Hetek Univerzum
Pünkösd tegnap és ma
Németh Sándor írása

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

Pünkösd tegnap és ma
Németh Sándor írása
Németh Sándor / Hit és értékek
2000. 06. 10.
Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe. A második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepre – melynek konkrét időpontját mindig az ötvennapos kalkulációval határozták meg (az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni napon) – nemcsak Júdeából, Szamáriából, Galileából, hanem az akkori világ zsidó diaszpórájának jelentősebb közösségeiből is érkeztek zarándokok Dávid városába, Jeruzsálembe, hogy ilyen formában is kifejezzék a Mindenható személye iránti feltétlen tiszteletüket. (2000. 06. 10.) 

A rendszerint május végén vagy június elején megtartott ünnepet a héber Szentírás három különböző néven említi. A sávuót, a hetek ünnepe (chág hássávuót) mellett a jóm hábbikkurim (Mózes 4. könyve 28,26), azaz az első zsengék napja elnevezés a nyári búzatermés első zsengéjének a templomban bemutatott áldozatára utalt.

Így a sávuót a nyári búzaaratás kezdetét is jelentette.

A harmadik név a chág hákkácir, azaz az aratás ünnepe (Mózes 2. könyve 23,16) pedig arra utalt, hogy pünkösd volt a nyári aratási idény hivatalos kezdete.

Görög nyelven a sávuótot pentekosztének nevezték (amelyből a magyar pünkösd kifejezés is származik), ami arra utalt, hogy az első zsengék utáni ötvenedik napon került sor e nagy jelentőségű zarándokünnep megtartására.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Kapcsolódó anyagok

Pünkösdkor született az egyház
Kétezer évvel ezelőtt, egy zsidó zarándokünnepen Jeruzsálemben megszületett az egyház, és egy nap alatt egy 120 fős imacsoportból több mint háromezer lelket számláló közösséggé vált. (2020.05.29.)
Hack Márta / Hit és értékek
A pünkösd most is égő és élő megtapasztalás
A pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetve ellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban történő megtapasztalása is. A Szentlélekkel (Szellemmel) ma is be lehet teljesedni, és ha jelenlétét, működését az egyház szolgálata által a Bibliából, mindenekelőtt az Evangéliumból ismert szellemi jelenségek kísérik, akkor legalábbis spirituális szinten a bibliai állítások természetfölötti igazolást nyernek. Persze ezek megtapasztalása során is megmarad mindenkinek a szabadsága arra, hogy elfogadja-e vagy elutasítja a Szentlélek működésének tanúskodását. (2006. 06. 02.)
Németh Sándor / Hit és értékek
Nők a pünkösdi mozgalomban
Bár a korábbi évszázadok nem sok feladatot tartogattak a nők számára a keresztény egyházakban, a jelek szerint ez – legalábbis ami a pünkösdi-karizmatikus felekezeteket illeti – változóban van. A huszadik század elején Aimee Semple McPherson, majd Kathryn Kuhlman világszerte ismert előfutárai voltak a mai igehirdető aszszonyoknak: százezreket szólítottak meg eredményesen az evangélium jó hírével és az isteni gyógyulás üzenetével. Mindkettőjük szolgálatáról elmondható: nemcsak megtanították az embereket arra, hogy higgyenek a csodákban, hanem különleges egyéniségükkel igazi színfoltok voltak a pünkösdi egyházban. Évtizedekig azonban kevesen követték őket ezen az úton. (2000. 06. 24.)
Szabó Ibolya Anna / Hit és értékek
Pünkösd után: a karizmák titkai
Az Újszövetség által a "Szentlélek ajándékainak", "karizmáknak" ("khariszma": "jókedvből vagy könyörületből adott ajándék") nevezett isteni, természetfeletti megnyilvánulások működéséről még az I–II. századból is bőséges adatokkal rendelkezünk. Ezek közé tartozott többek között a prófétálás, a gyógyítás ajándékai, a csodatevő erők működése, a gonosz és tisztátalan szellemek felismerésének, megkülönböztetésének és kiűzésének ajándéka, vagy a nyelvekenszólás. A keresztények közismertek voltak arról, amit Márk evangéliuma szerint Jézus határozott meg ismertetőjegyükként: "Akik hisznek, az én nevemben démonokat űznek, új nyelveken szólnak, betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak." (Mk 16,17–18) (1999. 05. 22.)
Grüll Tibor / Hit és értékek
Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!