Idén 10. alkalommal rendezték meg Kaposváron a Nemzetközi Intersport Youth Football Festivalt. Az elmúlt tíz évben a torna bekerült Európa 5 legkeresettebb ifjúsági sportrendezvénye közé futball tekintetében, az UEFA ajánlásával. A Magyarországon is legnagyobbnak számító futballtornán összesen 30 országból 257 csapat és több mint 4200 sportoló vett részt. Idén a meccsdömping még három sportággal, a kézilabdával, a kosárlabdával és a röplabdával is kiegészült.

Ki ne kapott volna már kéretlen e-maileket csodamódszerekről, melyeket a „gonosz és profitéhes” gyógyszeripar szándékosan titkol előlünk? Ezek közül egyik klasszikus a B17-vitaminról, vagyis sárgabarackmag-kivonatról szól, mivel egyesek rákellenes hatást tulajdonítanak a vegyületnek. A történet bővelkedik fordulatokban, börtönbüntetésekben és érdekes alakokban.

Az elmúlt héten a Demográfiai kutatás című folyóirat közzétette Nézetkülönbségek élettársak és házastársak között 22 európai országban című felmérését. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a házastársi és élettársi kapcsolatok közötti minőségi különbségeket az alapján, hogy a felek milyen arányban és miről vitatkoznak.

Online petíció aláírására buzdítja az internet népét a Citizengo.org felekezetközi lobbicsoport, miután ősztől egy újabb „tehetségkutató” műsorba botolhatnaka figyelmetlen online szörfözők. Az X Factor mintájára egy Sex Factor elnevezésű produkcióval rukkolt ugyanis elő néhány pornósztár az Egyesült Államokban, és ha a verseny túlnövi a kibertér kereteit, akár tévéműsorok formájában intézhet támadást a franchise-t megvásárló országok hagyományos értékei ellen. Az ötletgazdák nyilvánvaló célja egy újabb morális határ átlépése és a médiafogyasztók ingerküszöbének szélesítése.

A Föld népességének több mint fele kétnyelvű, vagy ilyen környezetben él. Magyarországon is erős gyökerei vannak a többnyelvűségnek, ám a huszadik század első felében a kisebbségek asszimilációja, valamint a magyar nyelvű közigazgatás és közoktatás a korábban természetes többnyelvűség gyengülésével, elvesztésével is járt.

Aggódnak az afrikai bányatulajdonosok, miután az idén februárban kitört Ebola-járvány még mindig szedi áldozatait, és sokan attól tartanak, hogy a kontinensen egyre több országban ütheti fel a fejét.

A nyár első hónapjai nemcsak a várva várt jó időt és a turistákat hozták meg a magyar tenger partjára, hanem a városban zajló, uniós finanszírozású turisztikai projekt befejezése is karnyújtásnyi közelségbe került. A 21. századi balatonlellei kulturális és turisztikai központ létrehozása című, DDOP-2.1.1/D-12-2012-0010 azonosítószámú projekt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra ugyanis szinte már csak az utolsó simításokra vár.

A Balaton déli partjának egyik legősibb településén és egyik legkedveltebb fürdővárosában több mint 2 kilométer hosszú szabad strand várja a víz szerelmeseit. A sekély, lassan mélyülő partszakasz pedig igen kedvelt a kisgyermekes családok körében, hiszen itt teljesen biztonságos a lubickolás. Az aktív pihenést előnyben részesítők szintén sokféle szabadidős lehetőség közül választhatnak, ahogy a kultúrára vágyóknak is számtalan meglepetést tartogat. A környékbeli látnivalók ugyancsak sok érdekességet nyújtanak, így a természetrajongók sem fognak unatkozni Balatonlellén.

Demokrácia, olimpiai játékok, művészetek, gyros, feta, sirtaki… – és a sort hosszan lehetne folytatni, hogy mi mindent köszönhetünk Európa egyik legszebb országának, azonban a nyári forróságban az azúrkék tenger hűs hullámait, az ezernyi csodás szigetet, ligetet, pálmafát juttatja önkéntelenül is eszünkbe. Mindemellett a kék és fehér ország legendás vendégszeretettel, a görög konyha kifinomult ízeivel nyújt ma is felejthetetlen nyaralást. Ráadásul jó áraikkal a válság ellenére is mindezt versenyképesen teszik!

Május közepén ünnepelte 105. születésnapját Nicholas Winton, az egykori brit bróker, aki a második világháború kitörését megelőzően 669 zsidó gyermek életét mentette meg. Az akkori Csehszlovákiából a hitleri Németországon át Nagy-Britanniába juttatta el a gyermekeket, akik a mai napig Winton-gyermekként emlegetik magukat. Az idők folyamán számuk – családtagjaikkal együtt – hatezerre nőtt. A gyermekek többsége több mint ötven éven keresztül azt sem tudta, kinek köszönheti életét.

Németország legdélebbi és egyben legmagasabban fekvő településének lélekszáma alig tizenötezer fő, mégis egyikea legszebb bajor üdülőhelyeknek. Az Alpok lábánál található városkát rengeteg tó, több gyógyfürdő, valamint kastély veszi körül, nem beszélve az elénk tornyosuló hegyek monumentális látványáról, és a belváros középkort idéző hangulatáról.A kisvárost mindezek egyedülállóan meséssé és költőivé teszik, nem véletlen, hogy a tévéképernyőkön is rendre feltűnik.

A hazai túrázók egyik legkedveltebb úticélja a szemet gyönyörködtető Magas-Bakony. A hegység több száz méter magas csúcsai közül az egyik legmagasabb a Papod-hegy, mely 646 méteres. Itt adták át tavaly a Vitéz Bertalan Árpád-kilátót. A borovi fenyőből készült építményhez panorámaterasz is társul, így nemcsak a Bakony domborulatai csodálhatók meg, hanem a Balaton megnyugtató látványa is elénk tárul.

Dargay Attila, a híres Lúdas Matyi,a Pom-Pom, a Szaffi és a Vuk rajz­filmrendezőjének emlékére készült 2010-ben Budán a Vuk játszótér, mely nyáron is nagy élményt nyújt a gyermekek számára. Dargay Attila az évek során fontosnak tartotta, hogy elkészítse a humoros, szórakoztató rajzfilmeket, melyek arra tanítják őket, hogy szeressék, tiszteljék, becsüljék egymást, és védjék az állatokat és a természetet. A Budavári Önkormányzat is fontosnak tartotta a Vuk mesefiguráinak megörökítését, hogy a gyerekek ne csak a tévén keresztül ismerkedjenek meg a híres mesével, hanem a természetben is.

Sokan ma nagy árat fizetnek azért, hogy természetellenes elvárásoknak feleljenek meg: akár 36 (vagy még kevesebb) centis derékkal, miközben csontvázzá éheztetik magukat, mert azt gondolják, az a szép. Sokan vannak, akik kiteszik magukat káros UV-sugárzásnak, hogy sötétebb legyen a bőrük, vagy különböző szilikon­betétekkel tömik ki a testüket. Hogy mennyire kártékony is tud lenni egy öltözködési hóbort vagy divat, jól mutatja: az emberiség különböző korokon át még az egészségét alárendelve is behódolt ennek a „nagyúrnak”. Nem is kell túl sokat visszatekintenünk az időben ahhoz, hogy akár halálos viseleteket találjunk.

A magyar származású Adolph Zukor egyszerű bolttakarító srácból lett filmmágnás, a híres hollywoodi filmgyár, a Paramount Pictures létrehozója, a sztárrendszer kitalálója, az amerikai játékfilm atyja. Sikerének titkát máig keresik.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kullancsokkal szembeni védekezésről nem lehet elégszer felvilágosítást adni. A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípésünket vesszük csak észre. A világszerte ismert mintegy 720 kullancsfajból körülbelül 20 féle található meg Magyarországon, amelyekből csak 2-3 faj veszélyes az emberre. Szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése okoz megbetegedést, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel: 4 százaléknál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a kórokozó át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget is okoz. Évente nagyjából tízezer friss fertőzéssel lehet számolni.

Két és fél nap alatt tette meg a 427 kilométeres Párizs– Colmar távot Czukor Zoltán távgyalogló, nehezített terepen. A patinás versenyt 1926 óta rendezik meg Franciaországban, ahol elismertsége a kerékpáros Tour de France népszerűségéhez hasonlítható. A magyar atléta évtizedek óta készült a megmérettetésre.

Franciaország a történelmi, természeti látványosságok és a gasztronómia eldorádója. Ahogy az ország gasztronómiája nem alkot egységes egészet, úgy az északi területeké sem; régiónként más és más az, amit mi „francia konyhaként” emlegetünk. Megunhatatlan változatossága pont a régiók természeti adottságaiban, a kapcsolódó növénytermesztésben, állattartásban, így a jellegzetes helyi ételekben, italokban keresendő. Észak-Franciaország sokszínűségének felfedezése okot ad egy kis álmodozásra.

Zsibongó Király utca, macskaköves utak, összefutó villamossínek, kovácsoltvas kerítés mintás árnyéka, pihenő fuvaros, pesti költözködők, a Keleti pályaudvar ablakain beszűrődő hatalmas fénynyalábok… Páratlan benyomás éri az embert, ha megtekinti Kinszki Imre fotográfus képeit, melyeket Budapesten készített az 1930-as években. Új szemszögből nézi eztán a várost maga is, melynek jellegzetes atmoszféráját oly hűen megörökítette a fiatal művész, aki 1944-ben, egy németországi halálmenetben tűnt el 43 évesen. Életműve immár a 20. századi modern fotóművészet része, nevéhez több posztumusz album, kiállítás fűződik, fotói jelenleg a Holokauszt Emlékév jegyében a Balassi Intézetben láthatók. „Ezzel bárhol új életet kezdhetünk” – így bízta ’44-ben lányára és feleségére Kinszki azt a kis bőrtáskát, amely legjobb képei negatívjait tartalmazta. Lányával, a magyar drámapedagógia egyik meghatározó alakjával, az idén 80 éves Kinszki Judittal édesapja szellemi hagyatékáról beszélgettünk.