Trumpot majdnem fejbe lőtték, megbukott az Aszad-rezsim, Magyar Péter pedig teljesen átrendezte a hazai belpolitikát. Felsorolni sem lehet, mennyi minden történt idén, ami átrajzolta a nagyhatalmi és politikai erőviszonyokat, a hírözönből kiemeltünk néhány olyan trendet, amelyről valóban emlékezetes marad az elmúlt 12 hónap.
Hét kilométerre Jeruzsálemtől, a Júdeai-sivatag széléről jelentkezett be a Hetek stúdiójába egy ifjú messiáshívő zsidó családapa, ifjúsági lelkész és modern zsoltáros, kinek dalai mára milliók hitét, reménységét erősítik világszerte. Shilo Ben Hodot gyökereiről, inspirációiról, a háborúról és az ünnepekről kérdeztük.
Miközben világszerte ünneplik a saját népét nyomorgató Aszad-rezsim bukását, az árnyékból most egy olyan karizmatikus iszlamista lépett elő, aki rendkívül kifinomultan próbálja meggyőzni a nyugati közvéleményt arról, hogy fogadják el őt Szíria új vezetőjének. Szakértők szerint azonban mindez csupán szemfényvesztés: a dzsihadisták új generációjának tudatos stratégiája.
Fényes nappal, a nyílt utcán végezték ki a múlt héten szerdán a UnitedHealth Group ügyvezetőjét, Brian Thompsont egy manhattani hotel előtt. A tettest azóta elfogták, viszont a hírek alatti kommentek alapján a köznép szinte modern Robin Hoodként tekint a gyilkosra, és úgy gondolják, hogy Thompson megérdemelte, amit kapott.
Röviddel azután, hogy az iszlamista lázadók hirtelen bevették Aleppót, és megdöntötték Bassár al-Aszad rendszerét, a város erősen megfogyatkozott keresztény közösségének tagjai ismét azon tűnődnek, milyen jövő vár rájuk Szíriában.
A grúzoknál színes forradalom van kibontakozóban, a szíreknél hosszú évek után kiújult a polgárháború, a Távol-Keleten pedig 44 éve most először, teljesen abszurd módon hadiállapotot hirdetett ki a dél-koreai elnök, majd ráküldte az ejtőernyős katonákat a parlamenti ellenzékre. Mindez egyetlen hét leforgása alatt. Valami itt nem stimmel.
Ritkán esik szó az Ukrajnában zajló háború mögött meghúzódó gazdasági érdekekről, amelyek egyrészt az ország természeti erőforrásaiért zajló harccal, másrészt a konfliktus jelenlegi szakaszának lezárulása utáni újjáépítés finanszírozásával állnak kapcsolatban.
Miben áll az élet értéke? Értelmetlenné válik-e az élet azzal, hogy fájdalommal, szenvedéssel jár? Kellemes szabadulás, vidám dolog-e a halál? Ezeket a dilemmákat járták körül azok a brit képviselők, akik végül első olvasatban az asszisztált öngyilkosság törvény mellett szavaztak.
Rendőrállam, újbeszél, gondolatrendőrség, Orwell és Kafka világa köszön vissza egyre többször az online tér kommunikációjára kiterjeszteni kívánt totális kontrollkísérletekben. Választásokat befolyásolnak, ártatlanokat hurcolnak meg, és öncenzúrára kényszerítik a másképp gondolkodókat a gyűlölet elleni harc jegyében.
Hatalmas meglepetéseket hozott az államfőválasztás első fordulója Romániában: a korábban egyértelmű esélyesnek tartott jelölt nem jutott be a második fordulóba, a győztes pedig egy olyan jelölt lett, akinek a népszerűségét sokáig nem is mérték a közvélemény-kutató cégek, mert esélytelennek tartották.
Alig három héttel a november 5-i elnökválasztás után kezd összeállni a második Trump-kormány, amelynek összetétele azt mutatja, hogy túlnyomó többségében új és lojális embereket vesz maga köré az újraválasztott elnök.
Trump földrengésszerű győzelme után egyre többen boncolgatják, mi is vezethetett politikai feltámadásához, és mi volt más a mostani, mint a 2020-as választáson. Nos, a fényes siker egyik megkerülhetetlen tényezője Charlie Kirk.
Pengeélen táncol a háborús helyzet Ukrajnában, több – egymástól független – nemzetközi forrás szerint Vlagyimir Putyin tényleg kész arra, hogy megállapodjon a konfliktus lezárásáról közvetlenül Donald Trumppal, azonban a választásokon nagyarányú vereséget szenvedett, bukott amerikai vezetés döntései megakadályozhatják ezt.
Nemcsak a demokrata párti kampánystratégia omlott össze a tengerentúlon, hanem a német kormány is komoly krízisbe került. A politikai válság hátterében a szakemberek főként a gazdaság helyzetét említik, ami természetesen jelentős kihatással van a költségvetésre is.
Újabb német koalíciós kormány vallott kudarcot, de a jelenlegi helyzetben minden arra mutat, hogy egyetlen párt fog bűnhődni a sikertelen kormányzásért. Ráadásul pont az, amely igyekezett a lejtőn aktívan behúzni a kéziféket, hogy a kudarcos gazdaságpolitika ne taszítsa végleg a szakadékba Németországot.
„Nem vagyok zsidó!” – kiabálta az egyik Maccabi-futballszurkoló, miközben a csőcselék rugdosta a földön. Volt, aki csatornába ugrott, volt, akit tűzijátékkal támadtak meg vagy eszméletlenre vertek. A sokkoló amszterdami zsidóvadászat megmutatta, mi is történik, ha egy nemzet nem veszi komolyan a bevándorlók gyűlölködő szlogenjét: „Globalizáljuk az intifádát!”
Napjainkban kezd körvonalazódni, hogy kik fognak Donald Trump közvetlen munkatársaiként dolgozni az amerikai baloldal okozta károk helyrehozásán. A hírek egymást érik az újabb kinevezésekről, s megmosolyogtató módon a nagy kormányváltási hercehurca során talán Joe Biden a legboldogabb és legfelszabadultabb.
Milliók követték lélegzetvisszafojtva az amerikai elnökválasztás a vártnál gyorsabban szivárgó eredményeit.
Az amerikai elnökválasztások történetében egyetlen alkalommal, utoljára 130 éve fordult elő az, hogy egy újraválasztását elveszítő elnök később vissza tudjon térni a Fehér Házba. Ez a bravúr most Donald Trumpnak sikerült, ráadásul egy szintén történelmileg példátlannak mondható politikai-jogi-média ellenszélben. Ezt még két merényletkísérlet is tetézett, amelyek közül az egyik, a pennsylvaniai Butlerben leadott lövés két centiméterre volt attól, hogy teljesen átírja a választásokat.
Börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, több ízben is megpróbálták eltenni láb alól. Hitlernek bélyegezték, folyamatos karaktergyilkosság folyt ellene a főáramú médiában és a politikai arénában, most mégis nagyot nyert Donald Trump. De vajon hogyan sikerült összehoznia a politikai történelem egyik legnagyobb visszatérését?
