Míg az aláírás ez év november 20-ai dátumával kapcsolatban gyakorlati okok miatt egyelőre nem alakult ki teljes konszenzus, addig a helyválasztást illetően a többi tagország államfői is egyhangúlag támogatták a javaslatot, hogy az Európai Unió második alapító okiratának ünnepélyes aláírására ugyanott kerüljön sor, ahol az első alapító okirat, a Római Egyezmény mintegy ötven évvel ezelőtt megszületett – annak ellenére, hogy az unió sorsát alakító egyezmények aláírására általában abban az országban kerül sor, amelynek államfője a soros elnökséget ellátja. Mitől olyan különleges hely a Vatikán tőszomszédságában található Campidoglio Palota, hogy érdemes érte a szokásjogot is felrúgni?
Róma egyik legszebb reneszánsz palotája a Capitolium dombon található, egyikén annak a hét dombnak, amelyre Róma felépült. Bár ez a domb a legkisebb a hét közül, a történelem során azonban egészen a kezdetektől mindig is a legjelentősebbnek és a legszentebbnek számított; az ókori idők óta ezt tekintették a hatalom székének.
A legenda szerint az i. e. 8. században ezen és a szomszédos Palatinus dombon alapították meg Róma városát, majd két évszázad múlva itt építették fel a római civilizáció szimbólumává vált hatalmas Jupiter templomot, melynek felavatására a római köztársaság első évében került sor, i. e. 509-ben.
Ezen a dombon iktatták be a köztársaság korában a konzulokat, és ez volt a végállomása azoknak a diadalmeneteknek is, melyekkel az ókori hadvezérek győztes hadjáratait ünnepelték. Ugyanakkor ezen a helyen állt az a hivatal is, ahol döntöttek az árulók sorsáról, erről a dombról dobták le például azt a nőt is, aki elárulta Rómát a szabinoknak.
Az ókori Róma politikai és vallási központjának számító dombon álló épületek a középkor folyamán pusztulásnak indultak, de egy 12. századi útikönyv, a Mirabilia Romae leírása szerint továbbra is megőrizték ókori nagyságuk emlékét.
A Mirabilia szerint a Capitolium a világ feje, ahonnan a konzulok és a szenátorok irányítják a Földet. A 11. század óta a városi kormányzatnak otthont adó palota egészen a 16. századig nagyjából eredeti formájában állt. Mai formáját a 16. században nyerte el, azt követően, hogy 1536-ban III. Pál pápa megbízta Michelangelót, hogy építse át a Campidoglio palotát és az előtte található teret a városba látogató V. Károly német-római császár tiszteletére, azt remélve, hogy így megnyerheti a vele amúgy ellenséges viszonyban levő császár kegyeit.
A világi és az egyházi hatalom között a középkor során lezajlott konszolidációt beszédesen szimbolizálja, hogy Michelangelo tervei következtében a Campidoglio Palota és a tér többi épülete is a Vatikán felé fordult. Ekkor tették meg a Campidoglio palotát a világi hatalom székhelyévé (ma a Római Városháza), míg a tőszomszédságában található Vatikán lett a pápai hatalom központja. Érdekes, hogy a kor művészeti irányzata, a reneszánsz fő célja az ókori Róma újjászületése volt. A középkor óta a világi hatalom központja elkerült a hét dombról, azonban a Római Egyezmény 1957-es, és az Európai Alkotmány mostani aláírási ceremóniájára egyaránt a Campidoglio Palotában kerül sor.
2004. 07. 09. (VIII/28)
