A Hubble teleszkóp által készített kép. Intelligens tervezés
Debora MacKenzie, a New Scientist cím? tudományos hetilap cikkírója elszörnyedve írta néhány éve, hogy az ezredforduló Amerikájában a lakosság mintegy 47 százaléka hisz abban, hogy az embert Isten teremtette. A múlt év végén, ugyancsak a New Scientistben, Mary Magdley filozófus és író kongatta meg a vészharangot, hogy az Egyesült Államokban egyes állami iskolák kreacionizmust – mai nevén "intelligens tervezést" – fognak oktatni. "Isten visszatért, legalábbis az osztálytermekbe és a vidék Amerikájába" – írja Magdley, aki szerint az a tény, hogy tizenhárom államban zajlik jogi eljárás az "intelligens tervezés" taníthatóságának érdekében, az "Isten-barát" elnök újraválasztásának köszönhető.
Magdley dühödt hangneme – amely a cikk további részében sem tudományos érvekben, hanem az amerikai protestantizmust becsmérlő szavakban gazdag – érthető, ha arra gondolunk, hogy az evolúció elméletét az elmúlt évtizedekben nem érte komoly kihívás. Ezzel szemben néhány éve egyre nagyobb teret kap a teremtéselmélet oktatása – az Egyesült Államokban a húszas évekhez hasonló intenzitású vita folyik arról, hogy oktatható-e a kreacionizmus, illetve lehet-e azt mondani az evolúcióról, hogy "csak elmélet". Nemcsak az Egyesült Államokban zajlik ez a polémia, hiszen még alig ültek el Szerbiában a Ljiljana Csolics oktatási miniszter által kirobbantott vita hullámai, aki arra tett javaslatot, hogy a szerb iskolákban egy évig szüneteltessék az evolúció oktatását. Az azóta lemondatott miniszter elképzelése szerint ezalatt kidolgoztak volna egy alternatív, kreacionizmus alapú tantervet is, amit az evolúcióval párhuzamosan oktattak volna.
A szemünk láttára kibontakozó helyzet arra a híres, 1925-ös esetre emlékeztet, amikor az amerikai Tennessee államban betiltották az evolúció oktatását. Ezt követően az Amerikai Polgárjogi Unió felkért egy fizikatanárt, John Scopest a törvény tesztelésére. Scopes bíróság elé került, amely bűnösnek találta. Ezt követte volna a szervezet fellebbezése, amely szerint az ítélet ellentmond az alkotmánynak, de még mielőtt sor került volna rá, eljárásjogi problémák miatt az ítéletet eltörölték. A Scopes-ügyet követően további húsz államban hoztak hasonló jelleg? rendelkezést, az iskolai könyvekből pedig eltűntek az evolúcióval kapcsolatos tanok. Ezek a rendelkezések többé-kevésbé a hatvanas évekig életben maradtak, egészen 1968-ig, amikor a Legfelsőbb Bíróság az első alkotmánykiegészítésre hivatkozva azzal érvelt, hogy az állam egyetlen vallást sem részesíthet előnyben, így az állami iskolákban nem lehet vallási elveket hirdetni.
Nem kellett sokat várni a revansra: 1970-ben Arkansas és Louisiana törvényhozása engedélyezte a kreacionizmus tudományos elméletként való oktatását az állami iskolákban. Ez a győzelem azonban átmeneti volt, ugyanis elsősorban Henry Morris sok helyütt valóban tudománytalan elméletére épített, amely arra a következtetésre jutott, hogy a Föld életkora valójában csak tízezer év. (A Föld korának évmilliókban való meghatározása igazából nem jelent zavart a bibliai világképpel rendelkező, a teremtéselméletet elfogadó emberek számára.) A Legfelsőbb Bíróság tehát ismét döntött, 1987-ben kimondta, hogy a Morris-féle kreacionizmus nem tudományos elmélet.
A kilencvenes évek azonban olyan fordulatot hoztak, ami meglepte a doktrinális evolúcióhívőket. Ők ugyanis a teremtéselméletet elfogadókról azt gondolták, hogy csupa kisvárosi, fundamentalista hívő, akik azt hiszik, hogy a föld csupán tízezer éves, a dinoszauruszok pedig az özönvíz korából származnak. Ezzel szemben az intelligens tervezés elméletét vallók nem tagadnak tudományos tényeket, de kritikusan viszonyulnak az evolúció elméletének gyenge pontjaihoz. Az említett elmélet hívei szerint az élő organizmusok túl bonyolultak, és valószínűtlenül jól adaptálódtak a környezetükhöz, ezért ők az élet keletkezése mögött intelligens tervezést sejtenek. David Behe amerikai biokémikus, a Darwin fekete doboza cím? könyv szerzője szerint elképzelhetetlen például a szem evolúciós kifejlődése. Behe szerint az a gondolat, hogy a szem evolúciós lépések során alakult ki, ahhoz hasonlítana, mintha egy bicikligyár a biciklialkatrészekből egyszer csak motorkerékpárokat tudna összeszerelni.
Az intelligens tervezés egyre nagyobb elfogadottsága sokakat váratlanul ért. 2002-ben a Scientific American kongatta meg a vészharangot amiatt, hogy egyre nagyobb a kreacionista befolyás az amerikai oktatásban, ami abban nyilvánul meg, hogy egyre több helyen képezi a tanterv részét az intelligens tervezés elmélete, az evolúcióval szembeni lehetséges alternatívaként. Washington állam szenátusa még ennél is tovább lépett. 2002-es döntésük szerint "az evolúció elméletének oktatása nem egyeztethető össze a Függetlenségi Nyilatkozattal", ezért "a nyilvános iskolákból el kell távolítani minden olyan tankönyvet, illetve tantervet, amely az evolúció elméletét tanítja, és olyan tankönyvekkel, illetve tantervekkel kell őket helyettesíteni, amelyek a teremtés nyilvánvaló igazságát tanítják."
2005. 02. 18. (IX/7)
