Ultraortodox férfiak tiltakoznak egy imádkozó női csoport ellen a jeruzsálemi Siratófalnál.
Börtönnel fenyegetőznek Fotó: Reuters
A két hete megszületett határozat minden eddigi, erre vonatkozó vallási tilalmat
az állampolgári egyenlőség és a nemi egyenjogúság súlyos megsértésének tekint.
A döntés következtében múlt vasárnap mintegy 150 nő – a szokásosnál jóval
nagyobb létszám – ünnepelte a zsidó Szivan hónap kezdetét imával a jeruzsálemi
Siratófalnál. Imájukat hangos szidalmak kísérték a döntést ellenző ortodox hívők,
nők és férfiak részéről. A Legfelsőbb Bíróság határozatának eleget téve a nők
nem viseltek imaszíjakat, és nem vitték magukkal a Tórát a Falhoz. A Falnál
osztogatott röplapjaikon ugyanerre kértek minden újonnan csatlakozót is. Ennek ellenére
civil ruhás rendőröknek kellett megvédeniük őket a kialakult incidensben. Mind a határozattal
egyet nem értő ortodox zsidó nők, mind a férfiak hangosan szidalmazták, többek között
leszbikusoknak nevezték az imádkozókat. Miután elhagyták a Fal előtti imádkozóhelyet,
a rendőrök őrizetbe vettek néhány férfit, akik feltehetően tojásokkal akarták
megdobálni őket.
"Az ítélet hadüzenettel ér fel, amely alapjaiban szándékozik megrendíteni az
ortodox zsidó vallást" – értékelte a Legfelsőbb Bíróság határozatát Meir
Porush, az egyik ultraortodox párt parlamenti képviselője. Az ortodox vallás szerint e
vallási kellékeket nők nem ölthetik magukra, és nem olvashatnak fel a Tórából. Az
ortodoxok szemében ez a Siratófal, a zsidóság legszentebb helyének megszentségtelenítése
lenne.
A bíróság a konzervatív és reformirányzatok kérelmére foglalt állást. Gil Nativ,
a haifai Morija konzervatív közösségének rabbija szerint a zsidó vallás konzervatív
és reform ágaiban a nők a férfiakkal egyenlő jogokkal bírnak. Nincsenek elkülönítve
a zsinagógában, nők is magukra ölthetik a vallási kellékeket, és felkérhetők a Tóra
felolvasásához. "A vallást a modern korhoz kell igazítani. Ha egyszer a nők a polgári
életben kivívták egyenjogúságukat, akkor ezt nekünk a vallási szertartásokban is
el kell fogadnunk. A Tóra parancsolatait megváltoztatni nem lehet, ám a bölcsek
talmudi útmutatásait igenis hozzá lehet, és kell is igazítani a modern kor követelményeihez.
Az ortodoxia ellenkezésének nem vallási, hanem elsősorban politikai és pénzbeli okai
vannak" – jelentette ki a haifai konzervatív rabbi. Az ortodox irányzat már évek
óta küzdelmet folytat a Legfelsőbb Bírósággal, amelyet Izraelben általában a
demokrácia és az emberi jogok védőbástyájának tekintenek.
Az elmúlt években a testület több határozata is vitát váltott ki ortodox vallási körökben.
Így a Legfelsőbb Bíróság a polgári egyenlőség súlyos megsértésének tekintette,
hogy a vallási iskolák, a jesivák növendékei nem teljesítenek katonai szolgálatot.
A határozatok java része a vallási status quo ellen irányul, amely nem törvényen,
hanem konvención alapul. Forrása az ország első miniszterelnökének, Ben Gurionnak a
levele, amely különleges státust és vezető szerepet biztosít az ortodoxiának vallási
ügyekben.
Az ortodox irányzat vezetői most ellenreakcióként olyan törvényeket kezdeményeznek,
amelyekkel igyekeznek megnyírbálni a legfelsőbb bírói fórum hatáskörét. "A bíróság
vallási kérdésekben nem illetékes" – jelentette ki Meir Porush abban a parlamenti
beszédében, amelyben kezdeményezte, hogy a bíróság határozatának értelmében
imalepelben, valamint imaszíjakkal imádkozó nőket hét évig terjedő szabadságvesztéssel
büntessenek a szent hely megszentségtelenítéséért. A törvényjavaslatot 30:22 arányban
elfogadták a kneszszetben. A polgári jogvédők ellentámadásba lendültek: "Khomeinizmus
Izraelben?" – teszi fel a kérdést David Neumann a Jerusalem Post cím? angol nyelv?
izraeli lapban.
De nem eszik olyan forrón a kását. A legfőbb ügyész nemrégiben – formai okokra
hivatkozva – indítványozta, hogy a bíróság tárgyalja újra a kérdést. Valószínűtlen,
hogy a törvény, amelyet a liberális baloldal khomeinizmusként bélyegzett meg, második
és harmadik olvasatban is átmenjen a parlamenten, és így jogerőre emelkedjen. A vita
valószínűleg a kormány politikai nyomására a jelenleg érvényes tradíciók szerint
rendeződik.
Az alapvető probléma azonban megoldatlan marad: Izraelt jogi és politikai dokumentumai
demokratikus és zsidó államként határozzák meg. Hogy e két jelleg külön-külön
mit jelent, és milyen viszonyban áll egymással, eltérő módokon értelmezik az
izraeli társadalomban. A palesztinai arab kisebbség az állam zsidó jellegében
diszkriminatív megkülönböztetést lát, és annak megszüntetéséért küzd. A zsidó
társadalom baloldali része a demokratikus jelleg elsőbbségéért harcol, és a vallási
világot is demokratizálni akarja. Az ortodox vallási irányzatok viszont egyértelműen
Izrael zsidó jellege mellett törnek lándzsát.
Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama. Ám a zsidó nép és Izrael sajátos
helyzete miatt az állam és a vallás összefonódik. Minden zsidónak, ha Izraelben kíván
élni, a letelepedési törvény ezt automatikus jogként garantálja. Azt azonban, hogy
ki a zsidó Izraelben, az ortodox rabbinátus határozza meg. A családi állapotra
vonatkozó ügyekben a zsidó jog alapján a rabbinikus bíróságok határoznak.
Izraelben nincs polgári házasság sem, és a nemzeti-vallási hovatartozást bejegyzik a
személyi okmányokba.
Ezen a területen az ortodoxiának egyeduralma van, ami nem törvényeken, hanem konvención
alapszik. Bár a judaizmusnak – még az ortodoxián belül is – különféle irányzatai
vannak, Izraelben csak az ortodoxiának vannak jogai. A neológ konzervativizmus és a
reformista irányzatok nem hivatalosak Izraelben. Csak az ortodoxia eskethet és temethet,
ő határozza meg, ki a zsidó, és a zsidóságba való betérés is kizárólag ortodox
rítus szerint lehetséges. Ez azt jelenti, hogy bár a zsidó állam nyugati értelemben
véve is demokratikus ország, vallási és a családi állapotra vonatkozó kérdésekben
egyértelműen autokratikus. Ez néha furcsa helyzeteket teremthet. A törvény szerint,
ha valaki Izraelben konzervatív vagy reform rítus szerint válik zsidóvá, azt az
ortodoxia, és ezzel az állam nem fogadja el. Ám ha valaki, tegyük fel, Magyarországon
teszi ugyanazt, száz százalékos zsidóvá válik. Nem kétséges: előbb vagy utóbb a
zsidó államnak ezt a problémát is rendeznie kell.
2000. 06. 17. (IV/25)
