Az anyaméhben ásítozó, mosolygó, ugráló magzat személyiségéről készült felvételeket tettek közzé nemrégiben a National Geographic Online-on. A 3 és 4 dimenziós ultrahangos eljárás egyik kifejlesztője a brit Stuart Campbell, a londoni Create Health Clinic professzora. A felvételeken jól látszik, hogy a magzat az első időszaktól kezdődően komplex mozgássorokat követ. A 12. héttől, jócskán azelőtt, mielőtt anyja érzékelné, a magzat ugrál, nyújtózkodik és rugdos a méhben. A 22. héttől képes a finom ujjmozgásokra: megérinti, dörzsöli, cirógatja arcát. Később orrát is megérinti, majd két kezét is összeérinti. Hamarosan már tud markolni, fogdossa saját testrészeit és a köldökzsinórt. A 24. héttől nyitogatja-csukogatja szemét. A 26. héttől már a babák összes tipikus elfoglaltsága megjelenik: mosolyognak, csuklanak, kaparásznak, ujjat (akár lábujjat is) szopnak.
Ember-e az embrió? Kevesebb vagy több embrió beültetésétől várható-e a terhesség kedvezőbb kimenetele? Szelektálhatók-e az utódok egészségük vagy nemük szerint? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések kerültek terítékre a múlt héten az orvostudomány, a biológia, a jog és az etika elismert tudósainak részvételével az asszisztált reprodukció ellentmondásos kérdéseiről Budapesten megrendezett nemzetközi szimpóziumon. A rendezvényen elhangzott: hazánkban a születésszám vészes csökkenéséért nem csupán a szerény gyermekvállalási kedv, hanem az arra való képtelenség is felelős. Dr. Vereczkey Attila, a rendezvényt szervező Nyírő Gyula Kórház Meddőségi és
Asszisztált Reprodukciós Centrumának vezetője elmondta: míg az előző századfordulón hazánkban 10 nő átlagosan 55 gyermeket hozott a világra, tavaly mindössze 13-at.
A népesedési mutatókat kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül a meddőség kialakulásában szerepet játszó betegségek gyakoriságának növekedését emelte ki. (Lásd
Hetek 2003. június
27.)
Meddőségről akkor beszélhetünk, ha rendszeres és fogamzásgátlás nélküli házasélet mellett egy éven belül nem jön létre terhesség. A meddőségek oka 40 százalékban női, 40 százalékban férfi, 20 százalékban pedig közös vagy ismeretlen eredetű. A meddőség kivizsgálását követően a lehető legkevésbé megterhelő kezelést célszer? választani. Műtéti korrekcióval, gyógyszeres kezeléssel az esetek egy részében helyreáll a termékenység. Másoknál
inszemináció (sperma eszközös bejuttatása a női szervezetbe) lehet eredményes. Ezek eredménytelensége, illetve petevezeték-elzáródás, súlyos fokú, férfi eredet? meddőség, petesejt-adományozás, dajkaterhesség, valamint genetikai vizsgálat indokoltsága esetén kerülhet sor szervezeten kívüli megtermékenyítésre (in vitro fertilizáció –
IVF).
A lombikban zajló események
2004. 07. 02. (VIII/27)
