A közismert pesszimista mondás: „az ember embernek farkasa” Thomas Hobbestól származik. Az angol filozófus nem pusztán jól hangzó aforizmaként tette ezt a megállapítást: ő valóban úgy gondolta, hogy az ember egyfajta „farkaslény”, akit kizárólag az önző érdekek irányítanak és ezek megvalósítása érdekében kész erőszakot is alkalmazni.
Ezt a negatív képet Hobbes nem valamilyen morális hibának tartotta – számára az erkölcsi jó és a rossz fogalma nem külső, objektív igazságot takar –, hanem egyszerű tényként állapította meg. Olyan tényként, amelyre megoldást kell találni, mert különben a saját érdekeik által vezérelt emberek káoszba és anarchiába döntik, és végül el is pusztítják a világot.
Az angol filozófus válasza erre egy olyan társadalmi szerződés volt, amelynek alapján az emberek egy abszolút hatalommal rendelkező világi vezetőre bízzák azt, hogy óvja meg őket – a „farkaslényeket” – egymástól, és biztosítsa számukra a békét és a jólétet egy szuperállam korlátlan uraként. Ezt a teljhatalmú vezetőt és államát Hobbes egy misztikus bibliai lényről nevezte el, amely leghíresebb művének is a címe lett: Leviatán.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2020.06.05 (XXIV/23)
