A kölni zsinagóga belső tere, ahová XVI. Benedek pápát várják. Beszédes csend Fotó: Reuters
Nimrod Barkan, az izraeli külügyminisztérium egy nemzetközi zsidó ügyek kezelésével megbízott hivatalának igazgatója múlt hétfőn irodájába hívatta Pietro Sambi érseket, jeruzsálemi apostoli nunciust, hogy személyesen kérjen magyarázatot az előző napi vatikáni incidensért. Július végén egy vasárnapi szentbeszédében XVI. Benedek, miután kérte Istent, hogy fékezze meg a terroristák "gyilkos kezét", utalást tett "az Egyiptomban, Nagy-Britanniában, Törökországban és Irakban történt iszonyatos terrortámadásokra", elmulasztott viszont megemlékezni Izraelről, jóllehet a július 12-én az izraeli Netanyában történt öngyilkos merénylet öt halálos áldozatot követelt.
Barkan szerint Izrael éveken át csendben eltűrte, ahogy II. János Pál húzódozott az ország elleni terrortámadások elítélésétől, a külügyminisztérium azonban most a nyilvánosság előtt tiltakozik, mert azt reméli, hogy az új pápa hajlandó lesz változtatni az eddig megszokott vatikáni ügymeneten. "Most, hogy új pápa van, úgy döntöttünk, nem hagyjuk az esetet szó nélkül – nyilatkozott Barkan. – Most tiszta lappal kezdhetünk, és úgy érezzük, változtathatunk az eddigi gyakorlaton." Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az előző pápa miért nem ítélte el az Izrael elleni terrortámadásokat, Barkan így válaszolt: "Vannak bizonyos erők a Vatikánban, amelyek ezzel ellentétes álláspontot képviselnek. Mivel ezek az erők még sohasem fizettek meg a szándékos mulasztásokért, továbbra is így járnának el. Ha viszont tudomásukra hozzuk, hogy ezt nem tűrjük tovább szó nélkül, remélem, változtatnak a bánásmódjukon." Barkan nem tart attól, hogy a rosszallása megronthatja Izrael kapcsolatait az új pápával: "Mi lehet rosszabb annál, mint hallgatólagosan elismerni, hogy zsidókat szabad gyilkolni? Amennyiben a tiltakozásunk nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, további lépéseket is mérlegelnünk kell".
Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő, aki ekkor már alpesi vakációján kísérte XVI. Benedek pápát, megdöbbenésének adott hangot, amiért "valaki egy ilyen eseményt kihasznál arra, hogy elferdítse a Szentatya szándékát", valamint egysoros közleményben tudatta, hogy Sambi pápai nuncius "már választ adott az izraeli kormánynak". A válasz: XVI. Benedek szavai csak "az elmúlt napokban" történt terrortámadásokra vonatkoztak, korábbi merényletekre – így a netanyaira is – az egyházfő külön nem tért ki. Az államközi vita e hárítási kísérletet követően fordult igazán komolyra. Az izraeli tisztviselők ugyanis tovább követelték, hogy a Vatikán ismerje el a súlyos mulasztást, hiszen – mutattak rá – a netanyai robbantásra időben a londoni után került sor, az áldozatok számát tekintve pedig súlyosabb volt a törökországi merényletnél.
Második körben, pénteken a Szentszék szokatlanul terjedelmes és – általános sajtóértékelések szerint – meglepően nyers hangvétel? nyilatkozattal riposztolt. A közlemény mindenekelőtt az izraeli külügyminisztérium tudomására hozta, hogy "a Szentszék semmilyen más fennhatóságtól nem kíván leckéket venni a nyilatkozatainak tartalmát vagy hangnemét illetően". A lényegi kérdésekre térve a válaszlevél először is "megalapozatlan koholmányként" visszautasította, hogy II. János Pál nem ítélte volna el az Izrael ellen az elmúlt években elkövetett terrortámadásokat. Ennek igazolására a szerzők az állásfoglaláshoz csatolt kétoldalas listában sorolták fel, hány ízben emelt szót "erővel és
szenvedéllyel" II. János Pál a zsidóságot ért egyes atrocitások nyomán. A dokumentum ezt követő szakasza felvázolja, hogy milyen logika szerint mulasztott el a Szentszék egyes támadások miatt tiltakozni: "Nem lehetett az Izrael elleni támadásokat minden esetben nyilvánosan elítélni. Ennek több oka is van, legfőként az, hogy az Izrael elleni
támadásokat esetenként azonnali izraeli válaszreakciók követték, amelyek nem minden esetben harmonizáltak a nemzetközi joggal. Ilyen esetekben képtelenség lett volna csak a terrortámadásokat elítélni, és szemet hunyni az izraeli megtorló akciók fölött".
Az izraeli külügyminisztérium a visszavágásra hallgatással válaszolt: Mark Regev, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nem tud kommentálni egy olyan nyilatkozatot, amely szerint nem lehet minden Izrael elleni támadást elítélni.
A perpatvar nem a legjobb pillanatban jött a zsidó–keresztény kapcsolatok épsége felett őrködő vallási vezetőknek: XVI. Benedek pápa két hét múlva esedékes németországi látogatása során a tervek szerint a kölni zsinagógába látogat, és beszédet is mond, így a katolikus egyház 2000 éves történetében ez lenne a második alkalom, amikor egyházfő lép egy zsidó vallási épületbe. Mi több, a konfliktus "belezavart" az Izrael államával is ígéretesen indult kapcsolatokba: július elején Dalia Icik izraeli kommunikációs miniszter adta át Ariel Saron levelét, amelyben a miniszterelnök Izraelbe hívta a katolikus egyházfőt, XVI. Benedek pedig azzal az ígérettel válaszolt, hogy külföldi látogatásainak sorában Izrael az elsők között szerepel, és a zsidó néppel való kapcsolatok fejlesztésében elődei, VI. Pál és II. János Pál politikáját kívánja folytatni.
Nem is meglepő, hogy azóta már zsidó vallási vezetők igyekeznek békíteni a peres feleket, mert a viszálykodás maradandóan károsíthatja a vatikáni–izraeli kapcsolatokat. "Vallási vezetőként aggódom a vita erősödése miatt, mert az mindkét félnek csak károkat okoz – szólalt fel Riccardo Di Segni római főrabbi. – Azonnal hagyjuk abba!" Seymour Reich, a New York-i székhely? Zsidó Bizottság a Vallásközi Párbeszédért (IJCIC) egykori elnöke – aki a múltban tevékenyen részt vett a vatikáni–zsidó egyeztető tárgyalásokon – úgy látja, mindkét fél "túlreagálta" a helyzetet. "Vegyenek egy mély levegőt, és próbálják meg a vatikáni–izraeli, valamint a vatikáni–zsidó kapcsolatokat nagyobb összefüggéseiben megragadni" – sürgette a peres feleket.
Mindemellett nem mindenki lenne elégedett azzal, ha a porfelhő következmények nélkül ülne el. "Nem szerencsés, hogy a Vatikán, amelyet milliók joggal tartanak erkölcsi döntőbírónak és szellemi útmutatónak, hinni engedi, hogy az izraeliek elleni terrorizmus kevésbé elítélendő, mint a más országok elleni. Még rosszabb a helyzet a Szentszékre nézve, amiért harcosan igazol olyasmit, amit véletlen figyelmetlenségnek is lehetett volna tekinteni" – írja a The Jerusalem Post egyik értékelése. A lap szerint a Navarro-Valls által kiadott lista csak megerősíti azok meggyőződését, akik szerint a Vatikán hangja sok minden volt, csak nem "erőteljes és szenvedélyes" a palesztin terrortámadások kapcsán. "A Vatikán saját listája szerint 2000 óta
összesen három esetben ítélt el Izrael elleni terrorcselekményeket, amelyek közül csak egyetlen, egy 2004 februári közlemény látszik egyértelm?bben utalni egy konkrét támadásra, a többi csak általánosságban véve bátorítja mindkét felet az erőszak beszüntetésére" – ír az izraeli angol nyelv? napilap, amely "megrázónak" találja, ahogy a Szentszék megindokolja a terrorcselekmények elítélésének elmaradását. "A Vatikán először is erkölcsi egyenlőségjelet tesz ártatlan izraeli civilek meggyilkolása és a terrorizmus elleni harcban tett katonai lépések közé. Másodsorban jogot formál arra, hogy meghatározza, mennyire jogszerűek Izrael akciói, és feltételezi, hogy Izraelnek egy terrortámadásra adott válasza eleve csak törvénytelen lehet – fogalmaz a The Jerusalem Post. – Ha a Vatikán az Izrael elleni terrorizmust jogszer? eszköznek látja, meg kell magyaráznia, miért nem látja ugyanolyan jogszerűnek az Anglia, Törökország, Egyiptom vagy Irak elleni terrorizmust."
2005. 08. 05. (IX/31)
