A Legfelsőbb Bíróság épülete Kabulban. A képen az egyik amerikai vádlott rokonai Fotó: Reuters
A Földön aligha találni olyan országot, amely elmondhatná magáról, hogy neki nem kell megküzdenie a rasszizmus vagy az idegengyűlölet problémájával. Felmérések szerint viszont a leginkább üldözött réteg mégis csak a kereszténység – a zaklatások az elmúlt évek során egyre intenzívebbé váltak. Kínzás, szolgasorba hajtás, erőszak, bebörtönzések, gyilkosságok, keresztre feszítés – csupán ízelítő azokból a különféle leleményes eszközökből, amelyekkel világszerte keresztények millióit zaklatják. A World Mission Digest pedig azt állítja, hogy az úgynevezett "modern" huszadik századunkban mintegy 100 millió ember halt mártírhalált Jézus Krisztusba vetett hite miatt. Egy, a témával foglalkozó szerzőpár szerint a huszadik század több keresztény mártírt produkált, mint a két világháború együttesen. Az üldözőket általában két eszme mozgatja: vagy a kommunizmus vagy pedig a militáns iszlám szellem. Nem csoda tehát, hogy a kereszténységet legkevésbé kívánatosnak tartó országok között ott találjuk Kínát, Szudánt, Pakisztánt, Szaúd-Arábiát, Vietnámot, Egyiptomot, Nigériát, Kubát, Laoszt vagy Üzbegisztánt.
Inkvizíció kommunista módra
Az emberi jogi jelentések a legsötétebb képet talán Kínáról festik, ahol mintegy 60-100 millió keresztény teszi kockára az életét naponta csupán azzal, hogy nem hajlandó a kormány által meghatározott keretek között megélni hitét. Ehelyett inkább az evangéliumi keresztények földalatti istentiszteleteit választják, miközben számolniuk kell azzal, hogy a kormány szorgos végrehajtói bármikor letartóztathatják vagy javító munkatáborokba küldhetik őket. Ez utóbbiakról Kína már régen elhíresült: itt a legtöbb esetben bírósági tárgyalás nélkül tartják fogva a bűnözőket. A kínai kormány nyilatkozata szerint ugyanis csupán a bűnözőkre kívánnak csapást mérni, ám magyarra fordítva ez a legtöbb esetben egyszerűen a keresztényeket vagy más, ideológiai szempontból megbízhatatlan állampolgárokat jelenti. Az ázsiai ország börtöneiben több keresztényt tartanak fogva, mint a világ öszszes országában együttvéve. Szinte nap mint nap érkeznek hírek olyan, keresztények ellen elkövetett kegyetlenkedésekről, amelyekről az európai ember azt gondolná, hogy az inkvizícióval együtt egy letűnt kor relikviái csupán, vagy már rég elnyelte őket a feledés homálya.
A keresztények tulajdontárgyainak, Bibliáinak elkobzása mindennapos – jóllehet ez utóbbiból néhol alig egy tucat, ha akad. A világ harmadik nagyhatalmának tartott országban ugyanis a legtöbben nem engedhetik meg maguknak saját Biblia vásárlását. A legtöbb helyen egy-egy közösség csupán egy Bibliával rendelkezik, amit a tagok felváltva olvasnak. A szerencsésebb helyeken tíz háztartásra jut egy Biblia. A nehézségek ellenére a kínai kereszténység mintegy 80 százalékát kitevő illegális, tehát teljes evangéliumi közösség mégis naponta mintegy 3000 új taggal gyarapodik.
Testre szabott jogok
A világ másik ideológiai pólusát jelentő iszlám szintén nem tolerálja jól a kereszténységet. Afganisztánban például éppen ezekben a napokban zajlik egy nemzetközi segélyszervezet több hete fogva tartott munkatársainak pere, akiket azzal vádolnak, hogy muzulmánokat próbáltak meg kereszténységre téríteni (Hetek, 2001. augusztus 18.
Elnémított segélyek). A tálib kormány úgy véli: "ez a bűncselekmény nem csak az afganisztáni, hanem a világ valamennyi muzulmánja számára sértő". A CNN hírtelevízóban bemutatták a perben lefoglalt bűnjeleket: néhány Bibliát, keresztény zenét tartalmazó CD-ket és arab nyelv? képes brosúrákat. A CNN tudósításaiban egyébként elhangzik, hogy a keresztények "térítési" szándékkal utaztak segíteni az iszlám országba, így – kimondatlanul is – magukra vethetnek azért, ami velük történt. Ugyanakkor Európában szabadon terjedhet az iszlám, nemcsak a muszlim bevándorlók között.
A legtöbb arab ország aláírta ugyan a lelkiismeret, a szólás, a vallás és a vélemény szabadságát is deklaráló emberi jogi nyilatkozatot, ám a gyakorlatba ennek egy sajátos, "testre szabott" változatát vezették be. A Korán és a Saria (az iszlám törvény) elsőbbséget élvez az emberi jogokkal szemben – s diszkriminál mindenkit, aki nem muzulmán. Teljes jogú állampolgár ugyanis kizárólag muzulmán ember lehet: az istentelenek a társadalom ellenségei. Mindenki áruló, aki nem muzulmán, s mint ilyen, nem érdemesül az állam védelmére. Aki pedig muzulmán létére áttér keresztény hitre, az megérett a halálra. Az iszlám megtagadása szintén halálra méltó cselekedet.
Aki Marokkóban megpróbál egy muzulmánt keresztény hitre téríteni, azt "csak" hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, illetve pénzbírsággal szankcionálják – egy muzulmán viszont minden további nélkül szerezhet híveket az iszlámnak.
Egy ENSZ-jelentés szerint Szudán szisztematikus, szent háborút folytat a keresztények és a nem muzulmánok ellen, amely során 1982 óta már háromszázezren estek áldozatul. A keresztényeket évente százával adják el rabszolgának – potom 15 dollárért –, s a jelentés szerint a rabszolgák száma egyre nő. Az iszlámra áttérni nem hajlandó anyákat arra kényszerítik, hogy végignézzék, amint a kormány emberei halálra éheztetik a gyermekeiket. A kisfiúkat erőszakkal elszakítják a szülőktől, hogy az igaz iszlám hitre neveljék, csak azért, hogy háborúkba küldve élő ágyúgolyókként feláldozhassák őket. A hatodik század óta keresztények lakta Nuba-hegységben a szudáni katonák rendszeresen megerőszakolják a nőket, hogy azok ne nuba utódokat hozzanak a világra.
Szaúd-Arábiában a kereszténységnek a legkisebb szimbóluma is tiltott. Külföldi vendégmunkások ezrei ülnek börtönben hitük miatt. Emberi jogi szervezetek megfigyelései szerint az Öböl-háború óta egyre rosszabbá válik a helyzet.
Pakisztánban egy 1986-os törvény értelmében főbenjáró bűnnek számít, ha valaki Mohamed prófétát "inzultálja" – márpedig ezt minden egyes keresztény megteszi, akárhányszor csak Jézus nevét kiejti.
Izraelben a palesztin fennhatóság területén a keresztények folyamatos zaklatásnak vannak kitéve. Amikor Palesztina még brit mandátum volt, Betlehemben a keresztények a lakosság nyolcvan százalékát tették ki – mára ez a százalék húszra csökkent. A többiek kénytelenek voltak elmenekülni a térségből.
Még az arab világ legnagyobb, a lakosság 14,2 százalékát alkotó keresztény közösségével "dicsekedő" Egyiptom is diszkriminálja a kereszténységet. Az ország lakossága előnyöket biztosít a muzulmánok számára. Egy 1856-os törvény megtartása bármely keresztény közösség számára lehetetlenné teszi templomok építését az elnök beleegyezése nélkül. Felbőszült muzulmán fiatalok falvakat rombolnak le, ha a falu lakói nem hajlandók az iszlám hitet gyakorolni.
Etiópiában a legnagyobb veszély a pünkösdi-karizmatikus keresztényekre leselkedik. Aki megvallja Jézus Krisztusba vetett hitét, azt a családja a legtöbb esetben elüldözi otthonról. Az összejöveteleket folyamatosan zaklatják, és számos alkalommal gyilkosságra is sor került. A keresztényeket nyilvánosan megkövezik. Egy alkalommal az is előfordult, hogy ortodox papok kiásták egy keresztény kisfiú holttestét a földből, és elrettentésül nyilvános helyen függesztették ki.
2001. 09. 08. (V/36)
