A zsidók számára az arámi nyelv jelentősége megkérdőjelezhetetlen: a Biblia egyes könyveinek részben ez a nyelve, ez a Talmud legfőbb nyelve, és számos zsidó imáé is. A keresztények pedig a Jézus Krisztus és az apostolok által beszélt nyelvet tisztelik az arámiban, míg keleti változata, a szír Irak és Szíria ősi egyházainak szertartásnyelve. Az arámi nyelvet a kurd zsidók Észak-Irakból, Iránból és Törökországból hozták magukkal Izraelbe, ahol az idősebb generáció ma is ezt beszéli otthon – valahogy úgy, ahogy az askenázi zsidók használják a jiddist szüleikkel és nagyszüleikkel. A kurdok azonban a hagyomány ápolásán túl úgy tekintenek nyelvükre, mint annak egyenes bizonyítékára, hogy ők a tíz elveszett törzs leszármazottai, akiket az asszírok közel egy évszázaddal azelőtt telepítettek ki, hogy a maradék két törzs számára megkezdődött a babiloni fogság.
A Tel Aviv-i Egyetemen arámi nyelvet tanító Hezi Mutzafi szerint ez az ősi nyelv kihalóban van, mivel a a Közel-Keletet elhagyó családok fiatalabb tagjai nyelvileg gyorsan asszimilálódnak új környezetükhöz. A több arámi dialektust folyékonyan beszélő Mutzafi becslése szerint az arámit beszélők száma ma világszerte minimum ötszázezer, de nem lehetetlen, hogy az ötmilliót is eléri.
A Jerusalem Post újságírója felkereste jeruzsálemi irodájában Avraham Szimantovot, a Kurd Zsidók Nemzeti Szövetségének vezetőjét, aki büszkén számolt be róla, hogy tagjaik megőrizték a "Targum" (a Tóra arám fordítása) nyelvét: "Zsinagógáinkban kétszer olvassuk fel a Tórát: egyszer héberül, egyszer pedig arámul – meséli Szimantov –, hogy biztosak legyünk benne: minden jelenlévő megérti." Szimantov, aki ma egy építési vállalkozást vezet, családjával 1951-ben, Kurdisztánból érkezett Jeruzsálembe. "Az arámi nyelv segített a héber elsajátításában" – állítja Szimantov, miközben felidézi, hogy Izraelbe érkezve felvették az elitnek számító jeruzsálemi Maaleh iskolába, ahol tanárai többsége németországi zsidó volt, és ahol a középkorihoz közelebb álló életformáját gyorsan cserélte fel a modern izraelire.
Az otthon arámul, otthonukon kívül pedig héberül beszélő jeruzsálemi kurd zsidókkal ellentétben azok a kurdok, akik Izrael más tájékain telepedtek le, életük minden területén arámi nyelven kommunikálnak. "A fiataljaink – magyarázza Szimantov – általában héberül beszélnek. De annak ellenére, hogy a mostani a tömeges kivándorlás óta ők a harmadik generáció, még ők is értik a Targum nyelvét. A zsinagógákban pedig, különösen vidéken, a héber nyelv? szövegek még mindig váltakoznak az arámival."
Abuna Juszuf Issza a maronita egyház egyik helyi vezetője, akinek mintegy ezer fős közösségében rendszeresen használják imádkozásra a szír nyelvet. "Ezt a nyelvet csak a papságnak tanítják" – világosít fel Juszuf, hozzátéve, hogy ő maga Rómában, szeminaristaként tanulta, aztán bevallja: "Nem beszélem a nyelvet, de minden szót értek." Juszuf elmondása szerint alig egy évszázaddal ezelőttig a mai Szíria területén számos faluban az arámi volt a beszélt nyelv. Mára csak három ilyen falu maradt, viszonylag közel Damaszkuszhoz. A szír hatóságok – politikai okokból – igyekeztek elzárni őket a kíváncsiskodóktól, különösen a külföldi újságíróktól, de végül a BBC kitartása meghozta gyümölcsét: sikerült elkészíteniük egy dokumentumfilmet az érintett falvak hagyományairól.
"Imára a szír nyelvet használjuk, de egyre gyakrabban kell arabra váltanunk" – mondja Juszuf, aki a szír és arámi nyelv azonosságát hangsúlyozza, kiemelve, hogy két különböző dialektusról van szó. "Nagyon büszke vagyok rá, hogy beszélem azt a nyelvet, amelyet Jézus Krisztus is beszélt" – mondja. Eltekintve az olyan tekintélyes intézményektől, mint a Cambridge-i Egyetem vagy a Tel Aviv-i, kevés olyan iskola létezik, ahol az arámi vagy a szír nyelv írását, olvasását és az élőbeszédet tanítanák.
Ezzel a ténnyel szembesül minden jesiva-hallgató, aki meg akar ismerkedni a Talmud tartalmával és teológiájával. Nem tanulnak arámi nyelvtant, nem várják el tőlük arámi szókincsük gazdagítását, és azt sem, hogy arámi nyelven képesek legyenek beszélgetni, annak ellenére, hogy a Talmud ezen a nyelven 2000 éve folyt rabbinikus beszélgetések gyűjteménye. Ehelyett csakis a talmudi kontextusban tanulják a nyelvet, elsősorban magolással. "A Cambridge-i Egyetemen kísérletet tettek arra, hogy fiatal ortodox zsidóknak klasszikus nyelvként arámit oktassanak, ezáltal képessé téve őket a Talmud szövegének önálló tanulmányozására, de a kísérlet kudarcot vallott" – meséli Mutzafi. "A fiúk nem voltak képesek megérteni a nyelvtani szerkezeteket, amelyeket ez az ősi szöveg használ – annak ellenére, hogy a Talmud szókincse Mutzafi szerint "meglehetősen szűk", főleg a zsidó vallási életre és annak gyakorlására vonatkozik. Az arámi nyelv háromezer évvel ezelőtt az ősi arám nép nyelve volt. Később az asszírok, majd Babilon és a perzsák birodalmi nyelve lett, akik a diplomáciában és a kereskedelemben is használták az arámi nyelvet. A kutatók szerint a birodalom határain belül mindenki ismerte, de legalábbis értette. A Második Templom idejében, 2000 évvel ezelőtt az Izrael földjén élő zsidók széles körben használták a palesztinai arámi nyelvet. A kereszténység megszületése után annak képviselői kialakították a maguk dialektusát, amely némileg különbözött a zsidók által használttól. Az arámi nyelv azonban egészen a 7. századi iszlám hódításig uralkodó maradt a "termékeny félhold" területén; ezután az arab nyelv fokozatosan átvette a szerepét. Az arámi virágkora idején éppen olyan nemzetközi státust élvezett, mint ma az angol nyelv – nemcsak nyugati és keleti változata alakult ki (az előbbit emlegetik arámiként, az utóbbit szírként), de a keleti változatnak is számtalan dialektusa jött létre, amelyek nemegyszer érthetetlenek voltak az egyazon nyelvet beszélő "szomszédok" számára is.
A szentföldi keresztények között egészen a 16. századig a júdeai vagy palesztin arámi volt a domináns nyelv, az arabra való áttérés csak lassan, fokozatosan történt. Hasonló folyamat zajlott le Szíriában, Irakban és Iránban, ahol az eredeti arámiak leszármazottai és a korábban az asszír, babiloni és perzsa birodalomhoz tartozó etnikai csoportok áttértek a kereszténységre, és átvették
az arámi nyelv észak-nyugat-mezopotámiai változatát, amit ma szír néven ismerünk. Az arámi nyelv olyan erőteljesnek bizonyult, hogy a szentföldi zsidók között gyakorlatilag átvette a héber szerepét, és egyre kevesebben ismerték a bibliai nyelvet. Ez olyannyira igaz volt, hogy a Babilonban és Mezopotámiában élő zsidók között is így történt – Dániel próféta könyvének nagyobb része éppen arámi nyelven íródott.
Nincs ékesebb bizonyítéka a modern arámi nyelv életképességének, mint a kaukázusi hegyek közül származó Nash Didan zsidó közösség látványos esküvői. A Nash Didan különleges zenéjének és táncainak, valamint egész kultúrájának megőrzéséért sokat tett Nisszan Aviv – a zeneszerző, aki a közösség legtöbb tagjával együtt 55 éve érkezett Izraelbe. Urmiában, egy ősi városban született. Otthon arámi nyelven beszéltek, az utcán törökül, az iskolában pedig perzsául tanultak. Elmondása szerint Aviv már elég jól tudott héberül, amikor Izraelbe érkezett, mivel a zsidó iskolában azt is tanulta. Mégis arámi nyelvismeretének tudja be, hogy rövid idő múlva éppen olyan jól beszélt héberül, mint egy "bennszülött". Dalait modern arámi nyelven írja, és nemcsak a különböző izraeli arám nyelv? közösségek tagjai hallgatják szívesen, hanem világszerte az arámi nyelv? rádió- és tévéadások közönsége is. Mégis, ha nyelve és kultúrája jövőjéről kérdezik, Aviv pesszimista: "Lassan elfelejtődik a nyelvünk" – magyarázza. "A fiatalabbak, bár értik, beszélni már nem tudnak, és idővel teljesen elvész." Talán reményt adhat Avivnak, hogy a Tel Aviv-i Egyetemen folyik egy arámi szótár összeállítása – igaz, a munka nagy, az anyagi támogatás pedig szokás szerint kevés.
Kihalófélben az egykori világnyelv
A Cambridge-i Egyetem professzora, Geoffrey Khan évente kétszer utazik Izraelbe, hogy arámi anyanyelv? emberekkel készítsen interjút. A modern arámi nyelv szakértője mindent megtesz, hogy pontosan feltérképezze az egykori világnyelvet, mielőtt még túl késő lesz hozzá. Legutóbbi látogatásán vele készített interjút a Jerusalem Post újságírója.
"Számos dialektus kihalt már" – magyarázza igyekezetét a professzor. A kérdésre, hogy valójában létezőnek tekinthető-e még az arámi nyelv, a professzor igennel válaszol: "Beszélt nyelvként még létezik, zsidók és keresztények is használják." Mindazok a zsidók, akik a hatvanas években hagyták el Irakot, Törökországot és Irán nyugati részét, beszélték a nyelvet. Ez azt is jelenti, hogy akik birtokában vannak az arámi nyelvnek, azok már jórészt igen idősek. Igaz ugyan, hogy az arámit rádió- és tévéadásokban is használják világszerte, ugyanakkor ez a változat egyfajta koiné: több dialektus keveréke. Az eredeti dialektusok némelyike már kihalt, vagy kihalóban van. Az arámi nemcsak a Talmud eredeti nyelve, de létezik arámi nyelv? költészet, történetek és legendák íródtak ezen a nyelven. Kihalása nagy veszteség lenne az emberi kultúra számára.
A kérdésre, vajon lehet-e vagy kellene-e oktatni az arámi nyelvet a Talmud tanításához, a professzor elmondja: lehetne, de nem szokták, mivel az ellentétes lenne a jesivák tanítási módszereivel, amelyek főleg a szó szerinti megtanulásra épülnek.
Utolsóként az újságíró arról faggatja Khan professzort, milyennek találta Mel Gibson A passió cím? filmjének arámi szövegeit. "Az arámi szöveg kiváló volt, a színészek kiejtéséről azonban nem mondanám ugyanezt. Semmi következetesség nem volt abban, ahogyan a szöveget mondták" – hangzik a válasz.
2005. 05. 13. (IX/19)
