Paul Kramer, a Nemzetközi Fátima Központ szakértője a Heteknek elmondta:
"Ratzinger bíboros nagyot tévedett", amikor a pápa elleni merénylettel hozta
összefüggésbe a titkot. Kramer atya úgy véli, hogy a pápa közvetlen környezetében
olyan befolyásos tanácsadók vannak, akik minden igyekezetükkel megpróbálják
megakadályozni, hogy a világ megismerhesse az apokaliptikus fátimai üzenetet, holott
szerinte ez "az egyház legfontosabb célja". Kramer példaértékűnek nevezte a
magyar kormány törekvését, hogy minden állami eszközt megad a szűzanya iránti
tisztelet erősítéséhez. Bár a "fátimai evangelizáció" konzervatív és a
többi keresztény irányzatot mereven elutasító programját Rómában sokan –
elsősorban a II. vatikáni zsinat eredményeit védelmezők – fenntartással kezelik, a
magyarországi katolikus egyházat a tradicionalista katolikus mozgalom egyik
példaképének tekinti – derült ki Kramer atya szavaiból.
Az elmúlt évtizedekben a tradicionalista katolikus eszkatológia fontos elemének
számított a harmadik fátimai titok. (Hetek 2000. július 1., A hódító asszony titka) Most, hogy a
Vatikán gyakorlatilag egy jámbor kisgyermek látomásává minősítette vissza a
régóta találgatott üzenetet, érthető e körök csalódottsága. Összekeverve ezt a
vatikáni bürokrácia iránti mély gyanakvással, nem csoda, ha a katolikus
összeesküvési elméletek az utóbbi hetekben újabb titokzatos elemekkel bővültek.
A Fátimai Központ 1978-ban jött létre. Elnöke egy olasz pap, Nicholas Gruner atya. A
szervezet teljes neve: Nemzetközi Fátima Rózsafüzér Misszió (angolul: "crusade"
– aligha véletlenül: ugyanezt a fogalmat használják a protestáns evangélisták is
a missziós hadjárataikra). A Fátima Központ interneten közzétett ismertetője azt
állítja, hogy összesen ötmillió támogatóval rendelkeznek. Küldetésük célja a
Fátimai Miasszonyunk Üzenete iránti érdeklődés és tisztelet világméretű
népszerűsítése. 1980-ban II. János Pál pápa támogatásáról biztosította Gruner
atyát, és kijelentette: Fátima üzenete az egész világnak szól, ami ma időszer?bb
és sürgetőbb, mint bármikor.
A Fátima Központ 190 országban sugároz rádióműsorokat és TV-programokat. A
szervezet működését több mint 400 püspök támogatta írásban, azonban – amint az
internetes ismertető fogalmaz – a "vatikáni bürokrácián belül működő egyes
radikális modernista körök" akadályozni igyekeznek munkájukat, azzal a céllal,
hogy a "fátimai üzenetet a katolikus történelem lábjegyzetévé degradálják",
holott az "Egek Királynője Üzenetének hirdetése az Egyház első számú
feladata". A Fátimai Központ 1995-ben az egyik nagy olasz napilapban, az Il
Messaggeróban nyílt levelet tett közzé több püspök aláírásával a pápához,
amelyben "csalással és hazugsággal" vádolják meg az ellenük lejárató kampányt
folytató vatikáni bürokratákat.
Nicholas Gruner azt vallja, hogy a világbéke feltétele továbbra is Oroszország
odaszentelése Mária Szeplőtelen Szívének. Úgy véli azonban, hogy ezt a célt a
korábban Casaroli bíboros, ma Sodano bíboros által vezetett vatikáni adminisztráció
"elárulta, amikor szövetséget kötött Mihail Gorbacsovval". A kiegyezésen
alapuló vatikáni Ostpolitik ("keleti politika") gyümölcsei a Fátimai Központ és
más tradicionalista katolikus szervezetek szerint nyilvánvalóak: a kelet-európai
rendszerváltás – a vatikáni propaganda ellenére – nem hozta el a fátimai üzenet
megvalósulását. A kommunizmus valójában nem bukott meg: Oroszországot továbbra is
ateista exkommunisták és tisztára mosott KGB-ügynökök vezetik, az orosz társadalom
állapota rosszabb, mint tíz éve – állítják. Szerintük az is a "szűzanya
nyilvános megalázása" volt a vatikáni modernisták részéről, amikor június
végén, csupán egy nappal azt követően, hogy Ratzinger bíboros bemutatta a fátimai
harmadik titok hivatalos változatát, a Vatikán ünnepélyesen fogadta Gorbacsovot.
A Fátima Központ most közzétett nyilatkozatában vitatja azt is, hogy a Vatikán
által nyilvánosságra hozott szöveg a harmadik fátimai titok teljes szövegét
tartalmazza. (Fenntartásaikról lásd alábbi interjúnkat a Nicholas Gruner
megbízásából lapunknak nyilatkozó Paul Kramer Fátima-szakértővel.)
Gruner atya a bejelentést megelőző több "különös körülményre" is felhívta a
figyelmet. Szerinte II. János Pál fátimai útját a vatikáni vezetők – élükön a
tradicionalisták által fő eretneknek tartott Hans Küng svájci teológus
támogatójának tekintett Sodano bíborossal – többször megpróbálták
megakadályozni.
1999 őszén még azt hozták nyilvánosságra Rómában, hogy a két pásztorgyermek
boldoggá avatására 2000 áprilisában a Vatikánban kerül sor. A portugál sajtóban
megjelent hírek szerint a pápa különmegbízottjai útján közvetlenül szervezte meg
utazását, kész tények elé állítva a Szentszéket. A vatikáni bürokraták a titok
közzétételére sem számítottak, amit Gruner szerint az is bizonyít, hogy a
kommentár nem volt kész a fátimai bejelentés idejére. Annyit azonban sikerült
elérnie Sodanónak, hogy a bejelentést nem a pápa tette meg Fátimában – ő csak a
kezével inthetett beleegyezésül –, hanem az államtitkár olvasta fel egy
kiválasztott részletét.
A katolikus tradicionalista mozgalom az "elhajlás" fő felelősének a II. vatikáni
zsinatot tartja. Egyik képviselőjük, Silvio Oddi olasz érsek egy interjúban
felidézte, hogy VI. Pál pápa – aki olvasta a harmadik fátimai titkot – 1968-ban
aggódva szólt az Egyház "önfelszámolásáról", ami Oddi szerint a zsinattal
kezdődött. A XX. századi egyháztörténelem egyik mérföldkövének tartott eseményt
ugyan az érsek szerint is "jó célokkal" hívták össze, ám a reformok okozta
fellazulás súlyos veszteséget okozott az egyháznak: 80 ezer pap hagyta ott
hivatását.
VI. Pál egy 1972-ben megjelent homíliájában még borúlátóbban fogalmazott: "Úgy
hittük, hogy a zsinat után a napfény napja fog elérkezni az egyház számára. De
ehelyett a felhők, a viharok és a homály napja jött el. (
) Hogyan történt ez?
Valamilyen rejtélyes, vagy nem is olyan rejtélyes résen át a Sátán füstje bejutott
az Isten templomába." Ezt a pápai utalást Silvio Oddi összefüggésbe hozza a
katolikus egyházon belül kialakult aposztáziával, amelyről a harmadik fátimai titok
elhallgatott része is beszél.
Interjúnk: "Az egész világ katolikus lesz"
2000. 07. 08. (IV/28)
