Meditáció és elmélkedés fogalma csak a magyar nyelvben különült el ennyire: mind az eredeti latinban (meditatio), mind például az angolban (meditation) ugyanazt jelenti. Jól mutatja ezt, hogy az angol bibliafordítások, függetlenül attól, hogy katolikus, protestáns, ökumenikus vagy akár neoprotestáns fordítók készítették-e őket, a meditation szóval adják vissza akár Izsák esti elmélkedését (1Mózes 24:63), akár a boldog ember szüntelen gondolkodását a Törvényen (Zsoltárok 1:2).
A Biblia először Izsákról írja azt, hogy elmélkedéssel kereste Istent.
A klasszikus protestáns King James Version húsz helyen használja pozitív értelemben a meditate, meditation szavakat, főként a Zsoltárokban – követve a latin Vulgata fordítást –, de hasonló a helyzet a többi európai nyelvű fordítással is. Az eredetileg latin szó ugyanis pontosan ezt jelenti: elmélkedés – és ennek nyomán az európai nyelvekben sem választható el a két fogalom. Ha tehát nem a magyar nyelv sajátos szóhasználatából indulunk ki, amely a meditációt kizárólag a távol-keleti pszichotechnikával azonosítja, akkor akár beszélhetünk biblikus meditációról is.