A Barna Research Group 1618 felnőttet kérdezett meg arról, kire szavaznának a választásokon. A megkérdezettek között 1260 regisztrált szavazó volt. Az eredmények igen változatos képet mutattak, attól függően, hogy milyen szempontból elemezték a kapott adatokat. Az összes megkérdezettet figyelembe véve úgy tűnt, a demokrata John Kerry indul nagyobb esélyekkel, míg a regisztrált szavazók között George Bush volt népszerűbb. Nagyobb valószínűséggel szavaznak Bush elnökre azok is, akik vélhetően elmennek szavazni, és már teljesen biztosak abban, hogy kire adják le voksukat.
Az evangéliumi keresztények a népesség 7 százalékát teszik ki, ám a választásokkor nagy nyilvánossághoz jutnak, és a politikában jelentős befolyással bírnak. 2000-ben 83 százalékuk szavazott Bush elnökre, és az előrejelzések szerint ez az arány az idei választásokon 86 százalékra emelkedhet. Ez az a vallási csoport, amely legnagyobb valószínűséggel megjelenik a szavazásokon, és általában ők támogatják leginkább Bush elnök politikáját. Az evangéliumiak általában republikánusok (62%), és többségükben konzervatív nézeteket vallanak (75%). Az úgynevezett konzervatív republikánusok 94 százaléka támogatja a jelenlegi elnököt, míg a liberális demokraták 95 százaléka és a fekete lakosság 77 százaléka John Kerryt preferálja. A választásokon a legnagyobb aktivitást a felmérések szerint a melegek tanúsítják: általában 93 százalékuk jelenik meg az urnák előtt, és többségükben ők is John Kerryt támogatják.
A felnőtt lakosság 31 százalékát kitevő nem evangéliumi újjászületett keresztények 86 százaléka regisztrált szavazó, de a választásokon való megjelenésük csupán átlagosnak mondható (65 százalékos, míg az országos átlag 67 százalék). Bár a média a jobboldalhoz sorolja őket, a csoportnak csupán egyharmada vall politikai szempontból konzervatív nézeteket, vagy támogatja a republikánus pártot, míg 40 százalékban inkább a demokrata párt mellett teszik le voksukat. A sem az evangéliumi, sem az újjászületett keresztények csoportjába nem tartozó, úgynevezett névleges keresztények az országos populáció 39 százalékát teszik ki. Az ő megjelenésük a szavazóurnák előtt általában átlag alatti, és több mint 40 százalékuk a
demokrata pártot preferálja. Az előrejelzések szerint 52 százalékuk John Kerry mellett teszi majd le voksát.
Arra a kérdésre, hogy "Miért szavazna Ön John Kerryre?", meglepő módon a "legnyomósabb" indok az volt, hogy "ő nem George W. Bush". Kerry támogatóinak közel 44 százaléka adta ezt a választ, a többiek pedig elsősorban az iraki háborúval való szembehelyezkedését és a külpolitikával kapcsolatos eltérő nézeteit méltatták. Ezzel szemben Bush elnök támogatói többféle indokot is fel tudtak sorolni amellett, hogy miért szavaznának hosszabbítást a jelenlegi elnök számára: a támogatók 25 százaléka elégedett az elnök teljesítményével, 18 százaléka a személyiségét kedveli, 14 százalékuk tartja úgy, hogy Bush a külpolitikai kérdéseket jól kezeli, míg 12 százalékuk állította azt, hogy az elnök jól ötvözi hitbéli és morális meggyőződését politikai döntéseivel.
Az eddig bizonytalankodók az urnák előtt valószínűleg megjelenő összes szavazó egyötödét teszik ki. Jelenleg a nem evangéliumi újjászületett keresztények egynegyede és a névleges keresztények egyharmada nem tudja még, kire szavaz majd. A szakértők szerint azonban ezek a csoportok nagy valószínűséggel a jelöltek hitbeli meggyőződése és erkölcsi normái alapján döntenek. Szavazataik döntő jelentőségűek lehetnek novemberben. A nem evangéliumi újjászületett keresztények kevésbé támogatják John Kerryt, mint annak idején a szintén demokrata Bill Clintont, míg a névleges keresztények közül kevesebben szavaznak Bush elnökre, mint a korábbi választások republikánus jelöltjeire. George W. Bush számára a veszélyt jelentő tényező az lehet, hogy legelszántabb támogatói, az evangéliumi keresztények annyira meg vannak győződve arról, hogy az elnök maradni fog (81 százalékuk vallja ezt), hogy ezért esetleg el sem mennek a szavazásra.
2004. 06. 11. (VIII/24)
