hetilap

Magyarországon nem álltak sorba Szent Iván éjjelén a Harry Potter könyvért Fotó: Reuters

"Magyarországon még sohasem élt annyi boszorkány, mint most" – panaszolta egy közelmúltban megjelent interjúban Vágó István. A népszerű televíziós személyiség annak kapcsán konfrontálódott a gyakorló okkultisták képviselőivel (egyikük, bizonyos "Pötyi boszorkány" a cikk szerint meg is átkozta), hogy a Magyar ATV csatornán heti műsort indított az áltudományok és az azokra épülő kereskedelmi technikák, termékek leleplezésére. Nincs okunk kételkedni abban, hogy Vágó reálisan érzékeli a veszélyt, amely a józan észt és a természetes tudományokat fenyegeti. A műsorvezető az X-aknák cím? műsorát akkor indította el, amikor a közszolgálati televíziós csatornán megjelent a Vízöntők cím? asztrológiai show. Az adófizetők pénzéből készített műsor leplezetlenül népszerűsíti az auragyógyászattól a tarot-kártyából való jóslásig terjedően az okkult praktikák széles skáláját. Vágó Istvánnál ez a műsor volt az utolsó csepp, a folyamat – az ezoterika kereskedelmi húzóágazattá emelése – azonban már a rendszerváltással egy időben megkezdődött.



Ma már mindenki beavatott



A görög eredet? kifejezés, az ezoterika ("belső kör") az értelmező szótár szerint a belső, csak beavatottaknak szóló tudást jelenti. A szótár szerint ellentéte, valójában inkább ikerpárja, az úgynevezett exoterikus ("külső kör") tudás, amely az antik világban a misztikus praktikákból és ismeretekből a nem beavatott "köznép" számára is megismerhető tanokat jelentette. A bulvárlapok, tévécsatornák és misztikus könyvek által közvetített mai okkult propaganda többsége inkább ez utóbbi, exoterikus kategóriába tartozna, ám egyre több a gyakorlati mágiát és annak még a középkorban is csak boszorkányok által ismert praktikáit népszerűsítő írás.

Az első legális kiadású független napi- és hetilapokban a nyolcvanas évek végén gyorsan megjelentek az okkultizmust tananyagként feldolgozó sorozatok. Hernádi Gyula író például több mint harminc héten keresztül írta meg misztikus enciklopédiáját az egyik nagy példányszámú hetilapban, amelyben részletesen kioktatta az érdeklődőket például olyan praktikákról, hogyan kell égő gyertyából megfelelően viaszt önteni ahhoz, hogy abból jósolni lehessen, vagy milyen a "szakszer?" kristálygömb.

A rendszerváltás egyik vívmányának számított, hogy a korábban csak szamizdatként terjedő ellenzéki könyvek megjelentek a nyilvános forgalomban. A szólásszabadságnak egyik demokratikus vívmánya volt az utcai könyvesstandok megjelenése is, ahol szabadon lehetett vásárolni korábban a cenzúra által tiltott politikai írásokat és regényeket. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy ezt a népszerű terjesztési formát felfedezzék maguknak az ezoterikus kiadók is. Az első ilyen témájú könyvsiker Magyarországon a Silva-féle agykontroll sorozat volt a kilencvenes évek elején. Az utcai könyvterjesztés rövid sikerkorszak után válságba jutott, a misztikus könyvkiadás azonban megtalálta útját az irodalmi könyvesboltokba is, sőt az üzleti világ felé is. Princz Gábor, az állami tulajdonú Postabank elnökének egyik kedvenc szokása volt, hogy karácsony táján saját előszóval ellátott könyvekkel ajándékozta meg a bank több százezer ügyfelét. Így kaptam sokakkal együtt én is a Princz-féle Kis hercegből vagy a bank kabalaállatának számító teddybear történetét bemutató kiadványt. Nem kis meglepetés volt azonban – ha jól emlékszem 1995-ben –, amikor a karácsonyi Postabank-csomagban a következő évre szóló asztrológiai kézikönyvet hozott a kézbesítő, természetesen az elnök-vezérigazgató köszöntőjével. A számlát – azóta tudjuk – az adófizetők állták, akiknek a pénzéből kellett szanálni a sokféle hóborton százmilliárdnál is nagyobb összeget elbukott Princz-féle bankot.



Az Édesvíz-misszió



Minőségi ugrást hozott az okkult könyvkiadásban, amikor a kilencvenes évek második felében színre lépett az ilyen témájú könyvek kiadását és forgalmazását küldetésként felvállaló Édesvíz Kiadó. Az évi több mint száz kötetet megjelentető, milliárdos forgalmú kiadó honlapján a név eredetéről ezt olvasható: "Létezik egy falu valahol Indiában, amit úgy neveznek, Hapania. Ez angolul anynyit tesz: sweetwater, vagyis édesvíz. Itt született meg a tanítómester, Swami B. R. Sridhar. Az egyik könyvében, melynek címe: Srí Guru, és kegye, található egy igen figyelemreméltó szimbolika. Isten a Nap, a tanítvány a lótusz és a víz a tanítómester. A víz táplálja, védi és óvja a lótuszt, mert ha nem így lenne, akkor a Nap kiszárítaná."

A névválasztás nem volt véletlen, hiszen a kiadó alapító igazgatója, Novák András a nyolcvanas években hosszabb időt töltött Indiában. Idézet újból a kiadó honlapjáról: "Az ország atmoszférája, az emberek gondolkodásmódja különleges hatást gyakorolt rá, és csak erősítette benne a régóta tartó vonzódást a keleti filozófiák iránt. Eljutott tehát Kalkuttába, onnan Navadwipba a szent Gangesz partjára, ahol egy ásramban megtalálta mindazt, amit eddigi életében keresett. Azt a tanítómestert, akinek teljesen hiteles, autentikus környezetében olyan segítségre lelt, melynek köszönhetően pár hónap alatt rengeteg alapkérdésére megkapta a választ." Novák később többször visszatért mesteréhez. "…Nemcsak a könyvei és tanítványainak elmondása alapján, hanem egész eszmerendszerén és filozófiáján, a háza alatt növő illatozó virágokon, az elmondhatatlan íz? ételeken, a naphosszat tartó zenén és táncon keresztül a vonzódásom olyan erőssé vált, hogy a tanítványává fogadott. Az ott töltött idő alatt ittam magamba a környezetet, a tudást, és mindenhez, ami idáig engem úgymond evilági módon érdekelt (irodalom, fotózás, film), egyszer csak hozzá tudtam csatolni a spirituálist. Összetalálkozott az eszköz és a cél… 1985 és 1988 között többször visszamentem Mesteremhez" – vall erről az időszakról. Elbeszélése szerint nem jött üres kézzel: útitáskájában mesterének könyvei lapultak. Egy jövendölést is hozott magával a gurutól, aki annyit mondott neki angolul: "You can print!" – "Nyomtathatsz!", amit Novák a könyvkiadásra való felhívásként értelmezett.

Az eredmény a "Sorsalakítás művészete" címet viselő Édesvíz katalógusán jól nyomon követhető, elég ha csak a témaköröket vesszük ábécérendben sorra: asztrológia, boszorkányság, ezoterikus regények, filozófia/vallás, gyermekvárás és gyermeknevelés, jóga és harcművészetek, mágia és misztikum, reforméletmód és táplálkozás, szelíd mesék, szellemi vezetők és spirituális tanítások, szerelem és szexualitás, természetgyógyászat és egészségmegőrzés, new age, térrendezés és Feng Shui, titkos tanok, üzenetek a szellemvilágból valamint tizenévesek ezoterikus könyvtára.

A kiadó egyik vezető szerzője a magyarországi okkultizmus "nagyasszonya", Szepes Mária, aki amúgy a Pöttyös Panni gyermekkönyvek szerzőjeként lett ismert még néhány évtizeddel ezelőtt. Ma a Pöttyös-könyvek helyett (amelyeket szintén az Édesvíz ad ki és forgalmaz) misztikus tankönyveket ír: egyik ilyen például a hétkötetes mágia-könyvsorozata. A kiadó regényeket is megjelentet, például a Beavatás az óegyiptomi misztériumokba címűt így ajánlja a katalógus: "…A misztikus önéletrajzi regény keretbe fogja az óegyiptomi nagy beavatást és válogatást ad Ptanhotep főpap tanításaiból, amelyek az univerzum, az emberi lélek és a sors okkult törvényeibe engednek bepillantást."

Az Édesvíz Kiadó az elmúlt évben szélesítette profilját, és új sorozataiban (Bestline, Brand) a "klasszikus" okkultizmustól távolabb eső, ám "szellemiségében nyitott" sikerkönyveket jelentet meg párválasztás, házassági tanácsadás, szingli-regények vagy éppen politikai pamfletek formájában. A fiatal elsőkönyves írónő, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut cím? könyve a tavalyi év legnagyobb hazai bestsellere lett, ami irodalmi és kritikai sikert is hozott az Édesvíznek. Az elmúlt hetekben jelent meg gondozásukban az idei év dokumentum-kategóriában Oscar-díjat nyert Michael Moore radikális Amerika-kritikája, amely a Hülye fehér ember (és egyéb adalékok az amerikai nemzet állapotához) címet viseli (a könyv alapján készült filmről lásd 
Marx, Engels, Moore, Hetek, 2003. június 27.). A Magyarországon is nagy hírveréssel beharangozott, élesen Bush-ellenes könyv utolsó lapjain az Édesvíz egyéb szolgáltatásait is ajánlja, amelyeket a Bródy Sándor utcai Vörös Oroszlán Szellemi Műhelyben lehet igénybe venni. Az ezoterikus segédeszközök széles választéka: kártyák, ingák, kövek, kristályok, füstölők, gyertyák, amulettek, Feng Shui- eszközök mellett további szolgáltatásként a helyszínen igénybe vehető horoszkóp-elemzés, tarot-kártyavetés vagy aura-szóma konzultáció is.



Boszorkányság minden korosztálynak



Természetesen nem csak az Édesvíz igyekszik meglovagolni az ezoterikus hullámot. A Magyar Könyvklub házi szerzője például idősebb Müller Péter író, dramaturg, akinek Jóskönyv cím? kötetét e szavakkal ajánlja a kiadó: "Müller Péter húsz évig tanulmányozta az ősi Ji-Kinget, a világ egyetlen könyvét, amellyel beszélni lehet: kérdezni lehet tőle, s mint egy eleven bölcs, válaszol. A hagyomány szerint valóban láthatatlan »Szent Szellemek« állnak mögötte, akik segítik azokat, akik sorsuk problémáival hozzájuk fordulnak. Ez a könyv nem jövendőt mond, hanem jósol! Megmondja, mi a jó. Megmondja, mit tegyünk, hogy a jövendőnk jó legyen, s ne rossz. Ezért lett a címe: Jóskönyv. Választ ad arra, hogy életünk kis és nagy gondjait hogyan tudjuk a legjobban megoldani." A szerző – akinek korábban a Mária evangéliuma cím? darabját a Madách Színház játszotta – mostanában Popper Péterrel együtt látható óriásplakátokon, mint a Mesterek cím? kötet társszerzői.

Még olyan nagy tradícióval rendelkező könyves műhelyek is jelentkeztek misztikus témájú könyvekkel, mint a nívós művészeti albumairól ismert Corvina, akik Angol-magyar varázsszótár Harry Potter rajongóknak címmel adtak ki nemrég könyvet. A borítón azt olvashatjuk, hogy a kötet "fontos segédeszköz a játékos és szórakoztató nyelvtanuláshoz". Valóban nem hétköznapi szótárról van szó: a 183 oldalon az angol nyelv alapszavai mellett például a Harry Potter-sorozat első négy kötetének valamennyi varázsigéje megtalálható, magyarázattal együtt. Az ifjú olvasó szótározás közben megismerheti, milyen speciális b?báj segítségével bújik elő a varázspálca végéből egy nagy fekete kígyó (a szerző megjegyzése: vigyázat, az a b?báj nagy gyakorlatot és kitartó próbálkozást igényel), hogyan lehet egyetlen varázsigével összeforrasztani eltört csontokat (a "Pótcsont rapid" Harry egyik kedvenc praktikája), melyik főzet hatására nő (de csak egy órára!) víz alatti légzéshez alkalmas kopoltyúja az embernek, de a tanuló ifjúság értesülhet a "vérfarkasok emberré változtatásának" nagyon bonyolult fortélyairól is.

Ugyanakkor Gáspár Anikó könyve egy szempontból mindenképen hasznos: a 183 oldalas összeállítás ékesen bizonyítja, hogy az immár 3000 oldalt meghaladó terjedelm? Harry Potter regényekben a varázslás és az okkultizmus nem a mesét színező fantáziaelemként van jelen, hanem minden klasszikus mesét, ifjúsági regényt meghaladó mennyiségben és következetességgel. J. K. Rowling művében tisztelettel adózik az európai történelem összes jelentős okkultistájának, így többek között Paracelsus, a svájci alkimista vagy Agrippa, a reneszánsz német kabbalista is szerepel Harry különleges csokibéka kártyáin (nem tévesztendő össze a Szaddám-rezsim főkolomposait megörökítő paklival).

A Harry Potter-hullám egyik jól lemérhető kísérőjelensége az, hogy a kiadók – vélt vagy valós vásárlói igények kielégítésére – sorozatban jelentetnek meg ezoterikus témájú könyveket. Például a közelmúltban – a piacvezető Libri könyvterjesztő cég internetes oldal adatai szerint – csak Magyaroszágon tizenhét olyan könyv jelent meg, amelyik címében a boszorkányság szó szerepel. Minden korosztály célközönségnek számít: a gyermekek a Jótevő boszorkányról olvashatnak mesét, a tinédzserek számára a Tini boszorkányok könyve (Egy és más a wiccákról az új generációnak alcímmel) kínál praktikákat, az értelmiségi felnőtteknek az ajánlat A boszorkányszombat megfejtése cím? kultúrhistóriai mű, míg az inkább a gyakorlatot kedvelők a "mai boszorkányokat" megszólító Fehér mágia könyvéből gyarapíthatják ismereteiket például a szerelmi bájitalok készítése terén.

A sor – más témákban tallózva – hosszan folytatható. Az ezoterikus művek a könyves szakma perifériájáról az elmúlt egy évtizedben a profittermelő főáramba kerültek. Bár az általuk generált forgalom a könyvesboltok pénzügyi eredményét látványosan javítja, járulékos hatásként kedvezőtlen tünetek is jelentkeznek. Az irreális témák főhelyre állítása a tapasztalatok szerint elvonja a figyelmet az igényes szépirodalomtól és az intenzívebb gondolkodást igénylő tényirodalomtól, ami a könyváruházak sikerlistáin és berendezésén is egyre inkább tetten érhető. Az okkult könyviparra (ide tartoznak természetesen az itt nem említett, de szintén nagy példányszámú ezoterikus folyóiratok, például az Elixír magazin) jellemző, hogy nemcsak általánosságban igyekeznek népszerűsíteni eszméiket, hanem számtalan termék hátországát is jelentik, a mágikus hatású, életenergiát sugárzó fehér tea kozmetikumoktól a "csakrák" szabad áramlását biztosító masszírozógépig. Ezek közös jellemzője, hogy elsősorban a hiszékeny fogyasztó jövedelmének szabad áramlását igyekeznek biztosítani a bizonytalan minőség? és hatékonyságú, ámde kellően misztikus termékek felé.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek