Sátorváros területét jelölik ki leendő iraki menekültek számára a határ török oldalán. Sivár kilátások Fotó: Reuters
A héten megjelent tanulmányában egy tudósokból, kutatókból álló csoport azt állítja, hogy katasztrófahelyzetre kell felkészülni Irakban, ha háború indul az ország ellen. A Study Team nev? nemzetközi szervezet attól tart, hogy az esetleges háború éhezéshez, járványokhoz és pszichológiai traumákhoz is vezethet az iraki gyermekek körében, az áldozatok száma pedig hosszabb távon ezres nagyságrend? lehet. Jelenleg mintegy félmillió gyermek minősül rosszul tápláltnak, illetve súlyhiányosnak az országban. A szakértői csoport – amely már az 1991-es Öböl-háború következményeit is elemezte – a háborús konfliktusoknak a polgári lakosságra tett hatását vizsgálja.
Milyen következményekkel jár az, hogy a terrortámadások globális méretekben történő elterjedése, a regionális konfliktusok kiéleződése és a törvénytelen rezsimek ellen kilátásba helyezett katonai akciók több mint fél évszázad óta először egy új, világméretű háború veszélyét idézik fel? Hogyan tükröződik a társadalmak közérzetében az, hogy olyan, eddig nem hallott veszélyforrásokról szólnak naponta a hírek, mint a percek alatt tömegeket elpusztító biológiai fegyverek, zsúfolt helyekre belopózó öngyilkos terroristák vagy polgári utasszállítók ellen végrehajtott rakétatámadás?
Pszichológusok szerint nem-csak a háborúk, hanem a háborús előrejelzések, szakértők által plasztikusan bemutatott és elemzett terrortámadások képei is érzékelhető hatással vannak az emberek idegi-lelki állapotára. A "háborúk hírei" sokféleképpen hatnak.
Jellemző, hogy a növekvő általános bizonytalanság légkörében erősödik a gazdasági aggodalom. Ez kihat a részvényárfolyamoktól kezdve az üzemanyagárakon át a megtakarítás és a fogyasztás arányára is. Nemcsak a politikusok, hanem a hétköznapi emberek is úgy érzik, hogy gyors döntéseket kell hozniuk lényeges, néha sorsdöntő kérdésekben. A válsághangulat nyomása alatt meghozott döntések azonban gyakran nélkülözik a kellő megfontolást, és ennek eredményei pénzügyi nehézségek, rossz párkapcsolatok vagy akár elhibázott pályaválasztás is lehetnek.
A "vihar előtti helyzet" érzése ugyanakkor nehezíti a gyors és reális helyzetfelismerést. Az ismeretlen jövőtől való félelem bénító erővel hat, ami éppen a személyes életben meghozott helyes döntésekhez szükséges információk elérését és feldolgozását nehezíti meg. Az utólag felismert tévedés pedig tovább erősítheti ezt a folyamatot, és a korrekció helyett könnyen a válságot növelheti. Ugyanígy homályosodhat el a személyes célok és felelősségek köre.
A gazdasági-társadalmi-katonai válságok ráirányítják a figyelmet a különböző vallásokban és spirituális irányzatokban megtalálható figyelmeztetésekre, apokaliptikus jövőképekre. Mivel ilyen prognózisok szinte minden vallási irányzatban találhatók, ezek az emberiség jelentős részére hatással vannak. Az általános és elhúzódó háborús időszakra vonatkozó jövendölések például önbeteljesítő módon hozzájárulhatnak a konfliktusok bekövetkeztéhez.
Randall Price amerikai teológus a közelmúltban magyarul is megjelent Dzsihád – A terror új korszaka cím? könyvében felsorolja a három egyistenhívő világvallás eszkatológiájában (azaz jövőről szóló tanításában) szereplő hasonló elemeket. Az iszlám, a judaizmus és a kereszténység egyaránt beszél arról, hogy az emberiség egy eddiginél nagyobb, átfogó válság előtt áll.
A Korán szerint ennek a krízisnek az elközeledtét számos jelből lehet felismerni. Ilyen jövőre vonatkozó jel az, hogy a világon általánossá válik a fogyasztói materializmus, a javak élvezése, valamint az, hogy a földön elszaporodik a vérontás és a háború. Ilyen korszakok persze már voltak a történelemben, ezért a Korán megad egy konkrét jelet is, nevezetesen, hogy a muszlimok a történelem végén előbb a zsidók, majd a keresztények felett is győzelmet aratnak, és a világ népei az iszlám zászlaja alatt egyesülnek. (Ez a prognózis az iszlám megkülönböztető jegye.) Ez az utolsó háború "a nagy pusztulás", amely során a "perzselő szél" minden hitetlent elpusztít. Ebben a kataklizmában Allah Küldötte jelenik meg azért, hogy "összetörje a kereszteket és elpusztítsa a disznókat". A pusztulást a Föld édenkertként való újjáteremtése követi majd.
Ezek a próféciák nagy befolyást gyakorolnak a szélsőséges iszlám mozgalmakra. Oszama bin Laden üzeneteiben rendszeresen arra hivatkozik, hogy a nyugati "keresztesek" és a zsidó befolyás ellen harcol. Louis Farrakhan amerikai iszlám vezető pedig tavaly novemberben levélben figyelmeztette Bush elnököt arra, hogy amennyiben hadba lép Irak ellen, az "isteni ítéletet hívja ki Amerika ellen.
A jégeső, hó, szélvész, földrengések, járványok és éhínségek – azok a csapások, amelyek már most sújtják az országot – erősödni fognak."
A Korán nem szab időhatárt arra, hogy mennyi idő szükséges az iszlám világuralomra jutásához, azonban a végcél világos. Emiatt teológiai szempontból illúzió azt várni, hogy a fundamentalista iszlám harmonizálható más vallásokkal és kultúrákkal, bár ezt a fenyegető konf-liktust – diplomáciai, gazdasági, politikai, netán katonai eszközökkel – lehet és meg is kell próbálni csillapítani és időben minél távolabbra kitolni. Amennyiben ugyanis konfrontációra kerül sor az iszlám világgal, annak a pusztulás nagyságát és az áldozatok számát tekintve valóban apokaliptikus következményei lehetnek.
A judaizmus szintén tartalmaz előrejelzéseket a messiás eljövetele előtti időszak megpróbáltatásairól, amelyeket, mint "szülési fájdalmakat" említenek a zsidó írások. Ezek szerint a Góg és Magóg közötti végső háborút megelőző időszakban a világ kettészakad igazakra és bűnösökre; az igazság megfogyatkozik; az infláció és gazdasági válságok ellenőrizhetetlenné válnak; Izrael elkezd újra benépesülni; nagyon kevés lesz a bölcs ember; az iskolák és oktatási intézmények bordélyházakhoz hasonlókká válnak; az ifjak megvetik a véneket, az emberek a tudományos műveltséget, és sarlatánokra hallgatnak; az istenfélelmet a tömegek előtt visszataszító képben állítják be, továbbá a zsidók zsidók ellen fordulnak.
A kereszténység szintén foglalkozik a történelem végén bekövetkező viszontagságokkal. Jézus az Olajfák hegyén elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy az emberiség hallani fog "háborúkról és háborúk híreiről", amikor nemzetek, etnikumok és országok indítanak háborúkat egymás ellen. A háborús pszichózis egy idő után olyan erős lesz, hogy – a Jelenések könyve szerint – "az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek". Ez a világméretű háborúkkal sújtott időszak a bibliai próféták szerint több szakaszból fog állni: a pusztító konfliktusokat "békét és biztonságot" ígérő programok szakítják meg, amelyek öszszeomlása után a válságok még súlyosabbak lesznek. Nemcsak a Biblia, hanem különböző katolikus források is beszélnek arról, hogy ezekben a megpróbáltatásokban a föld lakosságának jelentős része áldozatul esik, nagyvárosok pusztulnak el, és hatalmas területek válnak pusztává.
A különböző vallási előrejelzéseken alapuló pszichózis tetőpontját sokan az ezredforduló éveire várták. A 21. század eddig eltelt évei azonban új válságokat hoztak, amelyeknek hosszú távú pszichológiai következményei ma még nem mérhetők fel pontosan.
2003. 01. 31. (VII/5)
