„A magyar embör legjobb barátja”
„A magyar embör legjobb barátja”
2016. 11. 28.
A magyar tárca- és novellairodalom egyik kiemelkedő alakja, akinél a novella – sok magyar íróval ellentétben – nem melléktermék, hanem elsődleges műfaj. Irományaiban elsőként szakított a parasztromantikával, mégis csodálatosak a képei: olykor szívszorítóak, máskor humorosak, ugyanakkor ízes a nyelvhasználata, páratlan a stílusa. Nem politizáló író, de szempontjai szociálisak: élvezetesen mondja el az élet nagy igazságait. Bár gazdag életutat hagyott maga mögött, nevét mintha feledné korunk: ritkán találkozhatunk műveivel a könyvesboltok polcain, pedig azok oly kivételesek. Igaz, sokat idézték és adták ki újra műveit, ám igazán megérteni őt csak keveseknek adatott meg. Írói öröksége meghatározó kincse a 20. századi magyar irodalomnak.