A jeruzsálemi Szentély
A jeruzsálemi Szentély épülete három fő részből állt. A legkívül található előcsarnokból nyílott a Szenthely – a Szentély legnagyobb helyisége –, onnan pedig a Szentek Szentje, ez a mindössze kb. 5 x 5 méteres szoba, ahová a főpapnak évente csak egyszer, engesztelés napján szabadott belépnie. Itt állt az Örökkévaló és Izrael szövetségét jelképező frigyláda, amely felett két hatalmas kérub (a prófétai leírások szerint négyarcú szárnyas angyalok) terjesztette ki oltalmazólag szárnyait. A frigyláda egy természetes sziklaképződményen, az ún. "alapkövön" nyugodott. Erről a rabbinikus hagyomány azt tartja, hogy e köré a kő köré építette Isten a világot. A szikla pontos helyéről ma is nagy vita zajlik, egyesek szerint az pontosan a mai Sziklamecset alatt található, mások szerint viszont attól északabbra. E kérdés perdöntő jelentőség? abból a szempontból, hogy hol is állhatott a jeruzsálemi Szentély, illetve a Szentek Szentje. (Az ortodox zsidók azért nem lépnek ma a szentélykörzet, a Haram as-Saríf területére, nehogy véletlenül is rálépjenek a Szentély eme legszentebb területére.)
A Szentély körül több udvar volt található, köztük a nők udvara és a papok udvara is, ahová a pogányoknak tilos volt belépniük. A kb. 30 méter magas előcsarnok előtt állt két hatalmas bronzoszlop, a Jákin és Boáz, előtte pedig a papok mosdására szolgáló medencék és a híres "réztenger", amelyet még Salamon öntetett föníciai mesterekkel. (Ezek már a királyság korában zsákmányul estek az idegen hódítóknak, illetve részben maguk a királyok pusztították el őket.) Az udvaron álló hatalmas áldozati oltáron mutatták be a papok a mindennapi véres áldozatokat. A Szenthelyen – vagyis a Szentély belsejében – a kenyéráldozat arany asztalai és a szintén aranyból készült hétágú gyertyatartók, a menórák álltak, valamint az illatáldozati oltár.
A főpap előkészületei
1998. 10. 03. (II/40)
