hetilap

Indulatok feszülnek a karácsonyi dekoráció mögött Fotó: Reuters

Jézus Krisztus születési helyét, Betlehemet még néhány évtizeddel ezelőtt is keresztény városként tartották számon. Ma azonban a város lakosságának kevesebb mint tizenöt százalékát teszik ki a keresztények. December 20-án palesztin fegyveresek két órára elfoglalták a betlehemi városházát. Nem történt személyi sérülés, mégis elgondolkodtató az esemény: vajon meg tudja-e védeni a palesztin rendőrség a hasonló támadásoktól ezt a várost, amely minden karácsonykor turisták tízezreivel telik meg? 

Múlt szeptemberben egy dühös muzulmán banda támadta meg Tájbe falut, amely az egyetlen teljes létszámban keresztény település Ciszjordániában. Eredeti neve Efráim volt, és az Ószövetség is említi, illetve János evangéliuma szerint Jézus is tartózkodott itt. A támadók azt állították, hogy egy muzulmán nő gyalázatát bosszulták meg, akit állítólag a Tájbéból érkezett keresztény alkalmazottja ejtett teherbe. Dávid Khúri polgármester szerint a támadásra nem került volna sor, ha Tájbe muzulmán település lenne, és nem keresztény, mert akkor egy házassággal elsimították volna az esetet. 

Ez a támadás is rámutat a keresztények bizonytalan helyzetére Ciszjordániában és az egész Közel-Keleten. Justus Weiner nemzetközi emberjogi ügyvéd szerint, aki több mint nyolc évig tanulmányozta a palesztinai keresztények helyzetét, azért élnek félelemben az emberek, mert egyre nő az üldöztetés. Amióta pedig Izrael kivonult Ciszjordánia és a Gázai-övezet palesztin lakta területeiről, féltik tulajdon életüket, a családjuk jövőjét. A közösség folyamatosan marginalizálódik, ahogy a palesztinok egyre közelebb kerülnek az államalapításhoz.

A keresztények úgy látják, hogy őket másodrend? állampolgárként kezelik a Szentföldön, mivel a Palesztin Hatóságot a muzulmánok uralják, a vezetés és a nép mind muzulmán, akik mindenütt erőltetik törvényeiket, tanításukat, a Koránt, és az emberek félnek nemet mondani.

A nyugati vezetők szerint a januárra tervezett választások bizonyítják, hogy a palesztinok elkötelezték magukat a demokratikus társadalom iránt. A palesztin alkotmánytervezet azonban olyan kormányt mutat, amely készen áll a világi törvények felett is intézményesíteni az iszlámot. Bár az alkotmánytervezet megígéri a vallásszabadságot, Palesztina hivatalos vallásaként mégis az iszlámot jelöli meg. A sária törvényről mint a törvényhozás elsődleges forrásáról szól, mely szerint, ha egy muzulmán elhagyja az iszlámot, és más hitre tér, akkor meg kell ölni. Ez történt Ahmed el-Áchvál falafelárussal is. A nyolcgyermekes apa áttért a kereszténységre, és rendszeres bibliaórákat tartott otthonában. A Palesztin Hatóság rendőrei rendszeresen letartóztatták és megkínozták, tűzből kivett, forró fémlemezeket tettek a bőrére. 2004. január 21-én valaki kopogott az ajtón, és amikor kinyitotta, golyózápor fogadta. Lakásának ajtajában lőtték agyon.

Eszerint tehát ezek a palesztinok nem azok a csendes, békeszerető arabok, mint akiknek tartjuk őket. Ez egy katonai jelleg? csoport, amely elkezdett az iszlám radikalizmus felé fordulni, ami eddig nem volt rá jellemző. Korábban készek voltak együtt élni a zsidókkal, a keresztényekkel, és harmóniában éltek. De ahogy az iszlám radikalizálódik, úgy a Közel-Kelet egyre veszélyesebb napokat él át.

Bár számuk csökken, és az üldöztetés nő, több ezer keresztény döntött mégis úgy, hogy a Szentföldön marad. Közülük többen csendben vezetik a muzulmánokat Krisztushoz, erőt merítve abból a csodálatos eseményből, hogy valaki igaz hitre jut, és felismeri, hogy szenvedését Isten nem hagyja figyelmen kívül.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek