Hírességekről mintázott viaszbetlehem Madame Tussaud panoptikumában. Józsefet és Máriát David Beckhamről és feleségéről mintázták, a napkeleti bölcsek közt Tony Blair és az edinburghi herceg mellett George W. Bush látható, míg fejük felett az angyal Kylie Minogue ausztrál popdíva vonásait hordozza. Van, akinek ez is sok a kereszténységből Fotó: Reuters
A kereszténygyűlölet nemzetközi fórumokon való elítélése érdekében folytatott "diszkrét kampányról" Lajolo érsek egy Rómában tartott konferencián tett említést, amelyet a közel-keleti országok keresztény közösségeinek egyre súlyosbodó helyzete miatt hívtak össze. A Vatikán külügyminisztere a törekvést elsősorban a terrorizmus ellen indított háború által nagymértékben felerősített keresztényellenes érzülettel indokolta. "A háború, még ha szükséges volt is, számos országban a »krisztianofóbia« elterjedéséhez vezetett – nyilatkozott a konferencián. – A kereszténységet ugyanis gyakorta (tévesen) a nyugati politikával azonosítják, így a kereszténységnek is el kellett szenvednie a háború nyugatellenes visszahatásait." A Vatikán, amely kezdettől fogva elutasította az iraki háborút, a konferencián aggodalmának adott hangot az iraki templomokat ez év augusztusában és októberében ért terrortámadások, valamint a pakisztáni és délkelet-ázsiai keresztény közösségek által elszenvedett állandó megfélemlítés és gyilkossági esetek miatt. Lajolo érsek ezenkívül utalt azon afrikai nunciusok jelentéseire is, akik szerint a vallási feszültségek miatt egyre vészterhesebb a fekete kontinens muzulmánjainak és keresztényeinek együttélése; de – mint mondta – más országokban is előfordul, hogy az egyházi iskolákat és karitatív intézményeket a vallási térítés rosszul álcázott fészkeinek tekintik.
A római konferencián a vatikáni külügyér egy héten belül másodízben emelte fel a szavát a kereszténység hátrányos megkülönböztetése ellen: a Szentszék küldöttségét vezető Lajolo érsek december 6-án Szófiában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácskozásán is felszólalt a vallásszabadság kérdésében. "Az antiszemitizmus, a muzulmán- és a
keresztényellenesség között nem lehet hierarchiát felállítani. Minthogy e szervezet célja a diszkrimináció elleni harc, nem fogadhat el kiegyensúlyozatlan megoldásokat" – tett javaslatot az ötvenöt tagország külügyminisztereinek Lajolo érsek, hogy a "keresztényfóbiát" azonos súllyal kezeljék az iszlám és a judaizmus elleni gyűlölettel. Az EBESZ azonban nem állt egy emberként a kezdeményezés mögé. "Nem akarunk még több »fóbiát« – húzódozott az egyik diplomata. – Ha a xenofóbián túl még valamit ki akarnánk emelni, túl sokat kellene felsorolni belőlük."
A kezdeményezés nemcsak az EBESZ képviselői között, hanem egyházi körökben is kételyeket támasztott. Alexandra Aula, a Franciscans International, egy genfi székhely? katolikus emberi jogi csoport képviselője szerint "bár valóban sok országban fenyegeti veszély a keresztény kisebbségeket, nem ez a megfelelő módja, hogy biztosítsuk a védelmüket. Így éppen az egyetemes emberi jogokat kezdjük ki: ezek után jöhetnek a szikhek, a buddhisták és akárki más is, hogy követeljék a jogaikat. Hol fog ez véget érni?" Aula kételyeiben Peter Weiderud, a világszerte 340 keresztény felekezetet tömörítő, szintén genfi székhely? Egyházak Világtanácsa nev? szervezet igazgatója is osztozik: Weiderud szerint az efféle "címkék" kockázatosak, és arra figyelmeztet, hogy a lépés az ellenkezőjét válthatja ki. "Úgy gondolom, létezik kereszténygyűlölet, csak nem kezeljük kellő figyelemmel" – vélekedik viszont Drew Christiansen, az America cím? New York-i katolikus heti magazin főszerkesztő-helyettese. Ugyanakkor elárulja: a kifejezést mindaddig ő sem hallotta, amíg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a múlt hónapban meg nem hívta a tárgyban tartandó tanácskozásra. Az új szóalkotás valóban belső, vatikáni "gyártmány" lehet, legalábbis a brit Reuters hírügynökség által megszólaltatott amerikai evangéliumi könyvkiadókra és vallásos jogvédőkre is az újdonság erejével hatott.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága helyt adott a vatikáni kezdeményezésnek, a világszervezet New York-i általános ülése viszont e hónap végén még meg fogja vitatni a kérdést. A siker annál is inkább csak részlegesnek mondható, mert a genfi székhely? bizottság súlyos "bizalmi deficittel" küzd, miután egy ENSZ-jelentés éppen a múlt héten marasztalta el, amiért Kubát, Líbiát és Szudánt is tagjai közé fogadta. A kezdeményezés viszont Doudou Diene, az ENSZ rasszizmus és idegengyűlölet kérdéséért felelős különleges referense személyében – úgy tűnik – jelentős támogatót nyert meg: Diene szerint lehetséges az egyes vallások kiemelése, ha a vallási diszkriminációt általánosan is elítélik. Márpedig a vatikáni tisztségviselők szemében is éppen bizonyos vallások kiemelt pártfogolása volt a szálka: egyesek a The Washington Timesnak adott
nyilatkozataikban elárulták, hogy nem tudtak félreállni, miközben a judaizmus és az iszlám az ENSZ megkülönböztetett figyelmét élvezi.
A "keresztényfóbia" besorolásától pedig azt várják, hogy a két másik világvallás mellett a világszervezet a keresztény közösségekkel való bánásmódról is rendszeres jelentéseket követeljen meg a tagállamoktól.
2004. 12. 17. (VIII/51)
