London éjszakai látképe a Nemzetközi Űrállomásról. A magasból minden másként látszik Fotó: Reuters
Peter Lynds a Foundations of Physics Letters cím? fizikai szaklap augusztusi számában tette közzé tanulmányát. A 27 éves fiatalember azt állítja, hogy "egy test mozgásában nincsenek precízen elkülöníthető pillanatok. És mivel a helyzete folyamatosan változik, azt soha nem is lehet meghatározni."
Lynds szerint elmélete megoldást kínál Zénón paradoxonjaira is. Az i. e. ötödik században élt görög filozófus talán legismertebb paradoxonjában azt vezeti le, hogy Akhilleusz, a leggyorsabb lábú görög hős nem tud leelőzni még egy teknőst sem, ha igazi sportemberként némi előnyt ad a hüllőnek.
Mire ugyanis megteszi a köztük lévő távolság felét, addigra a teknős már arrébb vonszolta magát, és így tovább.
Zénón másik paradoxona szerint felesleges elindulni bárhova is, hiszen egy utazás során először az út felét kell megtenni, aztán a fennmaradó szakasz felét és így tovább, tehát valójában lehetetlen elérni az úticélig.
Lynds szerint a paradoxonok egy régi, helytelen feltételezésből adódnak. A filozófusok és a fizikusok ugyanis egyaránt azt feltételezik, hogy a mozgó testek helyzete pontosan meghatározható bármely pillanatban. Ez azonban nem igaz, állítja Lynds.
"Meg vagyok lepve, hogy erre korábban nem jöttek rá" – mondta, hiszen az elmélet számos részlete igen kézenfekvő. Lynds szerint "a nehézségek abból adódnak, hogy az emberek időpillanatokban gondolkodnak, és ezt kivetítik a világra is".
A cikk megjelenéséről tudósító sajtóközlemény idézi John Wheeler princetoni fizikust, aki dolgozott még Einsteinnel is. Wheeler azt írja, hogy csodálja Lynds "bátorságát", és hogy a fiatal gondolkodók "a múltban is gyakran tolták ki a fizika határait".
Korszakalkotás
2003. 08. 15. (VII/33)
