hetilap

Rockszínpadot építenek a kölni dóm előtt. Változó igények Fotó: Reuters

"Szekuláris korban élünk – véli Michael Chandler, a híres canterburyi katedrális érseke. – Az új generációk úgy nőnek fel, hogy semmi spirituális élményben nincs részük." Nagy-Britanniában és Franciaországban például a lakosságnak alig 10 százaléka jár templomba – ha mégis, akkor is csak havonta egyszer teszi. Skandináviában ez az arány még ennél is alacsonyabb: alig éri el a 3 százalékot. Hollandiában az impozáns egyházi épületeket luxus apartmanokká alakítják át, hogy a bevételből a református egyház fedezni tudja költségeit. 

A vallás iránti érdektelenség különösen az Egyesült Államokkal összehasonlítva szembeszökő: míg Európában a lakosságnak alig fele hisz Isten létezésében, az USA-ban 95 százalék az arányuk. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb európai állampolgár értetlenül hallgatja, amint az amerikai politikusok ekként fejezik be beszédüket: "Isten áldja meg Amerikát!" "Amikor ezt hallják, az intellektuális rétegek szája gúnyos mosolyra húzódik – állítja Jonathan Freedland, a londoni Guardian cím? lap rovatvezetője. – Szinte teljességgel elképzelhetetlen, hogy ideát egy miniszterelnök azt mondja: »Isten áldja meg Nagy-Britanniát!«, vagy »Isten áldja meg Svédországot!«" 

Azt azonban nehéz megállapítani, hogy a bevallott istenhit eredményez-e valamilyen különbséget a két kontinens megszokott életstílusában. Jóllehet Amerikában nem ritka a "Szeresd felebarátodat" bibliai parancsot fennhangon hirdető óriási poszter, az erőszak, illetve a bűnözés mégis olyan méreteket ölt, ami még az európaiakat is megdöbbenti, és a korrupció is ugyanúgy burjánzik az Atlanti-óceán túlsó partján, mint az itteni felén. 

Amerikában a tévénéző a távirányítót nyomogatva gyakran bukkanhat vallási, evangéliumi programokra – európai kollégája viszont csak az újvilágból sugárzott teleevangélista műsorokkal találkozhat. A norvég kormány ugyanakkor például tízszer annyit költ a szegényebb országoknak nyújtandó segélyekre, mint az USA. 

Számos kutató ezt azzal magyarázza, hogy az európai kultúrát sokkal inkább a humanizmus határozza meg, semmint a vallási parancsolatok. "Erkölcsi normák tekintetében a hagyomány erejére támaszkodunk – magyarázza Michael Chandler. – Ez azonban egy idő után gyengének bizonyulhat." Sokan úgy vélik, hogy a vallások ilyen mérték? hanyatlása az 1960-as évek erkölcsi forradalmának tudható be. Megint mások úgy gondolják: napjainkra az élet annyira komfortossá vált, hogy "az emberek anélkül is leélhetik az életüket, hogy valaha is szembe kellene nézniük bármiféle fontosabb kérdéssel" – magyarázza a jelenséget Chandler. Szerinte az emberek legfeljebb akkor mennek templomba, ha meghal valakijük. "A tudomány is sok mindent meg tud magyarázni – véli de Graaf. – Sokan ezért veszítik el hitüket, és hagyják el egyházukat. Minél olvasottabbak a szülők, annál valószín?bb, hogy gyermekük hátat fordít az egyháznak." 

Különös, hogy a vallás hanyatlása ellenére az állam és az egyház összefonódása Európa-szerte tolerált jelenség – amit viszont az Egyesült Államok alapító atyáihoz méltóan a mai amerikai közélet is elképzelhetetlennek tart. Az apátia ellenére az európaiak például a mai napig is minden zokszó nélkül fizetik az egyházadót – részben talán azért, hogy ilyen módon is megnyugtassák lelkiismeretüket. Közvélemény-kutatások szintén arról tanúskodnak, hogy a közösségben megélt hitet az emberek saját praktikáikkal, saját módon igyekeznek pótolni. Sokan csak otthon imádkoznak, mások a reggeli csúcsforgalomban, az autójukban. Vannak, akiknél a hit csupán vallásos karácsonyi CD-k hallgatását jelenti, megint másoknál a Vatikán vagy Lourdes felkeresését. 

Jóllehet a kereszténység Európában jelentős hanyatlásnak indult, Afrika és Latin-Amerika most fedezi fel magának. Becslések szerint Afrikában 1988-ban 106 millió katolikus volt, míg egy évtizeddel később már 117 millió. Ugyanez időszak alatt ez a szám Latin-Amerikában 378 millióról 454 millióra emelkedett. 

Miközben a katolikus és más tradicionális egyházak követői elapadnak, más vallások – főleg a keleti hinduizmus vagy a muzulmán vallás – egyre több hívet tudhatnak magukénak ami természetesen nem kis részben a bevándorlók óriási hullámainak tudható be.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek