Peresz orosz politikusokkal folytatott találkozóján fejtette ki javaslatát. Elképzelése szerint a "világfőváros" koncepció mindenekelőtt jelképes értelm?: az ENSZ főtitkára lenne Jeruzsálem főpolgármestere, és ő nevezné ki a város két részét igazgató zsidó, illetve arab alpolgármestert. Peresz javaslatára eddig nem született hivatalos izraeli reagálás.
A zsidó, keresztény és muzulmán vallás szent helyeit magában foglaló Jeruzsálem státusa az izraeli–palesztin tárgyalások legérzékenyebb pontja, amely az eddigi béketárgyalások során megoldhatatlannak bizonyult. Az ENSZ közgyűlése 1947-ben, amikor az egykori brit mandátumterületet, Palesztinát zsidó és arab államra osztotta, úgy rendelkezett, hogy Jeruzsálem "corpus separatumként", területen kívüli státussal kerüljön nemzetközi fennhatóság alá. Ebből a tervből semmi nem lett, mivel a függetlenségi háború során 1948-ban Izrael elfoglalta Jeruzsálem nyugati, Jordánia pedig a város keleti felét, az 1967-es hatnapos háborúban pedig már egész Jeruzsálem izraeli fennhatóság alá került Ciszjordániával és a Gázai-övezettel együtt. Az izraeli parlament, a knesszet 1980-ban hozott döntésével később annektálta és az ország hivatalos fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet.
Az oslói békefolyamat eredeti menetrendje ötéves határidővel, 1998-ra tervezte véglegesen megoldani a Jeruzsálem-kérdést. A mikéntre számos megoldási javaslat született: Bernard Wassersstein, a glasgow-i egyetem történészprofesszora könyvében (Divided City: Struggle for Jerusalem, Yale University Press, 2002) nem kevesebb mint hatvannégy különböző elképzelésről tesz említést. A tervek egy része az izraeli és a palesztin fél közötti kompromisszumot sürgeti, mint Josszi Beilin volt külügyminiszter javaslata, amely az "egy város – két főváros" elvre épül.
Más elképzelések szerint Jeruzsálemet mint a világ közös szellemi örökségének hordozóját ki kell vonni a politikai küzdelmekből, hogy nemzetközi státussal az ENSZ, illetve a Vatikán védnöksége mellett globális központtá váljon.
Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak vezetője 1998-ban arról beszélt, hogy a Szentszéknek be kell kapcsolódnia a Jeruzsálem jövőjéről folytatandó izraeli–palesztin tárgyalásokba. Tauran érsek szerint a Vatikán képviselőinek jelenléte azért fontos, hogy a megbeszélések "igazságosak legyenek, és a problémák egyetlen vonatkozása se sikkadjon el". Jóllehet az oslói megállapodás előkészítésében a Vatikán hivatalosan nem vett részt, 1993. szeptember 10-én, három nappal az egyezmény ünnepélyes washingtoni aláírása előtt az olasz La Stampa cím? hetilap azt jelentette, hogy Simon Peresz külügyminiszter ígéretet tett a pápának: átadja a Vatikán számára a Jeruzsálemben fekvő szent helyeket, és ehhez a megállapodáshoz Jasszer Arafat is hozzájárulását adta. Egy évvel később Marek Halter francia író, Simon Peresz egyik közeli barátja egy izraeli lapinterjúban elmondta: az előző év májusában egy levelet kézbesített a pápának, amelyben Peresz felajánlotta a jeruzsálemi Óváros feletti hegemóniát a Vatikán számára. A vatikáni kezdeményezésekről az utóbbi időben keveset lehetett hallani, és II. János Pál pápa 2000 tavaszán tett szentföldi útja alkalmából sem került szóba. Ugyanez év szeptemberében azonban palesztin oldalról merült fel a javaslat, hogy Jeruzsálem legyen világfőváros. Nem sokkal a Jeruzsálem, ezen belül is a legvitatottabb hovatartozású terület, a Templomhegy feletti vita miatt kudarccal végződött Camp David-i békecsúcs után Ahmed Korei, a Palesztin Törvényhozási Tanács elnöke az Európai Parlament előtt tartott beszédében kijelentette, hogy a palesztinok támogatnák Jeruzsálem nemzetközivé kikiáltását a város egészében – beleértve az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet is, ha nem sikerül a két félnek dűlőre jutni a végső rendezés ügyében. Szintén 2000-ben jelentette ki Ehud Olmert jeruzsálemi főpolgármester, hogy a szent helyekkel teletűzdelt Templomhegy jellegének jobban megfelelne, ha szimbolikusan "isteni fennhatóság" alá helyeznék, miközben az igazgatás a jelenlegi gyakorlat szerint történne.
Abu Sallah ramallahi sejk és Menahem Froman rabbi 1999-ben a Jerusalem Report cím? lapban kezdeményezte, hogy a muszlim vallás és a judaizmus számára egyformán szent helynek számító hegyet a világ vallási központjává lehetne átalakítani azáltal, hogy felépítenének a jelenleg működő két muszlim mecset közé egy zsidó szentélyt. Erről az elképzelésről azonban a palesztinok hallani sem akarnak, sőt Jasszer Arafat éppen ezen a héten jelentette ki újra, hogy bármilyen zsidó csoport belépésének engedélyezése "bűncselekmény" lenne. Eközben a hivatalos izraeli álláspont Jeruzsálem kérdésében változatlan: a város Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, beleértve a Templomhegyet, ahol a zsidóság hajdani szentélye állt.
2003. 07. 25. (VII/30)
