Mózesnek öltözött tüntető az alabamai bíróság előtt Fotó: Reuters
Szinte nem múlik el év anélkül, hogy az amatőr bibliakutatók, régészek és történészek elő ne rukkolnának egy-egy újabb, szenzációsnak beharangozott kötettel, amit a tudományos világ szolidabb esetben csendes fanyalgással, máskor nyílt utálkozással fogad, a szélesebb olvasóközönség viszont szemmel láthatóan kedvtelve vásárol és olvas. Mi az oka ennek? Valószínűsíthetően maga a Biblia, amely puszta létezésével idestova háromezer-ötszáz éve provokálja az újabb és újabb kommentárokat, magyarázatokat, értelmezéseket. Természetes, hogy a 21. század elején elsősorban a "tudományos paradigma" által megkövetelt értelmezési módszereket alkalmazzák a Biblia történeteivel szemben azok, akik megpróbálják a benne leírt történeteket interpretálni. Egy ponton azonban valamennyi vizsgálat szükségszerűen elakad: és ez a csodák világa. Innen kétféle út vezet az értelmező számára: az egyik, amely elutasítja a Biblia Istenének természetfeletti beavatkozásáról szóló történetek valódiságát, hitelességét, s azokra hamis, áltudományos magyarázatokat agyal ki; valamint az, amely elfogadja a csodákat csodáknak (rendkívüli, váratlan, meglepő természetfeletti eredet? eseményeknek), s éppen ezért nem is kísérletezik azok tudományos magyarázatával. Humphreys könyve e kettő között lavírozik: ugyan hitelesnek fogadja el a Biblia csodákról szóló beszámolóit, ám azokra hétköznapi, kézzelfogható, természetes magyarázatokat kínál. Szerinte a természettudományok (geológia, biológia, fizika, kémia, matematika), és a humaniórák (történelem, földrajz, régészet, nyelvészet, filológia) kombinálása minden bibliai csodára képes választ adni, ráadásul "az Exodus eseményeinek természetes magyarázata nem teszi kevésbé csodássá azokat". Sőt, mint Humphreys kifejti, maguk az izraeliták is úgy hitték, hogy Isten természetes eseményekben és természetes események által nyilvánul meg. "Ami bizonyos természetes eseményeket csodássá tesz – folytatja Humphreys – az az időzítés: példának okáért, hogy a Jordán folyó éppen ott és akkor állt meg, amikor az izraeliták összegyűltek annak partján, és elhatározták az átkelést". Érvelésével természetesen nem kell feltétlenül egyetértenünk.
Csodakorszak
2003. 08. 29. (VII/35)
