Ferenc pápa egészségi állapota újra odatereli a figyelmet a Konklávé filmhez, hisz a megosztott kereszténységnek – tetszik vagy sem – még mindig ikonikus figurája Róma püspöke. A téma a zárt termekben zajló pápaválasztás, meg ami a szűk cellákban és lépcsőfordulókban megtörténhet. A suttogó intrikák és a kemény szóharcok nyomán aztán meglepő a kiválasztott – ám egész lényével jelzi a kort, amiben élünk.

A római egyház feje tüdőbeteg, s ahogy az lenni szokott, a Vatikán valósággal megbolydult a pápai trón esetleges megüresedésének lehetőségétől, akárcsak kelmébe öltöztetett méhek raja. Ahogy minden a Szentszék utódlásától zümmög, úgy tűnik, az új amerikai kormányzat szeretne a méhész szerepébe kerülni.

Donald Trump megválasztása és különösen beiktatása óta megindult a vita arról, hogy értelmezhető az elnök a Biblia tükrében.

Noha Donald Trump Gáza-terve elvitte a show-t, az amerikai és izraeli kormányfő Júdea és Szamária kapcsán is történelmi bejelentést ígért a közeljövőben. Valóban eljöhet a cionisták rég­óta várt „Nagy Izrael” álma, amitől retteg a világ? Egyáltalán mit jelentene az annektálás a gyakorlatban, és mit adnak a képlethez az Izrael felé hajló Öböl-államok?

Miközben a világ figyelme Trump és Netanjahu találkozója nyomán a gázai rendezésre összpontosul, a felek közötti konfliktus valódi forrópontja Júdea és Szamária (a Nyugati part). Bár itt a zsidók és a palesztinok is rég letettek a „jogszerű” érdekérvényesítésről és kész tényeket teremtő földszerzésbe kezdtek (amely játszmában Amerika, az ENSZ és az EU is megtette tétjeit), újra fókuszba kerül a zsidó őshaza ügye.

A bibliai kutatások a bibliakritika és a materialista tudomány térnyerése idején is folytatódtak, és egyre egységesebb, megalapozottabb eredményeket produkáltak. Ezek egytől egyig azt erősítik meg, hogy a jelenlegi világkorszak a végéhez közeledik: az emberiség sabbatja már a küszöbön áll.

A reformáció nem csupán a keresztény tanítás és hitélet megújítását tűzte ki célul, hanem az írásmagyarázat és a bibliai időszámítás terén is újításokat hozott. E folyamat sem volt azonban mentes akár okkult befolyásoktól, akár birodalmi szemlélettől vagy a tudomány földhözragadtságától.

Míg a kora középkor egyházatyái mindent megtettek, hogy a rendelkezésükre álló ismereteik alapján megalkossák a világ történetének kronológiáját, az ezredforduló utáni középkori tudósok inkább egyes birodalmi érdekeknek rendelték alá az időszámítást és történetírást. Ha hozzáadjuk ehhez a misztikus eszkatológiák elszaporodását, rájövünk, hogy a reformációnak volt mit helyére tennie.