Joseph Ratzinger bíboros a dokumentum bemutatásán. Értetlenül fogadták
Fotó: Reuters
"Krisztusnak csupán egyetlen egyháza létezhet, s ez a katolikus egyházban áll
fenn, melyet Péter utódja, illetve a vele közösségben levő püspökök kormányoznak"
– jelenti ki a Vatikán Hittani Kongregációjának vezetője, Joseph Ratzinger bíboros
által a héten bemutatott, "Jézus Krisztus és az egyház egysége és megváltási
egyetemessége" címet viselő teológiai dokumentum. A II. János Pál pápa által is
jóváhagyott, 36 oldalas nyilatkozat megjegyzi, hogy némely keresztény egyházat ugyan
szoros kötelékek fűznek a katolicizmushoz, még sincsenek vele "tökéletes egységben".
"Krisztus egyháza ezekben az egyházakban is jelen van és működik, jóllehet ezek
nincsenek teljes egységben a katolikus egyházzal, mivel nem fogadják el a pápai tekintély
katolikus tanát, amely tekintéllyel Isten akarata szerint objektíven (a pápa)
rendelkezik, és amelyet az egész egyház felett gyakorol." A nyilatkozat szerint noha
más keresztény egyházaknak vannak ugyan "tökéletlenségeik", még sincsenek
megfosztva a "megváltás misztériumának jelentőségétől és fontosságától",
ám a katolikus egyház az, amely rendelkezik és felruháztatott "a kegyelem és az
igazság teljességével".
A nyilatkozat magabiztos kijelentései nemcsak más egyházak részéről, de magán a
katolikus egyházon belül is éles kritikát váltottak ki. A német Wir sind Kirche nev?
katolikus népmozgalom szóvivője "a reformáció egyházai ellen irányuló hadüzenetnek"
nevezte Ratzinger bíboros irományát. A szóvivő szerint a Krisztus örökségére formált
kizárólagos képviseleti igény a római egyház "megzavarodott öntudatáról" tanúskodik.
A dokumentum kimondja, hogy: "a hit igazsága semmit sem von le az egyháznak a világ más
vallásai iránt érzett őszinte tiszteletéből, ugyanakkor kizárja a vallási
relativizmust, amely ahhoz a hithez vezet, mely szerint az egyik vallás éppen olyan jó,
mint a másik
" "Amennyiben igaz az, hogy más vallások követői is részesedhetnek
az isteni kegyelemben, akkor az is bizonyos, hogy objektíven nézve súlyosan hátrányos
helyzetben vannak azokhoz képest, akik az egyház részeként a megváltás teljességét
élvezhetik."
Jóllehet II. János Pál a vallások közötti párbeszédet 22 éves pápaságának
egyik legfontosabb céljává tette, a dokumentumból viszont az derül ki, hogy a Vatikán
értelmezésében az egyenlőség az egyének "emberi méltóságára" vonatkozik, nem
pedig a vallási tanokra. A dokumentumot bemutató sajtókonferencián Ratzinger bíboros
azt állította, hogy némely teológus "manipulál, illetve túllépi a tolerancia határait",
amikor minden vallást azonos szintre emel. Ratzinger szerint ez nem tükrözi azt, amit
ő "objektív és egyetemleges igazságnak" nevez.
A Német Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Manfred Koch ezen állításokkal
kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mivel a dokumentum egyértelműen elutasítja a különböző
egyházak mint egyenlő felek közötti kapcsolattartás elvét, ezért "a reformáció
nyomán létrejött egyházakkal való elmélyült közösségvállalás legnagyobb akadályát
a római katolikus egyháztan képezi".
A La Stampa cím? lap hasábjain az olaszországi zsidó hitközségek elnöke, Amos
Luzzano abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a dokumentum gátat szabhat a reményteljesen
meginduló zsidó-keresztény párbeszédnek. Luzzano szerint a pápának a jeruzsálemi
Siratófalnál mondott imája egyáltalán nem illeszthető össze sem IX. Pius boldoggá
avatásával, sem pedig a jelenlegi nyilatkozattal. Úgy véli: a katolikus egyház
bizonyos körei meg akarják teremteni annak a feltételeit, hogy a zsidók ne vehessenek
részt a további párbeszédben.
Hans Küng svájci teológus az olasz La Repubblicának adott nyilatkozatában
kijelentette: II. János Pálnak az elmúlt időszakban kinyilvánított "mea culpái"
csak a látszat kedvéért hangzottak el, akárcsak a zsidókkal folytatott párbeszéd
gesztusai. Míg a pápa a világot keresztül-kasul utazva a zsidó, illetve a muzulmán
hitet is érintve a vallási toleranciáról prédikál, a Dominus Iesus viszont azt állítja,
hogy minden hit szülőanyja a katolikus vallás. Küng szerint az antiszemitizmussal vádolt
IX. Pius boldoggá avatása, illetve a mostani dokumentum is arról tanúskodik, hogy a
katolikus egyház szeretné fékezni a XXIII. János és a II. Vatikáni Zsinat által
adott lendületet. A La Repubblica kommentátora úgy véli, ez a dokumentum is csak azt
bizonyítja, hogy a Vatikánon belül nem hivatalosan megkezdődött a pápai utódlásért
folyó küzdelem, melynek az a célja, nehogy a következő pápát kijelölő konklávé
olyan személyt válasszon, aki új reformok bevezetésével ledönti a II. János Pál által
állított korlátokat.
"A keresztények közötti egység hiánya minden kétséget kizáróan seb az egyház
számára", írja a dokumentum, hozzátéve, hogy ez akadályozza "a tökéletes
beteljesedését a történelemben". Ám azt állítani, hogy a keresztény
kinyilatkoztatás más vallások kiegészítője lehet, "ellentétben áll az egyház
hitével". A dokumentum szerint a hivatalos katolikus álláspont átértékelésére azért
volt szükség, hogy "a vallási pluralizmus igazolását célzó relativista teóriákkal",
mint elvekkel, s nem, mint de facto gyakorlattal kelhessen versenyre.
Michael Nazir-Ali, Rochester püspöke a La Repubblicának adott interjújában úgy véli:
a dokumentum érthetetlen és veszélyes törést jelent a katolikus és az anglikán egyház
közötti, immáron harmincéves múltra visszatekintő közeledési folyamatban.
Nazir-Ali sérelmezi, hogy a dokumentum alapján az anglikán nem igaz egyház, továbbá
pedig kijelenti: "az üdvözülés csak Istentől származhat. Isten nagyon könyörületes,
annyira, hogy nemcsak a különféle egyházak keresztényei, hanem a mindenfajta egyházon
kívül állók számára is biztosítja ezt az üdvözülést. Az üdvözülést tehát
nem lehet egyházaink egyikének előjogaként felfogni."
2000. 09. 09. (IV/37)
