Az internetes szextől való megszállottság megdöbbentő számadatokat produkál. A
felmérések azt mutatják, hogy a keresőprogramokba bebillentyűzött kulcsszavak közül
magasan a "szex" vezeti a listát. 1998 márciusában százezer pornográf honlapot
regisztráltak a világhálón, hozzáfűzve, hogy ez a szám minimum napi kétszázzal
(!) gyarapszik. A mára az egymilliós küszöböt is messze átlépő számú honlapot
hetente huszonötmillióan látogatják csak az Egyesült Államokban a Sexual Recovery
Institue (Szexuális Helyreállítási Intézet) adatai szerint. (A látogatók száma világszinten
jóval a százmillió fölött van.) Arra is rámutatnak továbbá, hogy az összes honlap
hatvan százaléka szexuális tartalmú. Jelenleg a világon a legértékesebbnek tartott
weboldal címe: sex.com, melynek jogáért a közelmúltban 250 millió dollárt ajánlottak
fel.
Ha belegondolunk, hogy tíz évvel ezelőtt a kiberpornó még gyakorlatilag ismeretlen
jelenség volt, feltétlenül el kell gondolkodnunk azon, mi lehet a mozgatórugója ennek
az elképesztő robbanásnak. Az internet-pornográfia "előnyeit" az alábbiakban
szokták összefoglalni: 1) Olcsó: a fogyasztó szinte ingyen jut hozzá a mozgó- és állóképek
millióihoz. 2) Kényelmes: az áruk napi huszonnégy órában a kíváncsi vagy már függő
személy otthonában (irodájában) állnak rendelkezésre. 3) Diszkrét: a felhasználó
személyazonosságának feltárása nélkül juthat hozzá az anyaghoz. A lebukás esélye
minimális. 4) Látszólag veszélytelen: nem kell félni sem AIDS-től, sem egyéb nemi
betegségektől, sem esetleges nem kívánt terhességtől, sem egyéb atrocitásoktól (a
közelmúltban hazánkban is sok szó esett a prostituált-gyilkosságokkal kapcsolatosan
arról, milyen veszélyek leselkednek mindkét "szobára menő" félre).
Lelkészek a pornográfia hálójában
Nem csoda, hogy mindezen "előnyök" sok olyan új fogyasztót csábítanak el,
akiket addig vallási meggyőződésük, felekezeti hovatartozásuk, pozíciójuk vagy
legalábbis a lelepleződéstől való félelem arra ösztönzött, hogy felvegyék a
harcot ilyen jelleg? gerjedelmeikkel szemben. A Charisma cím? keresztény magazin megszólaltatta
a kérdés szakértőjét, Anthony Payne professzort, aki szerint "a kiberpornó világában
kíváncsiskodó tipikus keresztény harminc és ötvenöt év közötti férfi nős,
gyermekei vannak, tanult, jól képzett, magas életszínvonalon él, és leggyakrabban a
természettudományok, a gyógyászat, a kereskedelem, a jog és az egyházi szolgálat
(!) területén tevékenykedik".
Új-Mexikó állam kormányzatának egy magát kereszténynek valló tisztviselőjét
elbocsátották állásából, mert munkahelyi komputerét pornóhonlapok látogatására
használta. A Harward Egyetem Hittudományi Karának dékánját ugyancsak elmozdították
tiszteletbeli pozíciójából, miután a számítógépét karbantartó személyzet
meztelen nőket ábrázoló képeket talált az általa tárolt dokumentumok között. A
floridai Tampa város egyik gyülekezetének pásztoráról, Steve Fetrowról is kiderült,
hogy az internetes szex rabja, ezért el kellett búcsúznia a lelkészi munkától.
Az ő története azért is igen tanulságos, mert rámutat arra a mind szélesebb körben
emlegetett tényre, hogy a szexfüggőség kialakulása ugyanazt a sémát követi, mint a
drogtól, alkoholtól való dependencia: könnyű, ártatlan szórakozás ígéretével
kezdődik, de az áldozat hamarosan azt tapasztalja, hogy nincs kiút. Steve Fetrow
elmondta, hogy küzdelme a pornográfiával már jó tíz évvel azelőtt elkezdődött.
Az internet ígérte diszkréció csupán arra volt jó, hogy beadja a derekát, és
kompromisszumot kössön. A probléma gyökere az ő esetében is – mint mindig – a
szeretet és az elfogadottság iránti felfokozott igény volt, amelyet minden esetben
negatív gyermekkori élmények, sőt magzatkorban elszenvedett elutasítás alapoznak
meg. Steve még 1987-ben talált egy pornólapokkal teli dobozt az utcán barátjával. Bár
a dobozt tartalmával együtt a kukába dobták, este mindketten egymás tudta nélkül
visszalopakodtak, kibányászták a magazinokat a szemétből, és belekíváncsiskodtak.
Így vette kezdetét az a folyamat, amely csuszamlós lejtőként, ördögi spirálként
egyre lejjebb és lejjebb sodorta áldozatát.
Steve eleinte csak alkalomszerűen kukucskált bele pornográf anyagokba, majd megnősült,
azután egy nagy gyülekezet ifjúsági pásztoraként kezdett tevékenykedni. Házassági
problémáival tanácsadóhoz fordult, aki úgy vélte, a problémák gyökere a házaspár
sivár házaséletében keresendő, ezért az ifjú lelkésznek "szexterápiás" videókat
mutogatott. "Azok a képek valósággal beleégtek az elmémbe" – vallja Steve.
Ezzel nála is beindultak azok a pavlovi reflexek, amelyekről a Men\'s Health (Férfiak
egészsége) cím? lap is írt nemrég: "Az internet-szex függőségében szenvedő áldozatoknak
elég egy bekapcsolatlan komputerképernyőt vagy egyen-drapp billentyűsort
megpillantaniuk ahhoz, hogy egyre fokozódó szexuális inger és várakozás uralkodjon
el rajtuk, amely semmilyen más módon nem levezethető."
Steve keménypornó-kazettákat kezdett kölcsönözni, de mivel félt a lelepleződéstől,
inkább egy távolabbi üzletben megvásárolta, majd "használat után" eldobta az
ilyen jelleg? kiadványokat. A benne felhalmozódó feszültség nagy mértékben enyhült,
mikor a pornográf weboldalak anonimitást és veszélytelenséget ígértek. Egy idő után
azonban mindkét ígéretben csalódnia kellett. Nemcsak lebukott és nyilvánosan megszégyenült,
hanem állását és környezete megbecsülését is elvesztette. Ott találta magát egy
kibicsaklott házasságban, olyan súlyos érzelmi és kommunikációs problémákkal,
amelyek sokszorosan meghaladták kezdeti házassági gondjai mértékét, és amelyekből
helyreállni jóval nehezebb és költségesebb folyamat volt, mint mondjuk egy szifiliszből.
Ennyit a kiberpornó veszélytelenségéről.
Steve segítséget kért és kapott, helyreállt, és ma tanácsadóként segít szexuális
függőségbe esett férfiaknak. De sajnos nem minden történet ér véget happy enddel.
Kóser szex
A pornográfia veszélyeiről már régóta értekeznek a szakemberek. Elsősorban arra
hivatkoznak, hogy a szexuális érintkezés legalább annyira lelki, mint fizikai jellegű.
Ezért ajánlják a monogám házasságot, hiszen a lelki intimitás, megismerés csak
ebben a viszonylatban értelmezhető. A pornográfia ezért lelki kiégéshez, önző, követelőző
szexuális és érzelmi magatartáshoz, szélsőséges individualizmushoz vezet.
Shmuley Boteach rabbi Kosher szex című, nagy siker? könyvében többek között arra a
veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a házasság és házasélet intimitását a
judaizmus felfogása szerint alapjaiban sérti, ha a házasfelek aktus közben más személyre
gondolnak, már pedig ez egy pornófüggő személy esetén kikerülhetetlen. Az American
Psychologist cím? szaklap 1983 februári számában beszámol azokról a klinikai kutatásokról,
amelyek bebizonyították, hogy a pornográfiára is igaz az a reklámszakmában már rég
jól ismert tény, hogy az erős kívánságot kiváltó képek vegyileg kódolt
lenyomatokat hagynak az agyban, amelyek nem, vagy csak nehezen törlődnek ki. Berögződésükhöz
viszont elég egy másodperc törtrészét (háromtized másodpercet) kitevő felvillanás
is. Ezt figyelembe véve sokak szerint a pornográfia általában igen nagy veszélybe
sodorta a férfi nemet és az emberiséget, hiszen ma már az üdítőitaltól a szoptatáson
és anyaságon át egészen az autókig mindent meztelen női (illetve a melegekre is
gondolva férfi) testek kíséretében reklámoznak, a Magyarországon úton-útfélen
felbukkanó prostituálthadról már nem is beszélve.
Boteach rabbi elítélő hangnemben ír arról a nagyon elterjedt szokásról is, hogy a házaspár
pornográf képek, illetve kazetták segítségével hozza magát a házasélethez
megfelelő izgalmi állapotba. A rabbi ezt a magatartást lelki házasságtörésnek bélyegzi,
és felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a képernyőkön mutogatott tökéletes
(vagy a különféle trükkök segítségével tökéletesnek látszó) testek látványa
okozta elvárásnak leggyakrabban nem felel meg a konkrét házastárs, ami további válságok
forrásául szolgálhat.
Jézus véleménye
A keresztény szerzők emlékeztetnek arra, hogy ez a judaista álláspont szinte szóról
szóra megegyezik Jézus Krisztus szavaival, aki a Hegyi Beszédben így nyilatkozott: "Hallottátok,
hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom nektek, hogy
valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az
ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el
magadtól, mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész
tested a gyehennára vettessék." (Máté evangéliuma 5,27-29)
Mind a zsidó, mind a keresztény hit erkölcsi fundamentuma a Tízparancsolat, amelyből
kettő is (a 7. és a 10.) foglalkozik a témával, és tiltja mind a házasságtörést,
mind a házasságon kívüli szexet, valamint más feleségének kívánását. Az Ó- és
az Újszövetség egyike sem tiltja viszont a saját házastársban való gyönyörködést,
sőt azt úgymond "kötelezővé" teszi. A megfelelő szexterápia tehát a Szentírás
értelmében az, ha az egyedülállók "nem keltik fel a szerelmet" idő előtt (Énekek
éneke 3,5), a házasok pedig – Pál apostol szavaival – "nem fosztják meg egymást"
(Korinthoszbeliekhez írt 1. levél 7,2–5) a házasélet romantikus élményétől, sőt
tudatosan és kölcsönösen építik az együttlétek intimitását és a bizalmas, bensőséges
lelki kapcsolatot. Az internetes szexfüggőség keresztény tanácsadói mind azon az állásponton
vannak, hogy a kiberszex személytelensége csak még tovább mélyíti a pornográfia
romboló hatását, ezért a megoldást kizárólag a hitbeli-szellemi megújulásban, az
őszinte megtérésben, a világkép Szentírás általi megújításában, valamint a
bibliai házasságmodellhez és a szexről alkotott bibliai felfogáshoz való visszatérésben
látják. Semmiképpen nem tanácsolják, hogy a félelem vagy a szégyen bárkit is
visszatartson a szakszer? segítségnyújtás igénylésétől és elfogadásától.
Ahogy a drogfüggőségből, úgy ebből a megrögzöttségből is csak szakemberek,
lelkipásztorok, képzett tanácsadók közreműködésével, az ima és a hit segítségével
lehet az érintett keresztényeknek sikeresen megszabadulniuk.
Gyermekpornográfia
A Concerned Women for America ("Amerikáért Aggódó Nők" – CWA) elnevezés?
keresztény nőmozgalom összeállított egy listát a szexfüggőségben élő férj körüli
árulkodó jelekről, és ezen a nőkkel és a szexszel kapcsolatos vulgáris kifejezéseken,
az el-elkalandozó tekinteten, illetve a szexuális tartalmú képek, filmek nézegetésén
kívül olyan címszavak is szerepelnek, mint zárkózottság, önző szeszélyek és hóbortok,
titokzatos viselkedés, valamint szenvtelen, érzelmileg közömbös magatartás. A lista
egyik leginkább elgondolkodtató pontja így szól: "Van-e olyan személy a férj családjában,
aki rendszeresen nézeget pornómagazinokat vagy -filmeket?" Ez a kérdés arra hívja
fel a figyelmet, hogy a pornográfiára való hajlam örökölhető – persze nem
genetikailag, hanem lelkileg, illetve szociálisan.
Steve Gallagher, aki maga is szexfüggőségben élt egykor, de sikerült felülkerekednie
ezen, 1990 óta vesz részt az általa alapított PLM (Pure Life Ministries – Tiszta Élet
Szolgálat) munkájában, ahol bentlakásos rendszerben segítenek szexfüggő embereknek
leszokni. Ahogy Gallagher elmondja, minden áldozatnál megfigyelhető egy közös pont:
vagy az illető apja is szexfüggő volt, vagy kiskorában molesztálták, illetve
valamilyen módon közvetlen kapcsolatba került a pornográfiával.
A pornográfia legfőbb áldozatai ugyanis mindig a gyermekek, akár közvetett, akár közvetlen
módon. A közvetett mód a családok szétesése. A szexuális függőség ugyanis
ugyanolyan kifejlődés? és ugyanolyan következményekkel jár, mint a drog. Szakértők
az erotikus reklámokat, filmrészleteket, magazinokat (mint például a Playboy) az úgynevezett
"kapudrogokkal" állítják párhuzamba. Ahogy egy marihuánás cigaretta elszívása
vagy Extasy tabletta lenyelése során és után senkinek nem jut eszébe, sőt el sem
hiszi, hogy valaha is függővé válhat, mégis sokan egy-két hónap leforgása alatt
masszív heroinistákká züllenek, úgy a "lágy pornó" is sokaknál nyit kaput a
keményebb m?faj felé.
Dr. Victor Cline amerikai pszichológus mintegy háromszáz szexfüggő (kilencvenhat százalékuk
férfi) kezelése után arra a következtetésre jutott, hogy a pornográfiában való részvétel
négy egymást követő lépcsőre osztható, ahol csak az első fázist jelenti a rászokás.
Ezt követi a drogfüggőségből is jól ismert fokozódási szakasz, ahol az áldozat
egyre többet akar, mert az addigi adag már unalmassá vált, és már nem hozza meg a
kezdetben oly vonzó mámort. A következő lépés az érzéketlenné válás. Ekkor az
illető számára már az is normálissá válik, amiről kezdetben határozottan úgy
gondolkodott, hogy ő oda soha nem fog eljutni. Lassan magáévá teszi azt a téveszmét,
hogy valójában "mindenki ezt csinálja".
A végső fázist itt is a tettek mezeje jelenti, amikor a függő személy elkezdi gátlástalanul
átadni magát a legperverzebb vágyaknak: exhibicionizmusnak, csoportos szexnek, nemi erőszaknak,
gyermekek molesztálásának, vérfertőzésnek, prostituáltakkal, saját neműekkel,
gyermekekkel, állatokkal való fajtalankodásnak, szado-mazochizmusnak stb. A listát a
kiberpornó olyan hi-tech lehetőségekkel egészíti ki, mint az élő kétirányú videó
és a legkülönfélébb interaktív elemek.
A pornó talán legmegdöbbentőbb perverziója az, hogy a függő férfiak előszeretettel
kényszerítik ferde hajlamaikat házastársukra, gyermekeikre. Ezeket a kifacsarodott erkölcs?
aktusokat gyakran lefotózzák vagy videón rögzítik. A CWA kutatásai szerint a pornótermékek
gyakran a közhiedelemmel ellentétben nem "professzionális" szerepelők alakításai,
hanem ilyen, a szereplők tudta, vagy hozzájárulása nélküli anyagokból készülnek.
A hetvenes évek egyik nagy pornócsillaga, Linda Lovelace Marchiano például úgy került
be az iparágba, hogy akkori férje, Charles Trainor fegyverekkel, veréssel, lelki
terrorral kényszerítette. "Aki azt a filmet (amellyel pornósztárként ismertté vált)
megnézi, tanúja lehet, amint engem megerőszakolnak" – vallja Marchiano önéletrajzában.
Sokak szerint az efféle kényszerek és az ezekhez kapcsolódó szégyen, bűntudat, félelem,
megaláztatás, a nők és gyermekek zsarolása alkotja a pornóipar gerincét.
Pedofilek Paradicsoma
Itt érkeztünk el a pornográfia gyermekekre kifejtett közvetlen veszélyes hatásához,
amely elsősorban a pedofilek tevékenységében ölt testet. A különféle pedofíl
mozgalmak (mint például a NAMBLA) azzal érvelnek és kampányolnak, hogy a gyermekeknek
is "joguk van" a szexhez. A CWA adatai szerint minden harmadik amerikai lányt és
minden hetedik fiút szexuálisan molesztálnak tizennyolc éves kora előtt. A nemi erőszakok
huszonkilenc százalékát tizenegy év alatti gyermekeken követik el. A gyermekmolesztálások
huszonkét-huszonhárom százalékának nyolc év alattiak esnek áldozatul. Egy átlagos
pedofíl gyermekmolesztáló élete során 360–380 kiskorút zaklat szexuálisan.
Számtalan gyermeket szülők, mostohák, rokonok, gyermekvigyázók, tanárok kényszerítenek
szexuális perverziókra, és az erről készült felvételeket értékesítik. A kényszerítő
eszközök skálája igen széles, a gyermekek lelkében hagyott nyomok pedig még mélyebbek.
Egy Jackie álnevet használó hölgy, aki tinédzser korában belépett a Playboy-nyuszik
sorába, és nyolc éven át élt így, később elmondta, hogy húsz évébe telt, mire a
pornó okozta nyomokat sikerült kitörölnie lelkéből. Nála ez az életstílus öngyilkos
hajlamokhoz vezetett, és szerinte a Playboy-életfilozófia nagyban hozzájárul a nemi
erőszak, a tinédzserterhességek, az abortusz, a kábítószer és a nemi betegségek
terjedéséhez.
A pedofilek gyakran (a CWA szerint 80-90 százalékban) használják a gyermekek számára
újszerűnek és gyakran érdekesnek ható pornográf termékeket gonosz akcióik előkészítésében,
illetve kivitelezésében. A Playboy honlapja napi ötmillió "játszótárs" látogatását
regisztrálja. A kibertérben a mai napig semmilyen törvény nem szabályozza a gyermekek
pornográf anyagokhoz való hozzáférését. Ez halálos veszély az ifjúság számára,
hiszen az adatok szerint az USA-ban mintegy 18,8 millió gyermeknek van otthon internet
hozzáférése. A tinédzserek heti átlagban nyolc és fél órát töltenek az
interneten csevegéssel, e-mailezéssel és nézegetéssel, szemben az iskolai munkára
fordított 1,8 órával.
Mindez az internetet a pedofilek Paradicsomává, ideális játszóterévé teszi, ahol játékok
segítségével előbb kapcsolatot teremtenek a kicsikkel, majd személyes találkozókra
igyekeznek rávenni őket. A pedofil weblapok emellett olyan "üzleti titkok" adásvételi
helyeként is szolgálnak, mint például hogyan lehet a személyazonosságot megváltoztatni,
útlevelet hamisítani vagy gyermekeket csempészni.
A National Law Center for Children and Families (Gyermekek és Családok Nemzeti Jogi Központja)
1997-es felmérései értelmében a szexuális jelleg? üzleti vállalkozások körzetében
a nemi, tulajdon elleni, illetve élet elleni és mindenféle egyéb erőszakos bűncselekmények
több száz százalékkal nagyobbak az átlagnál. A pornográfia pártolói rendszeresen
tagadják annak ártalmas voltát. Amennyiben mégis egyértelm? bizonyítékokkal
szembesülnek, rendszerint a szülőkre hárítják a felelősséget, hogy miért nem vigyáznak
a gyermekeikre.
Visszatérve a cikk elején említett négy ponthoz, melyek a virtuális pornó "előnyeit"
foglalják össze, az anonimitás és a veszélytelenség mítoszairól közvetlenül belátható,
hogy nem felelnek meg a valóságnak. Ugyanakkor, ha az elmondottakat mérlegre tesszük,
az is hamar feltűnik, hogy igazából sem olcsóságról, sem kényelmes hozzáférésről
nem beszélhetünk, hiszen ezek a tulajdonságok legfeljebb a rászoktatás kezdeti fázisaira
igazak. De nevezhetőek-e olcsónak az erotikus telefonhívások, a prostituáltak, az
esetleges betegségek kezelési költségei? Hiszen aki ráharap a kiberszex csalijára,
mint láttuk, előbb-utóbb itt köt ki. És vajon mibe kerül egy széttört család, egy
elhagyott házastárs, egy megerőszakolt gyermek? És mennyi, de mennyi kényelmetlenséggel
jár a leleplezés, a hazudozás, a félelem, a tettetés, a tettenérés és (ha egyáltalán
lehetséges) a helyreállás?
A keresztény szakemberek mégis arra ösztönzik mindazokat, akik a pornófüggőség
csapdájába estek, hogy lépjenek ki ebből az ördögi spirálból. A Szentírás által
közvetített minta segítségével nagyon sokan törték már át függőségük szövevényét,
és állították helyre házasságukat és szexuális irányultságukat. A házasság
ugyanis
változtathatatlanul a szex legolcsóbb, legkényelmesebb, legdiszkrétebb, legveszélytelenebb
– és mindenek fölött: egyetlen felhőtlenül, igazán élvezhető formája.