"Tiltsák be a keresztény térítést", "Ne zaklassák az isteneinket": egy keresztényellenes tüntetés jelszavai Fotó: Reuters
A gyilkosság további tizenkét elkövetőjét életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság. Bár az igazságtétel példa értékű, 1999 óta tovább növekedett a keresztény kisebbség elleni hindu támadások száma, ráadásul ilyen esetekben bosszúhadjáratoktól is lehet tartani.
Graham Staines misszionárius India egyik keleti tartományában, Manoharpur falucskában szolgált, ahol a törzsi szokások a mai napig is elevenen élnek. Két fiával, a tízéves Philippel és a nyolcéves Timothyval egyszer kint aludtak autójukban egy templom mellett, amikor az éj leple alatt rájuk rontott a felbőszült csőcselék, és felgyújtotta a gépjárművet, amelyben mindhárman elevenen elégtek. Az elítéltek egyike úgy nyilatkozott, hogy mivel annyi rosszat hallott már a keresztény misszionáriusokról, ezért úgy határozott, részt vesz a meggyilkolásukban. A fő indíték az volt, hogy a keresztények "megrontották a törzsi kultúrát", hiszen állítólag marhahúst adtak a falu lakóinak, a nőknek pedig egészségügyi eszközöket osztogattak.
A gyilkosság az elmúlt évek egyik legsúlyosabb, gyűlöletből elkövetett bűntette volt Indiában, noha egyáltalán nem tekinthető egyedi esetnek. A keresztények itt mindennapos zaklatásnak vannak kitéve, és Staineshez hasonlóan sokan életükkel fizetnek azért, ha megtérést hirdetnek, mások pedig nem gyakorolhatják nyíltan vallásukat. Néhány nappal ezelőtt például a kormányzó BJP párthoz közeli Vishwa Hindu Parishad ötven aktivistája Borivaliban berontott egy reggeli istentiszteletre, és azonnali távozásra kényszerítette a jelen levő száz résztvevőt. Ebben az esetben a hinduk azt terjesztették, hogy mindenki 5000 rúpiát kapott a megtérésért.
Szintén az elmúlt hetekben történt, hogy egy keresztény hitre áttért hindut azért támadtak meg a falujabeliek, mert baptista templomot kezdett építeni a saját földjén. Mintegy ötszázan támadtak rá és a szintén keresztény hitre tért barátjára, elvitték az építőanyagokat, és arra kényszerítették őket, hogy tehéntrágyával kevert vizet igyanak "lelkük megtisztulása" érdekében.
India több mint egymilliárd fős lakosságának 80 százaléka hindu vallású, 12 százaléka muzulmán; a keresztények aránya jóval kisebb, mindössze 2 százalék körüli. Az ország vezetése azonban folyamatosan azt hangoztatja, hogy a kereszténység túl gyorsan terjed, s néhány helyen még megtérést tiltó törvényeket is hoztak. "Kilencszázezer templomot akarnak építeni Indiában, évente több tízezer hindut térítenek át keresztény hitre, és százmillió Bibliát osztanak szét" – állítja Dr. Pravin Togaida hindu vallási szakértő.
Indiában a keresztényüldözés nyílt és burkolt formában egyaránt zajlik. Néha felbőszült csőcselék támad a hívőkre és bántalmazza őket, templomokat rombol le, Bibliákat éget el. Máskor viszont a hivatalos gépezet is megpróbálja korlátok közé szorítani a misszionáriusok munkáját különböző törvényekkel és rendeletekkel. Néha maguk a rendőrök is csatlakoznak a rendbontó tömegekhez. A konzervatív hindu elemzők gyakran azzal érvelnek, hogy a kisebbségek provokálják ki ezeket a reakciókat, a keresztények például azzal, hogy megtérítik az embereket. A kormányon lévő hindu nacionalista BJP párt hatalomra kerülése, vagyis 1998 óta megnövekedett az efféle atrocitások száma.
A BJP párt sokak szerint olyan légkört teremt az országban, ahol a kisebbségek folyamatosan veszélyeztetve érzik magukat, sőt sok esetben alkotmányos jogaiktól is megfosztják őket. A BJP ugyanis egyre inkább szorgalmazza a vallás szabad gyakorlását korlátok közé szorító törvények meghozatalát. E törekvés nem véletlen, hiszen sokak szerint a keresztény tanítások erősen veszélyeztetik a BJP hatalmi pozícióját. Az a tézis ugyanis, miszerint az ember Isten képmására lett teremtve, és ezért minden ember egyenlő, milliók számára hirdet szabadulást az egyenlőtlenségre és diszkriminációra épülő hindu kasztrendszerből. A BJP ezért amellett kardoskodik, hogy az embernek nem szabad megváltoztatnia a vallását, mindenkinek abban kell meghalnia, amibe beleszületett. Úgy vélik, a megtérés családokat szakít szét, és az embereket arra kényszeríti, hogy megtagadják ősi isteneiket. A misszionáriusok azonban mindezek ellenére is vállalják a szolgálatot: Staines felesége például azt nyilatkozta, megbocsátott családja gyilkosainak, és továbbra is Indiában marad, hogy leprás betegek ellátásában segédkezzen.