A hivatásos holokausztkutatók többsége egyetért abban, hogy az európai zsidóság teljes megsemmisítésére tett náci kísérlet egyedi jelenség a történelemben. Egyedi és sajátosan modern is egyben, hiszen – vallják sokan – a náci holokausztot éppen az iparszerűen elkövetett tömeggyilkosságok különböztetik meg a középkori pogromoktól.

Ezzel szemben a zsidóság története azt mutatja, hogy a "választott nép" teljes elpusztítására történt kísérlet nem a nácik egyedi ötlete, se nem sajátosan 20. századi jelenség volt.

A holokauszt sötét árnya már a kezdet kezdetén ott lebegett a zsidó nép felett. Jákobnak hetven leszármazottja ment József után Egyiptomba, hogy ott átmenetileg otthonra találjon.

József, aki ekkoriban Cofnat Paneakh néven a fáraó utáni második ember volt az országban, elérte az uralkodónál, hogy rokonai a Nílus-delta termékeny keleti részén, Gósenben telepedhessenek le, ahol békésen űzhették pásztorkodó életmódjukat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

A holokauszt tett zsidóvá

„Az emlékezés legfõbb célja az, hogy elkerüljük a múlt megismétlõdését, vagy legalábbis meg­próbáljuk csökkenteni ennek a veszélyét” – vallja a 82 éves holokauszt-túlélõ, dr. Bán Éva.

Makki Marie-Rose / Interjú

hetilap

Szabadulás a gettóból

„A mostani karantén idején egyesek a vészkorszakra asszociálnak, de meg kell, hogy nyugtassam õket: a mai helyzetnek semmi köze sincs a csillagos ház vagy a háború borzalmaihoz, sem ahhoz a fajta halál­félelemhez, amit mi akkor átéltünk.”

Makki Marie-Rose / Háttér

hetilap

Utazás egy fekete lyuk mélyére

75 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadult fel az a náci koncentrációs és haláltábor, amely egyértelműen a zsidóság ellen a nemzetek által elkövetett legnagyobb gonosztett, a teljes kiirtásukat célul kitűző holokauszt szimbólumává vált. Rendhagyó emlékezésként egy virtuális sétára hívjuk az olvasót ennek a fekete lyuknak a mélyére.

Pécsi Tibor / Külföld

hetilap

Vita a nemzeti emlékezetről

Úgy tűnik, sehogy sem akar enyhülni az Izrael és Lengyelország között kialakult feszültség, aminek egyik fő eleme a holokausztvita, azon belül is a lengyelek szerepvállalása a vészkorszakban. Mivel nem kapott szót, a lengyel elnök nem megy el a jeruzsálemi Auschwitz megemlékezésre.

Surjányi Dávid / Külföld