hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Dávid király palotája
Újabb szenzációs leletek Jeruzsálemben

Grüll Tibor / Hit és értékek
Hetilap logó 2005. 08. 12. (IX/32)
2005. 08. 16.
Az utóbbi hónapokban a jeruzsálemi Óváros falain kívül elterülő Dávid városa (Ir David) a régészek csákányainak csattogásától visszhangzik. Bárhol hatolnak a mélybe szerszámaikkal: olyan leletekre bukkannak, amelyek szinte megelevenítik az Ó- és Újszövetség lapjain leírt történeteket. Itt van Siloám tava, ahová Jézus küldte a vakon születettet, hogy mosakodjék meg, és az visszanyerte látását. Itt van Ezékiás király csatornája, amellyel a Gihon-forrás vizét vezette be a városba. Itt van a jebuzeus kori városfal, melyet Dávid és Jóáb katonái ostromoltak. Csak a legfontosabbat nem találták meg: Dávid palotáját. Eddig.



A Hetek részére küldött fotón a palota feltárása látható. Megelevenedik Dávid otthona Fotó: Gabi Laron/Ir David

"Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy király városa" – énekelte Kórah a negyvennyolcadik zsoltárban; "tökéletes szépség, az egész föld öröme" – mondta róla Jeremiás a Siralmakban. A Biblia a "nagy város" kifejezést alkalmazza vele kapcsolatban, amit egyébként csak Asszíria fővárosaira: Kalahra és Ninivére használ. Ez utóbbiak azonban jóval nagyobbak voltak Jeruzsálemnél: Ninive körülbelül 720 hektár, Kalah körülbelül 360 hektár alapterületen feküdt. (Összevetésül: Júda és Izrael városai általában 6-10 hektár körül mozogtak ebben az időszakban.) 

Az utóbbi évtizedekben Jeruzsálem új képe bontakozott ki a régészeti feltárások során. Júda fővárosa egy körülbelül 60 hektár területű, fallal övezett település volt, alatta elterülő külvárosokkal: ezek tükrében Jeruzsálem valóban nagy fővárosnak tűnhetett a kortársak előtt. 

A külvárosi területeket is beleszámolva Jeruzsálem így is nyolcszor akkora volt, mint a zsidó királyság második legnagyobb települése: Lákis. "A város műemlékei, palotái, erődei és síremlékei olyan központtá avatták Jeruzsálemet, amelynek hatása Júda királyságának minden pontján érezhető volt. A kutatások során lassan kirajzolódó városkép tökéletesen egybevág az Ószövetségen alapuló elképzeléseinkkel, s magyarázatot ad arra is, hogy miért tulajdonítanak ekkora vallási értéket a zsidók Jeruzsálemnek" – írta Gabriel Barkay, a Bar Ilan Egyetem magyarországi születés? régészprofesszora. Különösen igaz ez a Sion városára, amelynek feltárási munkálatai csak 1986 óta tartanak azokon a területeken, amelyek zsidó tulajdonba kerültek. 

"Sion erőssége"

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!