A Hetek részére küldött fotón a palota feltárása látható. Megelevenedik Dávid otthona Fotó: Gabi Laron/Ir David
"Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy király városa" – énekelte Kórah a negyvennyolcadik zsoltárban; "tökéletes szépség, az egész föld öröme" – mondta róla Jeremiás a Siralmakban. A Biblia a "nagy város" kifejezést alkalmazza vele kapcsolatban, amit egyébként csak Asszíria fővárosaira: Kalahra és Ninivére használ. Ez utóbbiak azonban jóval nagyobbak voltak Jeruzsálemnél: Ninive körülbelül 720 hektár, Kalah körülbelül 360 hektár alapterületen feküdt. (Összevetésül: Júda és Izrael városai általában 6-10 hektár körül mozogtak ebben az időszakban.)
Az utóbbi évtizedekben Jeruzsálem új képe bontakozott ki a régészeti feltárások során. Júda fővárosa egy körülbelül 60 hektár területű, fallal övezett település volt, alatta elterülő külvárosokkal: ezek tükrében Jeruzsálem valóban nagy fővárosnak tűnhetett a kortársak előtt.
A külvárosi területeket is beleszámolva Jeruzsálem így is nyolcszor akkora volt, mint a zsidó királyság második legnagyobb települése: Lákis. "A város műemlékei, palotái, erődei és síremlékei olyan központtá avatták Jeruzsálemet, amelynek hatása Júda királyságának minden pontján érezhető volt. A kutatások során lassan kirajzolódó városkép tökéletesen egybevág az Ószövetségen alapuló elképzeléseinkkel, s magyarázatot ad arra is, hogy miért tulajdonítanak ekkora vallási értéket a zsidók Jeruzsálemnek" – írta Gabriel Barkay, a Bar Ilan Egyetem magyarországi születés? régészprofesszora. Különösen igaz ez a Sion városára, amelynek feltárási munkálatai csak 1986 óta tartanak azokon a területeken, amelyek zsidó tulajdonba kerültek.
"Sion erőssége"
2005. 08. 12. (IX/32)
