pedig Konstantinápolyba vitték, mielőtt elrejtették volna azokat a júdeai sivatagban, a Betlehem közelében lévő Theodosius kolostor alatt.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2006. 09. 29. (X/39)

Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei?

Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei?

A brit napilap szeptember 25-ei számában közölt cikkben Sean Kingsley nem kevesebbet állít, mint azt, hogy tízéves kutatás után a bibliai kincsgyűjtemény – köztük a tiszta aranyból készült gyertyatartó, a menóra – nyomára bukkant. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt kifosztása után a szent tárgyakat Rómába szállították. Kingsley szerint a kincseket Rómából az 5. században a vandál hódítók Karthagóba, majd a mai Algéria területére, innen pedig Konstantinápolyba vitték, mielőtt elrejtették volna azokat a júdeai sivatagban, a Betlehem közelében lévő Theodosius kolostor alatt.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2006. 09. 22. (X/38)

A félhold árnyéka

A félhold árnyéka

Az al-Kaida halállistájára került XVI. Benedek pápa, miután egy múlt heti előadásában élesen szembeállította egymással a kereszténységet és az iszlámot. Bár a legvitatottabb mondatok idézetként hangzottak el a pápa szájából, és Benedek utóbb el is határolódott tőlük, a felháborodott muszlim világ által elvárt mea culpa – lapzártánkig – elmaradt. A teljes szöveg ismeretében egyértelmű, hogy nem elszólásról volt szó: előadásában a katolikus egyházfő részletesen elemezte az iszlámnak a józan észhez és a szabad vallásgyakorláshoz való viszonyát. A pápa szavai ellen számos országban tiltakoztak, és már erőszakos bosszúakciókra is sor került, többek között Szomáliában, ahol egy apácát gyilkoltak meg muzulmán fegyveresek. Nemcsak a pápa, hanem az egész Vatikán célponttá vált, miután egy iraki terrorszervezet bejelentette, hogy harcosai „elpusztítják a Róma szívében álló keresztet, és lesújtanak a Vatikánra”. XVI. Benedek a fenyegetések ellenére nem mondta le novemberre tervezett törökországi utazását.

Munkatársunktól / Hit és értékek

2006. 09. 22. (X/38)

A félhold árnyéka

A félhold árnyéka

Az al-Kaida halállistájára került XVI. Benedek pápa, miután egy múlt heti előadásában élesen szembeállította egymással a kereszténységet és az iszlámot. Bár a legvitatottabb mondatok idézetként hangzottak el a pápa szájából, és Benedek utóbb el is határolódott tőlük, a felháborodott muszlim világ által elvárt mea culpa – lapzártánkig – elmaradt. A teljes szöveg ismeretében egyértelmű, hogy nem elszólásról volt szó: előadásában a katolikus egyházfő részletesen elemezte az iszlámnak a józan észhez és a szabad vallásgyakorláshoz való viszonyát. A pápa szavai ellen számos országban tiltakoztak, és már erőszakos bosszúakciókra is sor került, többek között Szomáliában, ahol egy apácát gyilkoltak meg muzulmán fegyveresek. Nemcsak a pápa, hanem az egész Vatikán célponttá vált, miután egy iraki terrorszervezet bejelentette, hogy harcosai „elpusztítják a Róma szívében álló keresztet, és lesújtanak a Vatikánra”. XVI. Benedek a fenyegetések ellenére nem mondta le novemberre tervezett törökországi utazását.

Munkatársunktól / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!