Az amerikai elnök Jing Dufeng pásztor társaságában Fotó: Reuters
Japánban az amerikai elnök szólt arról, hogy a második világháborúban még legnagyobb ellenfélnek számító ország mára az Egyesült Államok legfőbb szövetségesének számít a térségben. Ez annak eredményeképpen vált lehetségessé, hogy a távol-keleti ország az elsők között tette magáévá a demokratikus normákat, és így "a térségben a stabilitás és a biztonság oszlopává" válhatott. Bush kifejezte abbéli reményét, hogy a világ más tájain a demokrácia és a szabadság elterjesztésére tett erőfeszítései hasonló eredményeket érhetnek majd el. Az elnök üzenete elsősorban Kínának szólt, amelyet felszólított, hogy kövesse Japán és Dél-Korea nyomdokait a demokrácia és a szabadság "általános elveinek" elfogadásában és alkalmazásában.
A mára szinte szuperhatalommá nőtt ország számára Bush nem csak a távolból üzent, Kínába tett látogatását a vallásszabadság védelmében tett felszólalásai fémjelezték. Az amerikai elnök a diplomácia játékszabályait felborítva előbb egy protestáns istentiszteletre látogatott el, és csak ezt követően találkozott kínai kollégájával. Üzenet érték? tettét Bush azzal magyarázta, hogy a vallásszabadság fontosságának hangsúlyozása maga után vonja a többi szabadságjogok térnyerését is. "Ezek kéz a kézben haladnak. Az a társadalom, amely elismeri a vallásszabadságot, olyan társadalom, amely egyben elismeri a politikai szabadságot is" – mondta az elnök, majd hozzátette: "Hu elnök gondolkodó ember, és odafigyelt arra, amit mondani akartam neki."
A ma is kommunista Kínában a demokráciákban ismert vallásszabadság csak elméletben létezik. A gyakorlatban komoly üldöztetéseket élnek meg mindazok, akik elkötelezetten vállalják hitüket. A kínai keresztények életét bemutató cikkeinket a Hit és Értékek rovatban olvashatják.
Terjed a hit
2005. 11. 25. (IX/47)
