Az amerikai Domino’s pizzahálózat hosszabb ideje kísérletezik azzal, hogyan tudná az emberi munkaerőt lecsökkenteni és a pizzarendelési és -kiszállítási munkafolyamatokat automatizálni. Néhány éve a franchise nagy-britanniai csoportja megpróbálta a drónnal történő kézbesítést, ám a tapasztalatok alapján úgy tűnik, egyelőre ott sem repül még a sült galamb – vagyis a pizza – az emberek szájába.

Gyógyítja az AIDS-et, erősíti a csontokat, az örök élet elixírje, csak a gyógyszermaffia titkolja előlünk. Az ezüstkolloidok gyártói puszta jóindulatból csinálnak 3000-szeres hasznot hígított ezüstből. Mire jók az ezüstkolloidok, van-e bármiféle haszna az ezüstnek a gyógyászatban? Meleg Sándor, az Alimento Blog szerzője válaszol.

Bohém ugyan, de nem egy mindennapi ember. Lovag, aki bajtársias barátságot ápolt Churchillel; egy jó barát, akinek az ötlete nyomán megszületett Chaplin, A Diktátor című filmje; egy profi, akinek az egész szakma lekötelezettje. „Korda halálával a filmiparból kiveszett a szellem. Nincs igazi örököse, nincs senki, akivel lehetne nem filmről is beszélgetni… hanem festészetről, költészetről, zenéről, bármiről a világon, csak nem az iparról” – vallott róla Graham Greene. Egy magyar, aki Hollywoodot hazai pályán verte.

Zichy Mihályról szinte mindenki hallott már, azonban jóval kevesebben vannak, akik egy utcanévtáblánál többre emlékeznek a neve kapcsán. Pedig alkotásai révén Munkácsy mellett a magyar képzőművészet legnagyobb alakjaként tartják számon. Bár festőnek készült, a grafikai ábrázolásai hozták el számára a sikert – és nem utolsósorban a biztos megélhetést. A „rajzoló fejedelem” éppen 110 éve, 1906-ban költözött el az élők sorából.

Általános tapasztalat, hogy főiskolán, egyetemen a nyugat-európai diákoknak általában könnyebben megy az órákon a prezentáció, a csoportmunka és a kommunikáció, mint a kelet-európaiaknak, függetlenül attól, hogy ki milyen személyiségjegyekkel rendelkezik. Négy diákot kérdeztünk arról, hogy milyen volt náluk az általános és középiskolai oktatás. Haakon és Herman Norvégiából, Erik Svédországból, Dennis Németországból érkezett. Négy évig tanultak Magyarországon angol nyelven.

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Lassan már fel sem kapjuk a fejünket, olyan megszokottá válik, ha ezt a hírt halljuk: heves esővel érkező szupercellák, pusztító jégeső, orkánerejű szél vagy intenzív, hirtelen lezúduló csapadék közeledik. Csakhogy világszerte az évi hárommilliárd villámcsapás mintegy háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, erdőtüzeket okoz. Hazánkban pedig legalább két villám csap le négyzetkilométerenként évente és 20-40 embert ér villámcsapás, legtöbbjüket biciklizés vagy kocogás közben. Holott az időben jól felmért helyzet számos balesettől megóvhatna. Kánai Gábor meteorológust kérdeztük.

Ma már minden demokrácia eszköztárában ott szerepel a polgári engedetlenség, amely az állampolgárok erőszakmentes, jogellenes tiltakozása az államhatalommal szemben, ha annak működése sérti a társadalmi igazságosság elvét, vagy nem megfelelően teljesíti a tőle elvárt feladatokat. Magyarországon legutóbb a Tanítanék Mozgalom élt a polgári engedetlenség eszközével, amikor márciusban arra kérték a pedagógusokat és a velük szimpatizálókat, hogy álljanak ki iskolájuk elé, és fejezzék ki elégedetlenségüket. Az eszköz nem rendelkezik ókori gyökerekkel, mint maga a demokrácia, de nagyban hozzájárul annak igazságosabbá tételéhez. A fogalom megalkotója a XIX. században, az Egyesült Államokban élt Henry David Thoreau.

Hazánkban évente mintegy 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, a palackok természetben történő lebomlási ideje pedig több száz évre tehető. Az elektronikai ipar robbanás-szerű fejlődése hasonlóképpen termeli az elektronikus hulladékhegyeket az egész világon. A kiszuperált számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek, elavulttá vált eszközök becslések szerint több mint 50 millió tonna e-szeméttel terhelik a földgolyót (2014-es adat). Globalizálódó világunkban újfajta szeméttípusok is megjelentek, mint például az űrszemét, vagy a kéretlen spam-ek által képzett virtuális szemét. A sugárzó és fertőző hulladékok egy része pedig feldolgozatlanul marad rá gyermekeinkre, unokáinkra. Immár azon sem csodálkozhatunk, ha szemétből felépült szigetekkel, vagy éppen hulladékkal elárasztott városokkal találkozunk.

A korábbi felejthetetlen sportriporter, sokszoros bajnok, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, sportdiplomata Gyulai István emlékére idén is megrendezték a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyt – immár hatodszor. Ez az egyetlen sportesemény, amelyen atlétikai világsztárokat – olimpiai bajnokokat, világbajnokokat – láthat versenyezni a nagyérdemű Magyarországon. Ilyen kiválóságokért a világ nagyvárosaiban tízezrek töltik meg a stadionokat. A Székesfehérváron megrendezett versenyről Gyulai Márton versenyigazgatót kérdeztük.

A science fiction (tudományos fantasztikus) műfaj születésének időpontját nehéz meghatározni. Vannak, akik szerint már a késő középkorban megjelent hasonló témájú regények is ide sorolhatóak, amikor Galilei és Newton felfedezéseket tettek a világűrrel kapcsolatban. Egy biztos: a 20. századi technológiai forradalom óta valósággal ontják magukból az érdekesebbnél érdekesebb történeteket a regényírók. Űrcsaták, robotok által uralt világok, mesterséges intelligencia fölénye az emberi lélekkel szemben. Az alábbiakban öt meghatározó művet mutatunk be.

Az Európa-bajnokság után tíz nappal csendben kimúlt a magyar futballforradalom az Üllői út zöld gyepén. Az FTC Partizani Tirana elleni BL-selejtező visszavágóján – talán a magyar virtuális futballvilág hatása alatt – senki nem tudta elképzelni, hogy lehetséges olyan, hogy a magyar csapat ne tudja belőni a továbbjutást jelentő győztes gólt. Izgalmat talán csak az jelentett, hogy a sörízű hangon üvöltöző bérvezérszurkoló egyre idegesebben próbálta a stadionok világát nem nagyon ismerő új drukkereket bevezetni az éppen tanulandó ferencvárosi szurkolói rigmusokba. A büntetőrúgásoknál viszont bekövetkezett a nem várt vég: az albán kapus belőtte csapata első tizenegyesét, panenkázása olyannyira porig alázta Dibuszt, hogy a ledermedt stadionban utána három ferencvárosi játékos is kihagyta a tizenegyest, így az utolsót már nem is kellett elvégeznie a szkipetár csapatnak; továbbjutottak a következő selejtezőkörbe, ahol valószínűsíthetően minden izgalom nélkül fognak kihullani.

Ismerős a beletörődő sóhaj, hogy a dicső Nagy-Britannia már nem a régi? Hogy a multikulturális országban már alig találni tősgyökeres brit állampolgárokat? Talán mégis van remény: a letűnt korok szépségét és hagyományos értékeit őrző Devonban, Anglia egyik legautentikusabb megyéjében jártunk.

Az esztenákról sokan nem is hallottak, pedig ma is fontos szerepük van az erdélyi állattenyésztésben és a lassan tért hódító kistermelői piacokon. A télen megközelíthetetlen hegyi legelők nyári szállásai praktikusak: nem kell mindennap hazajárni a jószággal, itt fejik az állatokat, és készítik a különböző tejtermékeket. Az esztenán lakik tavasztól őszig a pásztor is, ugyanúgy élve mindennapjait, mint sok évszázaddal ezelőtt. Erdélyben ma is sok ilyen nyári szállás van, egyikükön Moldovan Matei gazda tereli jószágait. Elzárva él itt mindentől, de boldogan készíti sajtjait.

Kultúránk bűnt követ el szemünket eltakarva annak tudomásul vétele elől, hogy senki sem lesz közülünk itt mindig. Így nem készülünk fel az elkerülhetetlen utolsó órára, nem veszünk tudomást arról, hogy miután békésen leéltük életünket, az a mód, ahogy meghalunk – a rossz ellen küzdve-e, vagy barátainkat cserbenhagyva és tőlük is cserbenhagyottan, ellenségeinknek kiszolgáltatottan –, döntő elem az egész élet sikerének megítélésében.

Egy észak-olaszországi nyaralás során általában nem hagyjuk ki a romantika fővárosának tartott Velencét – amely kétségkívül a Föld egyik legszebb városa –, ám a lagúnák jóval csendesebb szigetei is felfedezésre méltók: Muranón üvegfúvó mesterek látványos munkáival ismerkedhetünk, míg a festői színekben pompázó Burano ódon házai között a híres csipke készítésébe nyerhetünk bepillantást. Hemingway régi kedvenc búvóhelye, Torcello pedig még ezeknél is nyugisabb sziget. Ráadásul itt a Lido is! Ami biztos: nincs túl messze (6-7 órás autóút), kulturális látnivalókban gazdag, természeti szépségekkel áldott, klasszak a strandok, sőt a kulináris élvezetek is adottak.

A nyaralás nemcsak azért fontos, hogy kiszakadjunk a hétköznapok egyhangú körforgásából, hanem azért is, hogy minőségi időt töltsünk szeretteinkkel. Ehhez a legfontosabb, hogy olyan helyszínt találjunk, amely értéket, nyugalmat közvetít a pihenés, és a kikapcsolódás mellett. Most a fővároshoz közeli Palócföld, vagy ahogy ők ejtik: Pálócföld szépségei között szemezgetünk.

Ma már nem lepődünk meg, ha Hollywoodban fognak egy egykori sikerfilmet és újjáélesztik. A régi történetet ilyenkor vagy elölről kezdik (újra elkészítik ugyanazt a filmet, csak modern technikával, új színészekkel); vagy azt tárgyalják, hogy mi is történt az eredeti történet előtt; vagy nemes egyszerűséggel ott folytatják, ahol az eredeti szál abbamaradt.

„Míg egyikünk a fiúk rossz iskolai teljesítményéről tudósító újságkivágásokat gyűjtötte, és a férfihallgatók megfogyatkozását észlelte kurzusain, addig a másikunknak feltűnt, hogy korabeli férfiak a partikon a számítógépek és a videojátékok köré gyűlnek, ahelyett, hogy beszélgetnének. Elkezdtünk azon tűnődni, mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb férfi akar jogosítványt szerezni vagy elköltözni otthonról, és hogy miért pornót néznek ahelyett, hogy egy igazi nővel töltenék az idejüket” - írja Philip Zimbardo és Nikita Coulumbe a Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak? című, immár magyarul is elérhető könyvük előszavában.

A kiadók nem fukarkodnak nevelési tanácsokkal. Létezik útmutató ahhoz, hogyan neveljünk környezetbarát, pénzügyileg ravasz, „gluténmentes” vagy éppen kétnyelvű gyereket. A legtöbb szülő számára azonban napi szinten jelent dilemmát, hogy akár egy adott vitában, akár összességében a nevelés során engedékeny legyen vagy kemény. Mit mondanak erről a pszichológusok?