Mel Gibson, a rettenthetetlen. A passióban nem alkuszik Fotó: Reuters
Még be sem mutatták, de egy ellopott, vágatlan részlet alapján máris súlyos vádakkal illették Mel Gibson legújabb filmjét. A "The Passion" cím? alkotás a lehető legnagyobb pontosságra törekedve igyekszik megjeleníteni Jézus életének utolsó óráit, bemutatva szenvedéseit és halálát. A filmbeli dialógusok két holt nyelven, korabeli arámiul és latinul folynak majd, pontosan követve a Szentírás szövegét, mivel a benne szereplő történelmi személyek is ezeken a nyelveken kommunikáltak. Bár ily módon, feliratozás nélkül valószínűleg nem sokan fogják érteni a szöveget, Gibson arra számít, hogy a történetmondás hagyományos filmes eszközei segítik majd a megértést.
Ez azonban problémát jelenthet majd a forgalmazóknak, akik nem veszik biztosra a kasszasikert egy olyan film esetében, amelyben két holt nyelven társalognak a szereplők.
A filmet már elkészülte előtt egy évvel példátlan érdeklődés kísérte. Illegális módon megszerzett forgatókönyv-részletek kerültek ki, és még Gibson nyolcvanöt éves apját is újságírók figyelték, aki korábban meglehetősen zsidóellenes kijelentésekre ragadtatta magát a holokauszttal kapcsolatos írásában. A forgatókönyv ellopott részletei és az idősebb Gibson múltja alapján több érdekcsoport attól tart, hogy az alkotás a zsidók kollektív felelősségét hangsúlyozva antiszemita húrokat penget majd. Ezt Gibson határozottan cáfolta, kijelentve, hogy filmjével inspirálni szeretne, nem sérteni.
A Rágalmazásellenes Liga aggodalmát fejezte ki az esetleges antiszemita felhangok miatt, és katolikus körök is hasonlóképpen, attól tartva, hogy Gibson a katolikus tanításokkal összeegyeztethetetlen módon fogja bemutatni Jézust. A félelmeket nem utolsó sorban a New York Times cikke gerjesztette, amely a színészt tradicionális katolikusként mutatta be, aki nem ért egyet a II. Vatikáni Zsinat hatvanas években született döntéseivel – ezek között szerepelt az a kitétel is, miszerint a zsidók nem tekinthetők bűnösnek Jézus haláláért. Az amerikai születésű, de Ausztráliában nevelkedett negyvenhat éves színész valóban némiképp tradicionális vonalat képvisel hitében, amit az is jelez, hogy a saját kaliforniai birtokán álló családi kápolnában még mindig latinul szoktak misét mondani. A közelmúltban egyébként szenvedélyesen fellépett a katolikus egyházat bírálva, amikor egész Amerikát megrázták a bostoni egyházmegyében kirobbant, majd országszerte továbbgyűrűző botrányok a gyermekeket molesztáló pedofil papok körül.
Gibson filmjét Olaszországban, a Róma mellett álló híres Cinecitta stúdióban és a dél-olaszországi Materában forgatták. "Sokan elmondták már ezt a történetet, de
olyan, mintha a teleszkóp rossz végén néznének be
úgy értem, hogy Jézusnak vagy rossz a külseje, vagy pontatlanok, vagy egyszerűen nem hiszed el a sztorit" – vélekedett Gibson, aki korábban elutasította Martin Scorsese felkérését a Jézus utolsó megkísértése című, világszerte botrányt kavaró film főszerepére. A szerep elől ezúttal is meghátrált, átadva azt Jim Caviezelnek, akit a Monte Cristo grófja és a Tiszta ügy cím? filmekből ismerhet a magyar közönség. "Két dolgot nem tennék meg soha – kommentálta a döntést Gibson. Még a húszas éveimben eldöntöttem, hogy soha nem fogom magamat játszani, ha arra kerülne a sor, és soha nem fogom Jézust játszani."
A viták kezdete óta Gibson a közelmúltban szólalt meg először a filmmel kapcsolatban, kijelentve: "Sem én, sem a filmem nem antiszemita
nem is gyűlölök senkit, különösen nem a zsidókat. Ők a barátaim és a munkatársaim
az antiszemitizmus nemcsak a személyes hitemmel, de a film által hordozott üzenettel is ellentétes." Bár a film ismertségének mindenképpen jót tesz a körülötte már jó előre zajló vita, a rendező és a forgatókönyvet részben író Gibsonnak nincs könny? dolga – ahogy a készülő alkotás egyik méltatója megjegyezte: munkája folytatásához a Rettenthetetlen bátorságára és a Hazafi kitartására lesz szüksége.
***
2003. 07. 25. (VII/30)
