Aki járt már purimkor Izraelben, és látta a maskarákba öltözött, utcabálozó fiatalokat, esetleg egy jót húztak a feje búbjára a „purim-kalapáccsal” (nem kell megijedni: ez egy felfújható műanyag játék, amely ütéskor sípoló hangot ad), annak bizonyára a mifelénk dívó farsangi mulatságok jutnak először eszébe.

Pedig a purim lényege – mint valamennyi zsidó ünnepé a pászkától a sátorok ünnepén keresztül a hannukáig – egy valós történelmi eseményre vonatkozó megemlékezés.

A fogság után

A hetven évig tartó babilóni fogságból a perzsa Kürosz (i.e. 559–530) 538-ban kelt rendelete értelmében szabadulhatott a zsidók első csoportja. Ekkor több mint negyvenezer zsidó hagyta el Babilóniát, Zerubbábelnek – aki Jehud néven a Méd–Perzsa Birodalom húsz satrapiájának egyike lett – a vezetésével, hogy visszatérjen az ígéret földjére.

Ez volt az első alija, vagyis „felmenetel”, amelyet még két hullám követett: Artaxerxész uralkodásának hetedik évében Ezsdrás, huszadik évében pedig Nehemiás vezetésével. Az előbbi fő feladata az istentisztelet helyreállítása volt az újjáépített második Templomban; az utóbbi alatt pedig Jeruzsálemet építették újjá.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

A purim története

A purim a zsidó ünnepek között a kisebb, történeti ünnepek közé sorolt ünnep, amely az i.e. V. században a perzsa birodalomban élő zsidóság megmenekülésének emléknapja. A purim ünnepét – amely úgy tűnik, az európai farsangi mulatságból is átvett elemeket – a karneváli hangulat, az önfeledt mókázás, mulatás jellemzi. A gyermekek, sőt gyakran a felnőttek is jelmezt öltenek ezen a télvégi ünnepen, hogy hagyományosan megünnepeljék a népük kiirtására tett kísérlet meghiúsulását. Nagy hagyományra tekint vissza a purimspíl, vagyis a purimi színjátszás, amelynek során a jelmezbe bújt ifjú színészek burleszkjelenetek eljátszásával szórakoztatják az ünneplő társaságot. Az ünnep idején kifejezetten ünneprontásnak számít a vízivás.

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

A rejtőzködő Isten ünnepe

A purim ünnepe és története újra aktuális. Ugyanaz a nép, amely kétezerötszáz éve halálos fenyegetést jelentett a zsidó népre, ismét ugyanezt a szerepet játssza – miközben szerte a világon újra növekedésnek indult az antiszemitizmus. Mindezek ellenére ezen a héten hétfő estétől szerdáig a purim, mint mindig, a győzelem örömünnepe volt a zsidóság számára.

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap

Szabadulásból szabadulásba

A héber naptár szerint ádár hó 14-én tartja a zsidóság purim ünnepét, mely a zsidó nép fizikai megsemmisüléstől való szabadulásának örömünnepe. Egy hónappal később kerül sor a zsidó húsvétra (peszach), mely az egyiptomi fogságból való megmenekülés emlékét őrzi, s a Messiás jövőbeni megváltásához hasonlítják. A határtalan vidámsággal megünnepelt purim így a szabadulásból szabadulásba történő utazás egyik fontos mérföldköve. A keresztény világ viszont már ezen a hétvégén a húsvétot üli meg, megemlékezve Jézus Krisztus haláláról, eltemettetéséről és feltámadásáról, azaz a halál rabságából való örök szabadulásról.

Finta Szilvia / Hit és értékek