– A Csillagok Háborújától a Potter-mániáig, az életmódmagazinok bio-fitnesz-horoszkóp háromszögétől a "vallási salátabárnak" is nevezett, személyre szabott világnézeti egyvelegig számtalan változatban hirdeti magát a New Age gondolatvilága. Valóban új gondolatok, praktikák ezek?
– Teológusként az okokat az ember és a kísértő, más szóval Sátán ősi konfliktusára vezetem vissza. A Sátán a bukott ember világában nagyon sok területen próbál meg teret nyerni. Kezdetektől a legkedvesebb és igen sikeres módszere a mágia, amint ezt a kultúrtörténet is bizonyítja. A kereszténység ezt okkultizmusnak nevezi. Sokan azt vallják, hogy a vallások ősi állapotában egy volt a művészet, valamint a mágia, a zene és a hit. A vallások perifériáin rendszeresen megjelent a mágia, ami szerintem nem vallás, hanem inkább az ember vagy a természet tudatos manipulációja. Ezt a kísértés speciális munkaterületének tartom, hiszen a Sátán a mágián keresztül – még ha minden módon leplezi is – végül is önmagát próbálja meg istenné tenni. A mágiában az ember amellett, hogy a bálványimádás és egyéb politeista, sokistenhívő vallási tévedés részese lesz, elhiszi, hogy saját erejével vagy mágikus, szellemi erők igénybevételével rendkívüli dolgokat érhet el. Ez nem a vallás vagy a hit útja. A mágia és a hit közötti különbség lényege, hogy a mágus a saját hatalmával akar cselekedni, a hívő pedig Istenre hagyatkozik, és Isten erejével cselekszik, Tőle vár mindent.
– Az ezoterikus tömegkultúra fogyasztói ezt aligha gondolják így végig
– A mágia ma – csakúgy, mint az ókorban, a Római Birodalom idején – üzletté vált, piacra dobták. Sok támogatója van, például egyes pszichológiai irányzatok, a pszichoanalízisből kiemelt divatos "lélekvezetési" módszerek. A termékké vált mágia a régi mágikus és mindenkori pogány elemeket ötvözi össze sok más világvallás, így a kereszténység elemeivel is. Ami létrejön: egy gyakorlatilag mágikus világvallás, amelyet a New Age is képvisel. A transzcendencia iránt felszabadult emberi érdeklődést aztán jó reklám- és piaci érzékkel fölözi le az ezoterikusnak nevezett okkult ipar, könyv- és filmgyártás is.
– Miben ütközik a New Age-jelenség a kereszténység alapállításaival?
– A Szentírásból tudjuk, hogy Istennek van parancsa az okkultizmus ellen. Sőt, több is. Izaiás prófétának rengeteg kitétele van például az asztrológia ellen. A New Age a kereszténységgel össze nem egyeztethető hitelemeket hordoz. A fő kifogás az, hogy a mágia a hittel szemben azt állítja, hogy én magam uralkodom és befolyásolok mindent, és ehhez semmi köze se a másik embernek, se Istennek, se a természetnek. Ez totálisan keresztényellenes. A mágia ezen túl totálisan emberellenes, kultúraellenes és személyiségellenes is. A kereszténységgel ellenkezik a reinkarnációba és az asztrológiába vetett hit is, amelyek ennek a világnézetnek fontos elemei.
– A New Age tudatosan igyekszik a kereszténység helyére lépni?
– Igen. Legalábbis kirajzolódnak ilyen világvallási tervek és igények – amelyek nem álmok, mert eléggé radikálisan és nagy sikerrel terjesztik őket. A New Age nagyon sokféle elemből áll össze, de ennek a lényegét – ismét mondom – a mágia adja. Ha például a spiritizmust nézzük, amely számtalan formában újult meg, megállapíthatjuk: a modern természetgyógyászok is nagyrészt spiritiszták. A spiritizmus leginkább a keleti vallásokhoz hasonlít, mivel mindkettő középpontjában szellemek konkrét működése áll. Ez végül mindig odavezet, hogy ezeknek a szellemeknek – démonoknak – a tisztelete, a nekik való hódolat kialakuljon, és itt érhető tetten a kísértőnek a munkája. Ma van egyfajta csalódás a tudományos eredményekkel kapcsolatban: a tudományos korszak nem hozta meg sem a világbékét, sem a jólétnek az egyetemességét, amit a kommunizmus is ígért. A tudományos ígéretekben való csalódásban lényeges szerepet játszik a kommunista ígéretekben való csalódás. És létezik a kereszténységben való csalódás is, amelynek a mozgatórugója egy általános és mindig megújuló keresztényellenes támadás. Ez a szándékolt keresztényellenesség kihasználja a keresztények által elkövetett hibákat és hiányosságokat. Ez öltött testet a felvilágosodásban, és ez hozta el a XX. század válságkorszakaiban, például a 30-as években az okkultizmus iránti érdeklődést.
– Egyes kutatók a fajelméletek kialakulásában, sőt még Adolf Hitler pályafutásában is fontos szerepet tulajdonítanak az okkult eszméknek. Reálisak ezek a felvetések?
– Teljesen. Ma nemcsak szélsőséges, de józanabbnak tartott kutatók is kezdik feltárni azt, hogy nemcsak a nácizmus kibontakozásakor, hanem a német világban már az 1910-es években messzeható következményei voltak a Grál-mítosszal kapcsolatos okkult érdeklődésnek. Sőt, ha nem botránkoztatom meg ezzel, visszavezethető ez még Richard Wagner köreire is, amelyek a germán nemzeti-népi kutatás, öntudat és mitológiai érdeklődés felkeltése valóban a pogányság felé hajtott nagy tömegeket. A germán múlt iránti érdeklődésnek is megvan a mágikus attit?dje. Azok, akik ilyen szemlélettel alakítják ki a fajelméleteket, azokról egyúttal legtöbbször kiderül, hogy okkultisták is. A mágia létrehozza az "önmegváltó" embert, aki valóban az egoizmus csúcsaira képes – gondoljunk csak Hitlerre.
– Az új okkultizmusnak is lehet olyan veszélye, hogy akár szélsőséges politikai mozgalmak alapjává válhat?
– Van olyan kutató, aki ezt világosan kimutatja. Egy olyan új, radikális irányról beszélnek, amely lehet, hogy újra antiszemita lesz, vagy más irányokban is fajgyűlölővé válik, miközben az a nagy reklámszöveg, hogy egységes világ, egységes Föld, egységes Európa, egységes világvallás, egységes béke mindenütt. Magyarországon is mintha mutatkoznának jelek arra, hogy bizonyos okkult érdeklődéssel markánsan rendelkező, vezető értelmiségi körökben szereplő emberek nagyon is nagy elánnal igyekeznek mindezt összekapcsolni egyfajta soviniszta beállítottsággal. Ezt, hála Istennek, nem egyedül én kritizálom: katolikus teológusok, teológiai tanáraink is felfedezték nagy örömömre ennek a veszélyét.
– Mondana erre konkrét példát?
– Több ilyen irányzat is létezik Budapesten, például a Badi Jós Ferenc-féle kör. Ő Jézust perzsa hercegi ivadéknak tartja, és oda jut el, hogy még a magyar korona is gyakorlatilag ennek a perzsa, kvázi-szittya, sőt sumér származású Jézusnak készült. Szerinte ezért van olyan különleges ereje István koronájának. Miközben ez rendkívül nevetségesen tudománytalan, mégis rengetegen érdeklődnek ez iránt. Ebben a Badi Jós Ferenc-féle irányzatban együtt van egy sor olyan elem, amely a New Age-ben máshol is együtt van: az asztrológia, tehát a horoszkópok nagy szerepe, valamint az ókori gnoszticizmus utolsó főirányzatának, a manicheizmusnak a favorizálása. Benne van a magyarság-elméletnek egy szélsőséges és tudománytalan vonulata, amely a sumér származást jelenti, valamint egyfajta "pop-art" nemzeti elhivatottságtudat és a magyar kvázi-messianisztikus tudat fölvillantása is. El lehet gondolkodni azon, hogy ennek lehet olyan továbbfejlődése, amely szélsőséges fajelméletszer? tudatot hoz létre. Persze sok ember a divat miatt érdeklődik ilyen elméletek iránt, és ez még nem jelenti, hogy be is lépett volna ebbe a hitbe vagy felfogásrendszerbe.
– Az utóbbi években a Vatikán is tartózkodóbbnak tűnik. A nyolcvanas évek elején II. János Pál pápa Assisiben még közös ökumenikus szertartást tartott nemcsak világvallások, hanem politeista keleti vallások és törzsi hitek képviselőivel. Ezt a találkozót nem követte folytatás
– Szerintem a Vatikánba is eljutott sok ijedt, aggódó visszajelzés, hogy ezt azért nem lenne szabad
Én hiszem azt, hogy a kezdeményezés jó szándékból fakadhatott, abból a tudatból, hogy végül is Jézus Krisztus az egész emberiség Ura. Ha mi tudjuk, úgymond, hogy ki az Úr, és oda tartozunk, akkor nem érhet bántódás. De az biztos, hogy ez kicsit "izgalmas" volt
– Vannak, akik a fátimai és más helyeken történt Madonna-jelenések kapcsán felvetik, hogy ezekre is ráillenek a New Age jellemzői. Az év elején egy ugandai posztkatolikus csoport Szűz Máriától kapott látomásokra hivatkozva követett el tömeges öngyilkosságot. Ön hová sorolja ezeket a jelenségeket?
– A "magánkinyilatkozásokkal" kapcsolatban a katolikus egyház véleménye az, hogy bárkinek lehet hiteles élménye, de ezt az élményt az egyháznak meg kell vizsgálnia ahhoz, hogy véleményt mondjon róla. Személyesen a medjugorei és más kegyhelyeken azt tapasztaltam, hogy ahol valami hiteles dolog történhetett, ott a zarándokok nagy része megújult a hitében.
– A híradásokból inkább úgy tűnik, hogy a kegyhelyeken kultikus események zajlanak
– Medjugoréban lehet látni egy-két idős nénit, akik a maguk egyszer? módján úgy élik meg a vallásosságukat, hogy az sokak szerint közel áll a bálványimádáshoz. De a nagy többség hite azért itt sem nevezhető bálványimádásnak. Sem az általam megismert kegyhelyek, sem pedig a jelenések egész környezetéből nem látok destruáló vagy primitivitást fokozó hatásokat. Épp ellenkezőleg: Medjugore olyanfajta megtérés helye, amely egészen hasonló bármelyik evangéliumi vagy bibliai alapú megtérés környezetének a hatásához vagy gyümölcseihez. A katolikus karizmatikus megújulásban Medjugore szerepe hallatlan kedvező volt. (Az oldalt szerkesztette Erdei L. Tamás)
2000. 07. 22. (IV/30)
