Üzenet Jeremiás korából

Gabriel Barkay professzor egy amerikai előadásán beszél a Ketef Hinnomban talált ezüstlemezről, amelyen bibliai szöveg olvasható

– A világsajtó pillanatok alatt felkapta a hírt, hogy Ön az Első Templom korából származó pecsétlőt talált a Templomhegyen. Beszélne a Hetek olvasóinak a megtalálás körülményeiről?

– Két kiigazítással kezdem: nem pecsétlőről van szó, hanem pecsétlenyomatról; és nem a Templomhegyen került elő, hanem a Templomhegyről származik a lelet. A megtalálás körülményei valóban rendkívüliek: ahogy rendkívüli maga a Templomhegy és annak jelenlegi státusa is. A Waqf (a Templomhegy felügyeletét ellátó iszlám hatóság – a szerk.) 2001 tavaszán és nyarán óriási mennyiség? földet termelt ki az úgynevezett "Salamon istállóihoz" vezető lépcsők építésekor. A kihordott földet és törmeléket aztán a Kidron völgyében, vagyis a Templomhegy alatt öntötték le a teherautókról. Én az Izraeli Régészeti Hatóságtól 2004 novemberében kaptam engedélyt arra, hogy az ide kihordott földből hetven teherautónyit átszállítsak a Jeruzsálemi Régészeti Park területére, és azt átrostáljam. A munkában önkéntes egyetemi hallgatók voltak segítségemre.

– Ez tehát valóban nem szokványos régészeti feltárás, jelentősége mégis óriási, hiszen a Templomhegyen lehetetlen a kutatás. Milyen leletekre bukkantak az átrostálás során?

– Bízvást mondhatom, hogy már eddig is több ezer érdekes leletre bukkantunk. Vannak köztük ékszerek, körülbelül háromszáz darab pénzérme a hellenisztikus kortól kezdve a középkorig, cseréptöredékek a bronzkortól napjainkig, feliratos súlymértékek és ez a pecsétlenyomat, azaz bulla.

– Ez hasonló azokhoz a pecsétekhez, amelyeket 1975-ben és 1982-ben fedeztek fel a Dávid Városában, és Jeremiás korára datálhatók?

– Igen, ez a pecsétlenyomat is Jeremiás korára tehető, vagyis az i. e. 7–6. századból való. A bullán, amely sajnos el van törve, három sorban található óhéber írás, de csak a középső és az utolsó sor vége olvasható.

– Mi áll ebben a két sorban? Erre a kérdésre ugyanis eddig nem kaphattak egyértelm? választ az érdeklődők a sajtóból.

– A középső sor végén a lamed-jod-he-vav betűk olvashatók, ami egy név utolsó négy betűje: szerintem Gedaljáhué. Az utolsó sorban az alef-mém-rés betűk találhatók, ezt én szintén egy névnek: Immérnek értelmezem. Ezek a személyek Jeremiás könyvében szerepelnek. Immér fia volt az a Passúr, aki a prófétát arcul verte, és börtönbe záratta. Gedaljáhuból kettő is előfordul Jeremiásnál: az egyik Passúr fia volt, aki feljelentette a prófétát Cidkijjáhu királynál, amiért az beszédeivel "megerőtleníti a vitézek kezeit". Ezután a király engedélyével beledobták őt a száraz kútba. A másik Gedaljáhu Ahikámnak, Sáfán fiának fia volt – ő mentette meg Jeremiást a megkövezéstől. Jeruzsálem lerombolása után a babilóni király őt tette helytartóvá az országban azok felett, akiket nem deportáltak a babilóniak.

– Miben látja a mostani felfedezés jelentőségét?

– Az alig egy centiméteres, 2600 éves bulla az első héber felirat, amely a Templomhegy területéről került elő. Az íráskép alapján egyértelmű, hogy az Első Szentély lerombolása (i. e. 586) előtt keletkezett, és töredékessége ellenére egyértelműen úgy tűnik, hogy Jeremiás kortársaié, vagyis bibliai szereplőké volt. Úgy is fogalmazhatnék: ez a pecsétlenyomat Jeremiás korának üzenete a ma élők számára.

Légifelvétel a Waqf építkezéséről Fotók: www.har-habayt.org